Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-199

310 Az országgyűlés képviselőházának Ezzel a Ház a törvényjavaslatnak a Felső­ház által módosított 7. §-át letárgyalta. A Képviselőháznak e határozatáról a Felső­házat értesíteni fogom, a törvényt pedig to­vábbi alkotmányos eljárás céljából a ívjnisz­terelnök úrhoz teszem át. Most pedig előterjesztést teszek a Háznak a legközelebbi ülés idejére és napirendiére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését folyó évi június hó 19-én, hétfőn délután 5 órakor tartsa és annak napirendjére tűzes­sék ki: 1. a ma letárgyalt törvényjavaslat harmad­szori olvasása; 2. gazdasági és hitelélet rendjének, to­vábbá az államháztartás egyensúlyának bizto­sításáról alkotott 1931:XXVl. tc.-ben a minisz­tériumnak adott felhatalmazás további meg­hosszabbításáról szóló törvényjavaslat; 3. a 33-as országos bizottság jelentésének tárgyalása az 1932. évi július hó 1-től 1932. évi december hó 31-ig terjedő hat hónap alatt ki­fejtett működéséről; 4. a 33-as országos bizottság jelentériének tárgyalása az 1933. évi január hó 1-töl 1933. évi június hó 14-ig terjedő idő alatt kifejtett mű­ködéséről; 5. a gazdasági és hitelélet rendjének, to­vábbá az államháztartás egyensúlyának bizto­sításáról szóló 1931:XXVI. te. és az ezt kiegé­szítő és módosító 1932;VII. te. alapján kibo­csátott rendeletekről szóló miniszteri jelentés és végül 6.' a közigazgatási bizottság jelentésének tárgyalása egyes gőzhajóstársaságok részére kivándorlók szállítására kiadott tizennégy­rendbeli engedély meghosszabbításáról. Van napirendi szónok? Frey Vilmos jegyző: Kun Béla! Kun Béla: T. Képviselőház! Nem fogadom el az elnök úr napirendi javaslatát, hanem indítványozom, hogy a gazdaadósságok ren­dezéséről, általában a földteherrendezés gyors és gyökeres megoldásáról szóló kormánynyi­latkozatok megvitatása kerüljön a Ház elé és ennek tárgyalását tűzzük ki napirendre. Meg­indokolom, miért mondom ezt. Gömbös Gyula t. miniszterelnök úr teg­napi beszéde folyamán megemlékezett ,a mező­gazdaság bajairól, azután szólott a titkos vá­lasztójogról is. Ázt mondotta a t. miniszterel­nök úr, hogy ma a kenyér kérdése a fontos, a gazdaadósságok rendezésének kérdése, a szo­ciális problémák megoldása és a gazdasági élet fellendítése a fontos s általában a ke­nyérkérdés gondjával kell foglalkoznia a Kép­viselőháznak és a kormánynak. ÍAz elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Ezzel ellentétben azt látjuk, hogy ezekkel a kérdésekkel a kormány intézményesen nem foglalkozik. Ma már nemcsak a munkanélkü­liek vannak kenyér nélkül, hanem a törpebir­tokosok és kisgazdák is olyan sorsba jutottak, hogy máról holnapra exisztenciájuk nincs biz­tosítva, nem tudják megújítani gazdasági szerszámaikat, ruházatra nem telik, folt hátán folt, ez az életük, gyermekeiket megfelelő is­koláztatásban részesíteni nem tudják, proletár­sorsba és proletárnyomorba taszítódnak bele. A gazdaadósságok rendezése tekintetében memorandum memorandumra jön, mégis si­ket fülekre és bekötött szemekre találnak ezek 199. ülése 1933 június ÍU-én, szerdán. a memorandumok. Kormánypárti korifeusok állnak az egyes vállalatokban a gazdaadóssá­gok rendezése tekintetében megindítandó moz­galom élén. Debrecenben Hadházy Zsigmonnl volt főispán, Csanád vármegyében Bálint György felsőházi tag és Petrovics György egy­ségespárti t. képviselőtársam is azt követelik, hogy a gazdaadósságokat sürgősen rendezze a kormány, tehát nincsenek a gazdasági hely­zettel megelégedve. A kamatmérséklés és az adósságátértékelés feltétlenül szükséges és szükséges a döntés arra nézve, hogy tovább is bankok kezében maradjon-e a magyar föld, vagy pedig magyar véreink kezében; amit pe­dig onnan kivettek a bankok, az adassék vissza magyar kezekbe. Itt pár szóval csak, mert idő hosszabban nem all rendelkezésemre, elmondom például a következő esetet: Egy húszholdas kisgazda a tagosítás szándékával 11—12 ezer pengőért vá­sárolt tíz hold földet 32—36 pengős búzaár mel­lett. A terményárak és a jószágárak hanyat­lása miatt — egy kis adósság is maradt a földön — nem tudta fizetni a kamatot 16— 18—20%-kai, amivel megterhelte a földjét s amíg három évvel ezelőtt a kispolgárnak az ingatlana megért együttvéve 40 ezer pengőt, adóssága pedig volt rajta — mondjuk — 10—12 pengő, ma ugyanez a föld nem ér többet 15 ezer pengőnél, az adósság majdnem ennyi, úgyhogy földönfutója lesz saját földjének. A fennálló adósságokat tehát az ingatlanok mai értékéhez arányosítva le kell szállítani, mert csakis ennek az aktusnak keresztülvitele után lehet remélni, hogy a gazdaadósságok kérdését megoldhatjuk. Egyébképpen minden csak csu­pa merő ígéret, minden csak szavakkal való játék, minden csak levegőbe eresztett léggömb. Felvetődik a kérdés, vájjon kinek van igaza? A vidéken azt mondják tréfás vers alakjában, — anélkül, hogy a miniszterelnök úr személyét bántani akarnám — hogy «Mi­lyen ez a Gömbös? Ólomgombos, vagy lég­gömbös ?» Már látjuk, hogy nem ólomgömbös, mert a konszolidációnak a híve és fajra, fele­kezetre való tekintet nélkül magához ölel min­denkit, aki igaz magyarnak vallja magát. De a gazdaadósságok rendezéséről beszélni és sem­mit sem csinálni mégsem lehet. Létay Ernő t. képviselőtársam tegnap felszólalt, hogy a kis- és törpebirtokosok kezében kell megtar­tani a magyar földet és a Nemzeti Bankot késztetni, szerintem, kényszeríteni kell arra, hogy más kamatpolitikát folytasson és tegye lehetővé, hogy a vidéki bankok olcsóbb kamat mellett számítolják le a gazdaváltókat, az ár­veréseket pedig fel kell függeszteni aratás­utánra; ezek gazdavédelmi intézkedések lenné­nek és mindebből semmit sem látunk. Felve­tődik tehát a kérdés, hogy a miniszterelnök úr szép kijelentései csakugyan nem léggömb­szerűek-e... (Csizmadia András: A váltókat általában kell rendezni.) A kisiparosok, a kis­kereskedők váltóit, általában a váltókat ol­csóbb kamat mellett kell rendezni, azon öt pont egyike értelmében, amelyeket Csizmadia t. képviselőtársam tavaly a Ház színe előtt be­terjesztett, amelyeket Házhatározattal magun­kévá tettünk és amely pontok megtartása és a gyakorlatba való átvitele kötelessége volna a Károlyi-kormány utódának, a Gömbös-kor­mánynak is. A hitelező pénzintézet által a gazdavédelmi rendelet hatása alatt árverésen megvett, az in­tézetnek még tulajdonában levő földbirtok a kataszteri tiszta jövedelem huszonötszörös

Next

/
Thumbnails
Contents