Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-199
304 Az országgyűlés képviselőházának oknál fogva a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem.)' Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Lázár Andor igazságügyminiszter: Igen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A javaslat vitája nagyon érdekes volt, bár őszintén megvallava, konstatálnom kell, hogy magáról a törvényjavaslatról, amelyet benyújtani bátor voltam, meglehetősen kevés szó esett. (Mojzes János: Kevés van a törvényjavaslatban!) Sok szó esett azonban olyan nagy kérdésekről, amelyek ma az egész ország közvéleményét foglalkoztatják. Sok szó esett a földbirtokpolitika kérdéséről és a földbirtokreformtörvény helyességéről vágy helytelenségéről^ a végrehajtás helyességéről, vagy helytelenségéről. Méltóztassanak megengedni, hogy lehető rövidséggel reflektáljak a vita során itt felvetett gondolatokra. Hangsúlyoznom kell, hogy azok a kérdések, amelyek itt különösen pertraktáltattak, túlnyomó nagyrészben nem az igazságügyminiszter hatáskörébe tartoznak. (Klein Antal: Az Oíb?) Kern az igazságügyminiszter hatáskörébe tartozik az általános földbirtokpolitika kérdése, mert ez elsősorban a földmíyelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik, természetesen azonban az egész kormánnyal egyetértésben, és mint a kormány tagja, bizonyos mértékben maga az igazságügyminiszter is felelősen részt vesz a földbirtokpolitikai gondolatok kialakításában. Nem az igazságügyminiszterhez tar-; toznak bizonyos pénzügy jelentőségű kérdések, mert jól méltóztatnak tudni, hogy ezek úgyszólván teljes mértékben a pénzügyminsizter úr hatáskörébe tartoznak és az igazságügyminiszter feladata csak az lehet, hogy az egyes felvetődő szociális, vagy jogi igazságtalanságoknál felemelje a maga szavát és érvényesítse befolyását ezeknek a kérdéseknek eldöntésére hivatott fórumokon. Ebbe a gondolatkörbe belekapcsolódva, Klein Antal igen t. képviselőtársam felszólalására bátor vagyok annyit kijelenteni, hogy én ezekről a gravamenekről, amelyeket ő most felsorolt, a törvényjavaslat bizottsági tárgyalása során hallottam először. Nagyon lekötelez vele, hogyha ezt az ügyet, lehetőleg konkretizálva, közli velem. En a magam hatáskörében — amennyire tőlem telik — a kérdések orvoslása iránt meg fogom tenni kötelességemet. Azt hiszem, Klein Antal igen t. képviselőtársam személyes tapasztalatból tudja, hogy Ígéreteimnek eléget szoktam tenni. (Klein Antal: Ez igaz!) Igen t. Képviselőház! A földbirtokreformtörvénnyel szemben elhangzott kritika sok tekintetben nem veszi figyelembe azokat az igen súlyos. és igen nagy befolyással biró körülményeket, amelyek ennek a törvénynek hatékonyságát erősen befolyásolták. 1920-ban a háború után erősen fellépő igényekkel szemben és azok kielégítése érdekében meg kellett alkotni a földbirtokreformtörvényt. Még pedig gyorsan kellett ezt a földbirtokreformtörvényt megalkotni, mert ezt követélte a közvélemény; meg kellett alkotni olyan gyorsasággal, hogy ebben a : gyorsaságban a földbirtokreformtörveny pénzügyi kihatásai és pénzügyi keresz 199. ülése 1933 június lU-én, szerdán. tülvitelenek eszközei nem mérlegeltettek kellőleg. Azt hiszem, ez volt mindig a földbirtokreformtörvény legnagyobb hibája. Hivatkozhatom arra, hogy ugyan^nem, mint politikus — hiszen a politikai életben akkor nem vettem részt — de a Magyar Gazdaszövetség keretében ennek a törvénynek pénzügyi részével, illetve pénzügyi hiányaival már akkor volt alkalmam igen részletesen foglalkozni, még a törvény létrejötte előtt. Már most ennek a törvénynek végrehajtására inflációs időben került a sor, amikor az emberek szemében az adósságok visszafizetése a világ legkönnyebb feladatának tűnt fel, és amikor éppen ebből folyólag az adósságcsinálás abszolúte nem tűnt fel könnyelműségnek. Ke méltóztassék lekicsinyelni ezt a jelenséget, mert én azt hiszem, hogy az akkori inflációs időknek ez a pszichológiai tüneménye volt igen nagy mértékben az oka annak, hogy emberek, akik semmiféle fedezettel, még szakértelemmel sem rendelkeztek egy föld megszerzésére, egészen bátran belevágtak olyan vállalkozásokba, amelyek az ő erejüket, szakértelmüket meghaladták. Ezek a remények nem teljesültek. Nem teljesülhettek, mert hiszen a föld nem olyan valami, amely magától adja a gyümölcsöt, ahhoz nagyon erős munka kell. De nem teljesültek azok a remények sem, amelyek a terményárak emelkedésének abban a korszakában a terményárak állandó emelkedéséhez fűződtek. Sőt éppen ellenkezőleg: a terményárak katasztrofális esése következett be, amivel természetesen együtt járt a tőke, a föld hasonló elértéktelenedése, illetve áresése és így mindazok, akik részben az inflációs idők optikai csalódásánál fogva bizonyos könnyelműséggel mentek bele kötelezettségvállalásokba és mindazok, akik abba vetették reményüket, hogy magas terményárak mellett képesek lesznek kötelezettségeiknek eleget tenni, óriási csalódásokon mentek keresztül, és ezekben a csalódásokban világviszonylatok játszották a legnagyobb szerepet. Ne méltóztassék az embereket hibáztatni azért, hogy ezek a csalódások bekövetkeztek. Ne méltóztassék azokat hibáztatni, akik ebbe- a csalódásba beleestek. (Farkas István: A kormányzati rendszert kell hibáztatni! —Kun Béla: A rokkantak és a vitézek nem lehetnek áldozatai ennek a csalódásnak. -— Zaj. — Elnök csenget.) Ne méltóztassék azokat se hibáztatni, akiknek ebben abszolúte semmi részük nem volt. A kormányzat azután lépésrőllépésre igyekezett kiküszöbölni: azoknak az igazságtalanságoknak a rettenetes hatását, amelyek az egyesekre vonatkozólag ezekből v a gazdasági szerencsétlenségekből folyólag élőállottak. Az éremnek két oldala van. Ez a földbirtokreforméi járás bizonyos mértékben a magánjognak, a magántulajdonnak teljes sérthetetlenségével némileg szakít, de kárpótlás mellett engedi csak meg az elvételt. (Zaj a baloldalon^ Elnök: Csendet kérek! (Farkas István: A nagybirtokosok hazaárulásért kapták a földjüket! — Kun Béla: Az egyik oldalon vitézség a hazáért, a másik oldalon koldusbot a hazától!) Kérem a képviselő urakat, ne szóljanak folyton közbe. Lázár Andor igazságügyminiszter: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy én tárgyilagosan szóljak hozzá ehhez a kérdéshez, lehetőleg kerülve a frázisokat. Mint mondottam, a dolog úgy áll, hogy az éremnek két oldala van. •Az egyik oldalán áll az, akinek a.kárpótlási 1
