Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-199

Bő2 Áz országgyűlés képviselőházának törvényt, sajnos, nagyon sokféleképpen alkal­mazták. Ezt a törvényt mindenféle befolyáso­lásokkal igyekeztek és törekeditek kijátszani. Leszek bátor tényeket előhozni, az Ofb. íté­leteit, amelyek mutatják, hogy ez minő szo­morú volt végrehajtásában es következmé­nyeiben. Mar e javaslat bizottsági tárgyalásánál voltam bátor felhívni a miniszter ur figyel­mét egy esetre, amelyre vonatkozólag orvos­lást kértem. Beadtam indítványokat, amelyek egyrészt azt célozták, hogy ha már fenntart­ják ezt a szerencsétlen intézményt, amely nem tud meghalni, legalább méltóztassanak ennek az intézménynek, az Ofb.-uek hatáskört is adni. (Helyeslés balfelŐl.) Fenntartani azon­ban egy intézményt, amely sok százezer pen­gőbe kerül és amelynek immár negyedik éve az az egyedüli hivatása és feladata, hogy a restanciákat intézze el, — és ezeket a restan­ciákat sem intézte el négy éve — nem helyes. Üj határidőket szabtak a múlt esztendők min­őén egyes törvény javaslatában. Ez most mái a negyedik törvényjavaslat — határidő nélkül. A miniszter úr azt az Ígéretet tette, hogy majd ő lesz az, aki ellenőrizni fogja, hogy valóban teljesítse az Ofb. azt a kötelességét, hogy most már likvidálja ezt a szerencsétlen intézményt. En tehát nem lehetek következet­len, amikor a bizottságban azért nem fogad tam el ezt a törvényjavaslatot, mert nem lát­tam a bíróságnak hatáskörét. Ma sem vagyok abban a helyzetben, hogy elfogadjam, mert nem helyes fenntartani egy intézményt csupán azért, hogy restanciákat intézzen el. Ha négy év alatt nem intézte el, ezután sem fogja el­intézni. Ismétlem, ha már fenntartották ezt az intézményt — nem tudom, mennyibe kerül, de azt hiszem, még mindig százezrek vannak erre a célra beállítva a magyar költségvetésbe — méltóztassék ennek jogkört is adni. Indít­ványoztam, hogy a törvényjavaslat 2. §-ában, amelyben a megváltási árra vonatkozólag van­nak intézkedések, történjék olyan értelmű mó­dosítás, hogy az Ofb. által már egyszer meg­állapított, de még ki nem egyenlített és a je­len viszonyoknak meg nem felelő házhelyára­kat újból lehessen megállapítani. Leszek bátor előadni egy házhely juttatási kérdésnek ismertetését, amely valóságos kál­váriát jelent azoknak a szegény kisemberek nek. Tolna vármegyében történt, Szedres köz­ségben, amelyben csupa szegény kisember lakik. Mellettük van egy ötezerholdas nagy­birtok, a híres Bezerédj-birtok. A tulajdonos­nak őse arról volt híres és nevezetes, hogy ő szabadította fel először jobbágyait, most pedig az utód a község összes lakosait jobbágyaivá, rabszolgáivá teszi. Hiába járok pénzügyminisz­terhez, földmívelésügyi miniszterhez, Öfb.-hez, az igazságügyminiszter úrnak is ajánlottam szíves figyelmébe, nincs segítség. A tényállás az, hogy az Ofb. útján ettől az ötezerholdas birtokostól, akinek még utódja sem lehet, mert gyöngeelméjűsége folytán kis­korúságát meghosszabbították s így nem is nősülhet meg, bár éppen ilyenekre vonatkozik a törvény intézkedése, hogy ilyen esetekben nyugodtan ki lehet sajátítani, egyetlen holdat sem vettek el, olyan szerencsés védője volt az Ofb.-nál. (Zajos felkiáltások a szélsőbalolda­lon: Ki volt a védője?) Nagyon jó védője volt. Neveket nem akarok felsorolni. (Mojzes János: Egységespárti ügyvéd!) Elnök: Csendet kérek! Klein Antal: Olyan jó védője volt ennek az ötezerholdas birtokosnak, hogy vagyonvált­Í99. ülése 1933 június lU-én, szerdán. ság céljaira egy talpalatnyi földet nem vettek el tőle, csak házhelyek számára osztottak ki szegény kis zselléreknek 130 kis házhelyet. Ezeknek árát, szemben a kataszteri tiszta jö­vedelem 10 pengős értékével, a szomszédos két birtokos szakértőül delegált gazdatiszjeinek véleménye alapján az Ofb. négyzetölenként 1 pengő 96 fillérben állapította meg. Hangsúlyo­zom, szántóföldnek az árát, eredetileg nem házhelynek. «Éveken keresztül», — mint ezek a szegény munkások és napszámosok írják — «ősidőktől fogva szántóföldnek használták. Ott arattak apáink.» A kataszteri tiszta jövedelem 10 pengőben van megállapítva és mégis ennek a középminőségű földnek értékét az Ofb., amely ebből 138 házhelyet eladott, nem a tiszta jö­vedelem után., hanem két szomszédos urada­lom gazdatisztjeinek, mint szakértőknek, meg­állapítása után négyzetölenként 1 pengő 96 fil­lérben állapította meg. Méltóztatik tudni, hogy ez mit jelenti A szántóföld ára 3000 pengő! (Zaj.) De mi történt most! Méltóztatik tudni? Elmondom, mert ez igazán ok a felháboro­dásra és nincs a magyar törvényhozásnak egyetlenegy tagja sem, aki ne háborodna fel annak hallatára, hogy mi történt ott. Ezek a szegény emberek felépítették kis házhelyükre kis kunyhójukat és ez az 5000 holdas birtokos azért, mert nem tudják fizetni ezeket a nagy árakat, egymásután végrehajtatja őket. Itt van a dicső Ofb-nek egy végrehajtási végzése. Az Ofb. kielégítési végrehajtást ren­delt el, ezeket a szegény embereket egymás után elárverezték, kihelyezték ezeket az embe­reket, akiknek talán egy-egy kis tehenük van és ez az 5000 holdas birtokos abból a pénzből. amit... (Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, ne zajongjanak a képviselő urak. Klein Antal: ... a szomszédos birtokokból 36 fillérért vesz .iobb földet, mint amilyent ő 1 pengő 96 fillérért adott ezeknek a kisembe­reknek. Olyan felháborító ez az eset, hogy ez a birtokos nemzeti ajándékot kap és a kormány­zat módot és lehetőséget ad arra, hogy egy ilyen 5000 holdas birtokosnak ezeket a szegény embereket meg lehessen nyúzni és zsarolni. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, tartózkodjék a sértő kifejezésektől. Klein Antal: Visszavonom. Ez annyira fel­háborító dolog, hogy én ebben a kérdésben itt interpellációt jegyeztem be... (Zaj balfelől.) Elnök: Csendet kérek. Klein Antal: ... és Vargha Imre pénzügyi államtitkár úr megígérte nekem annakidején, egy évvel ezelőtt, hogy ebben az ügyben intéz­kedni fog. (Zaj. — Mojzes János: Ez az Ígére­tek földje!) Elnök: Mojzes képviselő úr maradjon csendben. A képviselő úr ne szóljon örökösen közbe. Klein Antal: Kénytelen vagyok megállapí­tani a Ház nyilvánossága előtt, hogy a pénz­ügyi államtitkár úr ezt az igéretét máig sem hajtotta végre, hanem egymásután végrehajt­ják ezeket a szerencsétlen kisembereket. Ami­kor nincsen mou, lehetőség. hogy ezeken más­Kép segítsenek, engedje meg az igen t. elnök úr, én úgy érzem, jogos ez a felháborodás, ha 138 kisembert hajlékto.lanná lehet tenni, kol­dusbotra lehel juttatni é.; a kormánynak egyet­lenegy közege, vagy egyetlenegy minisztériuma sincsen, amely ezeken a lehetetlen állapotokon segíteni tudna és akarna. Megállapítani a vé-

Next

/
Thumbnails
Contents