Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-199

Az országgyűlés képviselőházának 11 így vinni. Amikor megállapítottam, 'hogy ez az öt ur kicsoda .. Elnök: Kérem, képviselő úr, ez abszolúte nincs összefüggésben a 7. §-szal. Gál Jenő: Összefüggésben van, mert azt az üzleti módszert, amelyet mindjárt leszek bátor ismertetni, nem tartom összeegyeztethetőnek azzal az üzleti tisztességgel, amelyet a törvény véd s azt a jogorvoslatot, amelyet ez a módosítás beállít, ezért tartom hatálytalannak, elégtelennek. Ennek bírálatában nem vagyok korlátozható. Elnök: A képviselő úr teljesen tévedésben van. Itt most nem az egész törvényjavaslatot tárgyaljuk, tisztán a 7. §-t, amelyet a Felsőház visszaküldött s amely szerint a nyolcadik sorban előforduló «kézbesítésétől» szó helyett «kézbesítését követő naptób szavak vétettek fel, a kilencedik sorban levő «nyolc» számnév «tizenöt»-re és a tizenegyedik sorban előforduló «tizenöt» számnév pedig «nyolc»-ra módosíttatott. Erről van szó. Tisztán ezzel a szakasszal méltóztassék tehát foglalkozni. En nagyon szívesen megengedném, a képviselő úrnak a meszszebbmenő hozzászólást is, de a házszabályok nem engedik meg. Gál Jenő: Kizárólag ezzel foglalkozom és engedemeskedem az elnök úr figyelmeztetésének, azonban legyen szabad megjegyeznem, hogy ha egy sorral előbb is elolvassuk a szöveget, akkor a bizottsági jelentésben azt látjuk, hogy a módosítások lényege a törvényjavaslat szövegének precizitásától eltekintve... Elnök: Ez nemlett megváltoztatva. (Kabók Lajos közbeszól.) Kérem, képviselő úr, ne méltóztassék védőként fellépni. En nem akarom a képviselő úr jogait elvenni, de mindenesetre kötelességem a házszabályokhoz ragaszkodni. Gál Jenő: Hogy a 7. §-nak ez a módosítása milyen szellemben történik és hogy ezt a

; sérelmet hogyan lehet orvosolni, ez az a mérlegelés, amelyre a t. Ház figyelmét fel akarom hívni. Annak a sérelemnek, amely így előáll, nyomban való orvoslása lehetetlenné válik e határidő kitolása mellett, különösen, amikor anyagilag nem áll az illető háta mögött az a kötelem, amelynek teljesítésétől ilyen károk okozása függ. Ezért vagyok bátor felhívni a tHáz figyelmét arra, hogy ennek a betéti társaságnak megalakítási módja alkalmas arra, hogy az üzleti tisztesség, amelyet annyira féltékenyen óvni kívánunk e jogorvoslati rendszerrel is, elhalványuljon. Ez a kérdés tehát a következőképpen áll. A négy-négyezer pengőt a következők fizették be... Elnök: Kérem képviselő úr, méltóztatott mondani, hogy az elnöki felhívásnak engedelmeskedik. Méltóztassék tehát engedelmeskedni. Gál Jenő: Ervem az e jogorvoslati rendszerrel szemben, hogy azok, akik befizették ,a jelen esetben ezeket az összegeket, amit feltétlenül ismertetnem kell, mert enélkül a miniszter úr nem tudja mérlegelni és nem tudja a t. Ház sem mérlegelni, hogy vájjon ez valóban olyan sérelem-e, amely megérdemli, hogy a Ház ezzel foglalkozzék . . . Elnök: Nem erről van itt szó, képviselő úr, hanem tisztán a Felsőház módosításáról. Gál JenŐ-' En ebből a szempontból taglalom és nagyon kérem az elnök urat, hogy — hacsak a házszabályok kérdéséhez nem kell közbevetve hozzászólnom — ezt a pár mondatot engedje befejeznem. Elnök: A pár mondat befejezését megengedem, Amennyiben a képviselő úr a házszabáK ülése 1933 június lí-én, szerdán. 309 lyokhoz kíván hozzászólni, természetesen az egy későbbi felszólalásában történhetik, ha szükségesnek találja. Gál Jenő: Három mondatnál nem lesz több. (Derültség és zaj.) Az első mondatom az, hogy a cégjegyzék alapján megállapított tényállás szerint itt lehetetlen egy olyan üzletvitel, amely a tisztességes üzletvitel fogalma alá sorozható, mert ha azt olvasom, hogy az öt úr, nevezetesen Baross Gábor úr 4000 pengőt, Kuttner János úr 4000 pengőt, Marton Béla földbirtokos úr 4000 pengőt, Téglássy Béla főorvon úr 4000 pengőt és Zsilinszky Gábor úr 4000 pengőt fizettek be s ebből áll ez az egész üzem, akkor én ezzel az egy mondattal eléggé megvilágítottam azt a helyzetet, hogy itt nem elegendő az, hogy 15 napos jogorvoslat álljon rendelkezésre abból a célból, hogy ez a kiadói üzletvitel megmaradhat-e? (Mojzes János: Már vége az első mondatnak"? — (Derültség.) Már vége az elsőnek. Második mondatom az, hogy — amint méltóztatnak látni — van ennek a kérdésnek ezáltal egy szépséghibája is, mert ha nem is tartozik ide. de ha azt látom, hogy éppen képviselőtársaink vállalkoznak arra, hogy 20.000 pengőért egy ilyen ujságvállalatot tartsanak fenn, akkor ez nagyon rossz példa az országban és a mélyen t. miniszter úrnak gondot, kell fordítania arra, hogy képviselők ilyen módon ilyen üzleti vállalkozásokban ne vegyenek részt, mert senki a világon nem fogja elhinni, hogy olyan lapokkal szemben, amelyek — mint éppen a legutóbbi kongresszuson volt látható — az áldozatkészség tekintetében, a revízió kérdésében és mindenben milyen messzemenő tevékenységet fejtenek ki. 20.000 pengős, tehát hihetetlenül alacsony alaptőke mellett ilyen konkurrenciát lehessen kifejteni. Ez, mélyen t. miniszter iir, meg nem engedhető és kell, hogy gondoskodjék arról, hogy kitanításban részesüljenek ezek az urak, hogy ez nem fedi azt a szellemet, amelyet igen helyesen, igen bölcsen és a közérdeknek megfelelően méltóztatott itt taglalni néhány nap előtt. Ne tessék r már tovább beszélni! (Mojzes János: A második mondat még nincs befejezve! — Derültség.) Gál Jenő: Ez a második mondatom be van fejezve, hogyha már törvényt alkotunk, ha már a tisztességtelen versennyel szemben törvényalkotást kívánunk létrehozni, — éppen ma délelőtt is alkalmunk volt az összef érhetlenségi kérdésben is taglalni ezeket a vonatkozásokat — akkor vonjuk le a konzekvenciákat és ha azt olvasom, hogy a kormány kegyéből ilyen vállalat 4—4000 pengős képviselői befizetések alapján tartja fenn magát, akkor joggal jajdul fel az egész magyar ujságvállalkozás, és írott malaszt marad a törvény, ha nem nyújt alkalmat arra. hogy ez megtoroltassék. A miniszter úron áll, — bölcseségén és hazaszeretetén is — hogy ezt a kérdést tanulmány tárgyává tegye és gyorsan, lehetőleg minél előbb orvosolja. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslat 7. §-át a Felsőház módosításával elfogadni? (Igen!) A Ház a 7. §-t % Felsőház módosításával elfogadja,