Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-199

3Ó6 Áz Országgyűlés képviselőházának tikai felvételének, feldolgozásának irányításában, a teljesített munka szakszerű alaposságában nyilvánul meg hanem alkalmat ad még a statisztikai tudomány fejlesztésére, újabb ágainak kiművelésére. Erre (pedig különösen most van nekünk, igen t. Ház, felette nagy szükségünk. A gazdasági kérdések mindenkor fontos problémái voltak az egyes államok háztartásának; igen nagy jelentőséggel birnak azok legkivált most amikor a régi dogmák, amelyeket annakidején csalhatatlanoknak tartottunk, megdőltek. Itt vannak ezután a nemzetiségi kisebbségi kérdések, amelyeket a párizskörnyéki békekötések után keletkezett új államalakulatok mindjobban kiéleznek. A kereskedelmi kapcsolatok létesítésénél is egészen új irányok, tervek, más gazdasági és politikai érdekek merülnek fel, amelyek egyaránt kihatással vannak az államok egész pénzügyi és hiteléletére. A statisztikai adatgyűjtés szolgáltat mindezeknek a nagy horderejű témaköröknek a megvilágításához kellő támpontot. Ugyancsak a statisztika újabb vizsgálódásainak eredményeihez fordulunk, ha akár az utódállamokban élő magyar kisebbségek helyzetéről, akár az itthon élő idegenajkú nemzetiségeinkről hívánunk hű és tiszta képet szerezni. A nemzeti öncélúság kialakulása, a nemzeti munkaprogramra megvalósítása, a revízió nagy gondolatának megközelítése alig képzelhető el olyan meggyőző érvek és igazságok felsorakoztatása nélkül, amelyek a statisztikai tudomány szakszerű bírálatán és retortáján ne mentek volna keresztül és így ne nyugodnának a számok csalhatatlan igazságának védelmező indokai alatt. Mindezekben a munkálatokban a búvárkodó tudomány és a gyakorlati politika mindenkor nyugodtan számíthat és támaszkodhatik a magyar statisztika közismert megbízhatóságára. Paradoxonnak látszik, de valósággal úgy van, hogy éppen a mondott mai nehéz gazdasági helyzet az, amely ennek a mostani rendkívüli tűrhetetlen gazdasági helyzetnek alapos statisztikai kivizsgálását akadályozza. Ezért a Központi Statisztikai Hivatal tárgyalás alatt álló jelen munkaterve az elŐterjesztendővel szemben csak néhány — csekély költséggel végrehajtható — új felvétellel és egyes adatgyűjtéseknek kisebb jelentőségű módosításával bővült. Az egyébb, a Központi Statisztikai Hivatalon kívül folyó többszáz adatgyűjtésnek a munkatervbe való felvételét az a körülmény is gátolja, hogy az Országos Statisztikai Tanács ennek az odautalt nagy adathalmaznak a feldolgozásával még teljesen nem készülhetett el és így azok csak később lesznek, de mindenesetre a jövő költségvetési év folyamán a munkatervbe beilleszthetők. A tanácsnak erről a munkásságáról azonban annyit máris meg lehet állapítani, t. Ház, hogy nagy lépést fog jelenteni a közigazgatás racionalizálása felé. Gazdaságosabbá és egyöntetűbbé fogja tenni a különböző minisztériumokban és egyéb hatóságoknál elszórtan — néha a szakszerűség rovására — folyó adatgyűjtéseket. Tapasztalat szerint ugyanis minden olyan kísérlet, amely a közigazgatás megszokott menetének megváltoztatására irányul és a hatáskörök módosítására törekszik, az érintett hatóságok részéről néha bizonyos merevséggel találkozik, ami gyakran megakadályozza a még oly észszerű elgondolásoknak is 199. ülése 1933 június lU-én, szerdán. keresztülvitelét. Igen kívánatos lenne tehát, t. Ház, hogy ezek a bürokratikus akadályok az Országos Statisztikai Tanácsot a statisztikai törvény végrehajtására irányuló nagyfontosságú munkájában többé ne hátráltassák, hanem megadják a módot ahhoz, hogy a törvényt teljesen a maga egészében, intencióinak megfelelően hajthassa végre. Ha az anyagi helyzet és a feldolgozásra váró nagy adathalmaz egyelőre még gátolja is a munkatervnek elgondolt kiépítését, azért a magyar statisztikai tudomány halad. A magyar királyi központi és a székesfővárosi statisztikai hivataloknak havi és időszaki közleménye, füzetei és kiadványai mind egy-egy újabb forrásmunkája a feldolgozott tárgyköröknek, amelyekben a különböző társadalmi, gazdasági és szociális problémák tudományos rendben foglaltatnak össze. E kiadványok közül nem lehet megemlítés nélkül hagynunk a Központi Statisztikai Hivatalnak legújabban megjelent Magyar Statisztikai Zsebkönyv-ét, mely éppen nekünk, politikusoknak, dióhéjban valóságos vademetumot nyújt csonkaországunk közállapotairól. Előnyösen illeszkedik bele ebbe az értékes munkakörbe a Magyar Statisztikai Társaságnak tudományos munkássága, amelynek ülései szembetűnően illusztrálják azt az értékes munkát, amelyet a statisztikai tudomány művelői — ezek között éppen a már többször említett központi hivatalok kiváló vezetői — állandóan végeznek; évi vándorgyűlései pedig egy-egy vidéki városban a tudományos nívó tekinteteben valóságos eseményszámba mennek. Láthatjuk tehát, t. Ház, hogy a magyar statisztika művelése szegénységünk ellenere is jó kezekben van nálunk és így csak elismeréssel adózhatunk mindazoknak, akiknek munkásságára ezen a téren eddig is építhettünk es nemzeti élni akarásunk előbbrevitelének nagy munkájában a jövőben is mindenkor nyugodtan számíthatunk. T. Házi AZJ 1933/34. évi költségvetési törvény elrendelte, hogy az összes érdekeltségek által rendkívüli mértékben szükségesnek tartott mezőgazdasági üzemi statisztikai felvétel megindíttassék. Ennek a nagy terjedelmű felvételnek előkészítő munkálatai folyamatban vannak. Végrehajtása iránt külön történik majd intézkedés. Hogy pedig ez a fontos munkálat fennakadást ne szenvedjen és minél hamarább bevégeztessék, ezért tartotta az együttes bizottság szükségesnek az igen t. Ház előtt is kifejezni laizt az óhaját, hogy a szükséges fedezet magának a kormánynak rendelkezésre bocsáfctassék, amire különben azért is kilátás van, mert a népszámlálási munkálatok csökkenése révén a megfelelő hitel rendelkezésre fog állami. A fatermelós és a fakészletek sürgős számbavételére aa 1932. év tavaszán az országgyűlés által jóváhagyott munkaterv keretén kívül, minisztertanácsi engedéllyel statisztikai adatgyűjtés foganatosíttatott. Ugyancsak ilyen alapon rendeltetett el ai folyó évben is ennek . az adatgyűjtésnek megismétlése. Ezt a törvényben szabályozott kivételes eljárást azért kellett két íziben alkalmazni, mert ezeknek az adatgyűjtéseknek végrehajtására, ezeknek aiz adatoknak egybegyűjtésére a legalkalmasabb nyári időszak rendszerint mindig magának a ! munkaterv országgyűlési tárgyalásának idejére esik és ezért azt már nem lehetett az elkészült munkatervbe kellő időre beállítani, a