Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-200

Az országgyűlés képviselőházának 200. ülése 1933 június 19-én, hétfőn. 327 az European Gas et Electric Company londoni es newyorki cég által alapítandó magyar részvénytársaság részére biztosított adó- és illetékkedvezmények tárgyában készített törvényjavaslatot. Kérem annak kinyomatását, szétosztását s a pénzügyi bizottsághoz való utalását. Egyúttal kérem a javaslat tárgyalására a sürgősség kimondását. Elnök: A jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja s tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottságnak adja ki. Minthogy a miniszter úr a javaslat tárgyalására a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondta. Napirendünk 3. és 4. pontjával kapcsolatban Marschall Ferenc előadó urat illeti a szó. Bejelentem ezzel kapcsolatban, hogy a mai napirendünkön 3—4. pontok alatt szereplő tárgyak előadója Temesváry Imre képviselő úr igazoltan távol van, így a házszabályok 186. §-ának 5. pontja alapján az előadói tisztség ellátására Marschall Ferenc képviselő urat, mint a bizottság egyik tagját kértem fel. Öt illeti a szó. Marschall Ferenc előadó: T. Ház! Mint ismeretes, az 1932:

VII. te. alapján kiküldött 33-as bizottság működéséről a Képviselőháznak jelentést tenni köteles. Ennek a kötelességének eleget téve, az előttünk fekvő két jelentést terjesztette be, amelyeknek egyike az 1932. július 1-től 1932. december 31-ig terjedő hat hónap alatt _ kifejtett működéséről, másika pedig az 1933. január 1-től ugyanennek az évnek június 14-ig terjedő ideje alatt kifejtett működéséről szól. A jelentések a mellékletben részletesen felsorolják mindazokat a rendeleteket, amelyek az Országos Bizottság tárgyalásain átmenve, a Rendeleti Közlönyben szabályszerűen közzététettek. Külön számol be az Országos Bizottság azoknak, az albizottságoknak a működéséről, amelyeknek kiküldése szükségessé vált; tudvalevőleg három ilyen albizottság küldetett ki és pedig egy az államháztartásban az 1931—32. években elérhető megtakarítások megvizsgálására, egy másik albizottság az autonóm testületek háztartásának megvizsgálására és végül egy harmadik azon üzemek megvizsgálására, amelyeknél az államkincstár akár mint tulajdonos, akár mint hitelező, akár mint szavatos érdekeltséggel bír. Az államháztartásban elérhető megtakarítás-ok megvizsgálására kiküldött albizottság első jelentésével már volt alkalma a t. Háznak foglalkoznia, amikor az is bejelentetett, hogy a továbbiak során az albizottság azokkal a szervezeti változtatásokkal fog foglalkozni, amelyek az államháztartásban keresztülvihetők. Az albizottságnak erre a működésére már nem került sor, mert időközben a kormány elkészülvén az 1932/33. évi költségvetéssel, maga végezte el azokat a szervezeti változtatásokat, amelyeket keresztül kellett vinnie. Ilyen körülmények között az albizottság működésére további szükség nem volt és az az elmúlt esztendő június havában működését befejezte, illetve a 33-as bizottság újjáalakítása alkalmából ennek a bizottságnak kiküldetésére már nem került sor. A második albizottság, amely az autonóm testületek háztartásának megvizsgálására küldetett ki, működését június 30-án befejezte és miután ezen albizottság jelentését az Országos Bizottság már nem tudta tárgyalni, ez a jelentés a most beterjesztett jelentés mellékletében szerepel, ott méltóztatnak ennek működéséről értesülni. A harmadik albizottság, amely az üzemek megvizsgálására küldetett ki, csak rövid működést fejthetett ki, még pedig annál az oknál fogva, mert meglehetősen huzamos időt vett igénybe a különböző adatok beszerzése, nemkülönben azoknak az elvi szempontoknak a meghatározása, amelyek az albizottság működésében irányadók lesznek. Miután azonban közben megjelent a kormánynak az a rendelete, amely a különböző üzemek, részvénytársaságok, szövetkezetek és közérdekű testületek kiadásainak ellenőrzésére magát a kormányt hatalmazta fel, ennek az albizottságnak működése is feleslegessé vált és az Országos Bizottság az albizottság működését beszüntette. Ezekben voltam bátor röviden ismertetni a 33-as Országos Bizottság által beterjesztett jelentések lényegét, tisztelettel kérem, méltóztassék mindkét jelentést a t. Háznak tudomásul venni. Elnök: Napirendünk szerint következik az 1931:XXVI. és az 1932 : VII. te. alapján kibocsátott rendeletekről a m. kir. minisztérium jelentése. Zsindely Ferenc előadó urat illeti a szó. Zsindely Ferenc előadó: T. Ház! Az 1931. évi XXVI. te. felhatalmazta a kormányt arra, hogy a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítása végett olyan intézkedéseket is megtehessen, amelyek felől az elhatározás az ország alkotmánya érdekében a törvényhozás hatáskörébe tartoznék. Az idézett törvénycikk^ részletesen megszabta azokat a feltételeket és azokat a módozatokat is, amelyek mellett a kormány ezzel a felhatalmazással élhet, amelyek azonban időközben annyira átmentek a köztudatba, hogy azoknak ismertetését feleslegesnek tartóim. A törvénynek csak egy rendelkezését emelem ki, amelyet a 8. §. tartalmaz s amely kötelezi a kormányt arra, hogy a törvény alapján tett intézkedéseiről az országgyűlésnek kell jelentést tennie. Ennek a kötelezettségnek az előző kormány is eleget tett már, amikor 1931 november 4-én a Képviselőház elé terjesztette jelentését, mely jelentést a Képviselőház és a Felsőház is tudomásul vett. 1932. július hó végével megszűnt az 1931 : XXVI. te. ama rendelkezéseinek hatálya, amelyek a kormányt az országgyűlés jogkörébe tartozó intézkedések megtételére jogosították fel. Mivel azonban, sajnos, ebben az időpontban is fennálltak a hiteléletnek, általában a gazdasági életnek világválságával kapcsolatos jelenségek, amelyek annakidején a törvényt indokolttá tették, a törvényhozás az 1932 : VII. tc.-ben annak hatályát 1933. évi június hó 30-áig meghosszabbította. Ennek folytán megmaradt a kormánynak az 1931: XXVI. te. 8. §-ában megszabott az a kötelezettsége is, hogy az 1932 : VII. tekéi érvényességében meghosszabbított törvény alapján tett intézkedéseiről a Háznak jelentést tegyen. Ennek a kötelességének tett eleget a kormány a tárgyalás alatt álló jelentés benyújtásával. A jelentésben felsorolt intézkedéseket nemcsak a t. Ház, hanem a közvélemény is régesrégen ismeri, (Mozgás a bal- és a jobboldalon.) és így aadk felsorolását^ feleslegesnek tartom. A legutóbbi költségvetési vita, azt hiszem, kellően nyilvánvalóvá tette, hogy ezekre az intézkedésekre szükség volt és így a kormány a fennálló viszonyok közepette helye-