Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-199
292 Az országgyűlés képviselőházának pénzügyi és szakszerűségi szempontból is minden körülmények között indokolt mind a három szempontból a biróság fenntartása. T. Ház! Tekintettel arra, hogy a Földbirtokrendező Bíróság tuljadonképpen előreláthatólag és hihetőleg most utolsó ízben szerepel az országgyűlés előtt, indokoltnak, helyesnek és szükségesnek tartom, hogy egészen röviden kitérjek arra a munkásságra is, amelyet a Földbirtokrendező Bíróság fennállásának ideje alatt kifejtett. A Földbirtokrendező Bíróság legutóbbi kimutatása alapján az önálló házhelyrendezés során igénybevett 9927 katasztrális hold 1159 négyszögöl területet, a vagyonváltság átvétel és megváltás útján megszerzett 936.013 katasztrális holdat és 209 négyszögölet, úgyhogy a fennállási ideje alatt igénybevett terület öszszesen 945.935 katasztrális hold és 1368 négyszögöl. Ebből 434.719 katasztrális hold és 620 négyszögöl vagyonváltság. Ebből a földből házhely címén a Földbirtokrendező Bíróság alakított 259.733 önálló házhelyet. Földhözjuttatott pedig arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett egyént 2669-et, hadirokkantat 30.036-ot, hadiözvegyet 25-701-et, felnőtt hadiárvát 1029-et, mezőgazdasággal foglalkozó földnélküli munkást 186.367 egyént, törpe vagy kisbirtokost 114.106 egyént, közszolgálati alkalmazottat 3780-at, tovább szolgáló katonát 2116-ot, kisiparost vagy ipari munkást 40.943-at, gazdatisztet 53-at és egyéb foglalkozású 4066 egyént, összesen tehát 410.866 egyént. Közcélokra juttatott a Földbirtokrendező Bíróság összesen 190.822 kat. holdat és 1175 négyszögölet. Hogy milyen óriási munkát fejtett ki a bíróság fennállásának ideje alatt, arra csak egy számot óhajtok a Ház elé hozni. 1921. évtől kezdve 1933 május 26-ig összesen 641.099 darab beadvány érkezett a Földbirtokrendező Bírósághoz. T. Ház! Azok az eredmények, amelyeket a Földbirtokrendező Bíróság a föídbirtokrefom eljárás során elért, semmi körülmények között sem megvetendők. Szükségesnek láttam ez adatok felsorakoztatását azért, mert különösen a közelmúlt időkben sokoldalú kritikával illették a földbirtokrendezési eljárást, amely kritika — megállapításom szerint — legtöbb esetben nem volt objektívnek mondható. Sokan kifogásolták és kifogásolják a földbirtokrendező törvényt, az 1920: XXXVI. tc-t. Meggyőződésem azonban az, hogy amikor egy törvényt, különösen egy ilyen alapos reformalkotást magában foglaló törvényt és annak jelentőségét tárgyaljuk, akkor mindig annak az időnek szemszögéből és szemüvegén keresztül kell az illető törvényt tárgyalnunk, amely időben maga a törvény keletkezett. Mi volt 1920-ban, amikor a földbirtokrendező törvényt megalkottuk? Évtizedes vágya volt már a magyar közgazdasági életnek az, hogy az államban földbirtokrendezési törvény, illetőleg eljárás alkottassák és vitessék keresztül. Sajnos, 1920-nak kellett elkövetkeznie, hogy az ország közgazdasági életének ez az évtizedes vágya tényleg megvalósulhasson. 1920-ban a földhirtokref orm eljárásra éppen a legrosszabb időpont volt. Egy vesztett világháború után és két egymás után következő forradalom után, amikor százezrei az embereknek jöttek, tódultak haza a harcterekről, akik elhelyezkedést, földet, munkát követeltek, akkor kellett egy ilyen fontos alkotást, a földbirtokrendezési eljárást törvénybe iktatni. Mi volt a törvény céljai A törvény célját szabatosan körülírja magának a törvénynek 1. 99. ülése 1933 június lif-én, szerdán. §-a, amidőn azt mondja: «a földbirtok helyesebb megoszlása». Ez tehát a törvény első célja, a második célja pedig az, hogy megkönnyítse olyan egyéneknek a földhöz juttatását, akik a földet megművelni képesek, a'kiknek ehhez az akaratuk is megvan ós akik rajtuk kívülálló okból eddig földhöz juttathatók nem voltak. Ezeknek a céloknak megvalósítását kellett a törvénynek keresztülvinnie és ha vizsgáljuk, vájjon ezt a célt hogyan vitte keresztül, hogyan valósította meg, akkor megállapíthatjuk, hogy a földbirtok helyesebb megosztását igen nagy mértékben vitte keresztül, mert hiszen a f öldbirtokref orm-törvényelőtt a száz katasztrális holdon aluli törpebirtok az országban az összes földbirtok 51%-a volt, míg a földbirtokreform végrehajtása után ez az arányszám 58.6%-ra, tehát majdnem 59%-ra emelkedett. Viszont, ha hozzászámítjuk ehhez az arányszámhoz, hogy a tulajdoni juttatáson kívül körülbelül 170.000 katasztrális holdat hosszú, 10—25 éves kishaszonbérletre adtak, akkor ez az arányszám 61%-ra emelkedik, ami feltétlenül amellett mutat, hogy a földbirtokreform-törvény első célját, a helyesebb megosztást nagyjában elérte, legalább is ezt a célt nagyban megközelítette. Olyanok földhözjuttatását, akiknek nem volt módjuk azelőtt saját hibájukon kívül földhöz jutni, ugyancsak nagymértékben megvalósította a törvény, amikor 410.000 kisembert juttatott földhöz. Sokan hibáztatják a törvény végrehajtását. (Kun Béla: Igaz, jogosan!) Amikor a törvény végrehajtására került a sor, akkor nagy vita keletkezett atekintetben, vájjon kire, milyen szervre bízassék a végrehajtás. Az alaptörvényjavaslat eredeti elgondolása az volt, hogy egy földbirtokrendező bizottságra fog bízatni a törvény végrehajtása, egy földbirtokrendező tanácsra, amelyben résztvettek volna az altruista intézmények és a földmívelésügyi minisztérium kiküldöttei, mint szakértők, azonkívül a királyi Kúriától kirendelt bírák. Volt egy másik elgondolás, amely a közigazgatási hatóságokra óhajtotta bízni a törvény végrehajtását, ténylegesen azonban a jelenlegi törvény elgondolása ment keresztül, tudniillik, hogy egy önálló bíróság bízatott meg a r földbirtokreform-törvény végrehajtásával azért, hogy azok a nézeteltérések, amelyek a földbirtokreform végrehajtása során keletkezhetnek, a bíróság által részrehajlás nélkül intéztessenek el és hogy teljes részrehajlatlanul hajtassék végre maga a törvény is. A bíróság a törvény rendelkezéseit hajtotta végre, amely rendelkezések többnyire imperatív módon voltak a törvényben, lefektetve, hiszen maga a törvény megállapította a földhöz juttatás sorrendjét és maga a törvény megállapította a juttatott föld maximumát is. Ily módon természetes, hogy a bíróság ezeknél a kérdéseknél kötve is volt. Természetes, hogy a törvény végrehajtása során történtek hibák, amelyek mindenkor elkerülhetetlenek, amikor egy ilyen nagy reformalkotás végrehajtásáról van szó, ezek a hibák azonban egy ilyen törvény végrehajtásánál — nyugodt lélekkel lehet állítani — teljesen elkerülhetetlenek. Elkerülhetetlenek különösen akkor, ha nézzük, hogy két különböző szempont érvényesült, két különböző érdek ütközött össze a földbirtokreform-törvény végrehajtása során éspedig, a megváltást szenvedőknek és földhöz juttatottaknak érdeke. Ennek a két ellentétes érdek-_ nek kiegyenlítése természeteseri igen nehéz