Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-199

290 Az országgyűlés képviselőházának 1 Dési Géza előadó: T. Ház! Van szerencsém t a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931: XXVI. tcikkben a minisztérium­nak adott felhatalmazás további meghosszab­bításáról szóló 547. számú törvényjavaslat tárgyában a Képviselőház pénzügyi és közjogi bizottságának együttes jelentését tisztelettel beterjeszteni. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását és tárgyalására a sürgősség ki­mondását. (Helyeslés.) Elnök: T. Képviselőház! A beadott jelen­tést a Ház kinyomatja, szétosztatja s annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Ház­nak javaslatot tenni. Az előadó úr a jelentés tárgyalására a sürgősség kimondását kérte. Méltóztatnak a sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősség kimondását elrendelte. Zsindely Ferenc képviselő úr, mint a pénz­ügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Zsindely Ferenc előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a Képviselőház pénzügyi bi­zottságának jelentését a m. kir. minisztérium­nak a gazdasági és hitelélet rendjének, to­vábbá az államháztartás egyensúlyának bizto­sításáról szóló 1931: XXVI. te. és az ezt ki­egészítő és módosító 1932: VII. te. alapján ki­bocsátott rendeletekről szóló 548. számú jelen­tése tárgyában tisztelettel beterjeszteni. (Ka­bók Lajos: Mi • ez?) Ez a szokásos jelentés, amelyre a kormány kötelezve van a rendelet 8. §-a alapján kiadott rendeletekről. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék a jelentést ki­nyomatni, szétosztatni^ annak tárgyalására nézve pedig a sürgősséget kimondani. Elnök: A Ház a jelentést kinyomatja, tag­jai között szétosztatja s annak napirendre tű­zése iránt később fogok a t. Háznak javasla­tot tenni. Az előadó űr a jelentés tárgyalására a sürgősség kimondását kérte. Méltóztatnak ezt kimondani? (Igen!) A Ház ilyen értelemben határozott. Sárkány Ernő képviselő úr, mint a köz­igazgatási bizottság 1 előadója kíván jelentést tenni. Sárkány Ernő előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a Képviselőház közigazgatási bizottságának jelentését a m. kir. belügymi­niszternek a kivándorlók szállításaira enge­déllyel bíró különféle külföldi hajóstársaságok engedélyokmányainak 10 évre, 1942. évi decem­ber hó 31-éig való meghosszabbítása ügyében, az 1909 : II. fc. 6. §-a értelmében tett jelentése tárgyában tisztelettel beterjeszteni. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását, annak tárgyalására nézve pedig a sürgősség kimon­dását. Elnök: A Ház a jelentést kinyomatja, tag­jai között szétosztatja, annak napirendre tű­zése iránt később fogok a t. Háznak előterjesz­tést tenni. t Az előadó úr a sürgősség kimondását kérte a jelentés tárgyalására. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ilyen értelemben mon­dom ki a határozatot. Napirendünk szerint következik az 1933/34. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat har­madszori olvasása. A jegyző úr felolvassa a törvényjavaslatot. Brandt Vilmos jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóz­99. ülése 1933 június 14-én, szerdán. tatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akiík elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtör­ténik.) Többség. A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásiban is elfogadta, s azt tárgyalás ós 'hozzájárulás céljából a Felsőház­hoz teszi át. Ezzel a nyolcórás ülések megszűntek. A házszabályoknak a meghosszabbított ülésekre vonatkozó rendelkezései alkalmazást tovább nem nyernek. Napirendünk szerint következik ia földbir­tokrendezés befejezésére vonatkozó rendeíke­zések kiegészítésiéről szóló törvényjavasiát tárgyalása. Az előadó Rubinek István képvi­selő úr, őt illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az 1920 : XXXVI. te- és az azt kiegé­szítő későbbi törvények alapján az úgynevezett földbirtokrendezési eljárásnak két részét, két főirányát állapíthatjuk meg. Az egyszersmin­denkorra kontemplált úgynevezett országos ak­ció a tulajdonképpeni földbirtokreform, amely­nek célja a földígénylők minél nagyobb töme­geinek minél rövidebb idő alatt való földhöz juttatása s ezzel kapcsolatban elsősorban a föld arányosabb megoszlásának keresztülvitele. A tényleges cél azonban tulajdonképpen minél na­gyobb tömegeknek, minél rövidebb idő alatt történendő földhöz juttatása. A földreform eszközei: elsősorban az álla­mot illető megváltási jog, másodsorban az ál­lam részére juttatott vagyonváltságföldeknek szétosztása és felhasználása. A második része a födrefórainak egy folyamatos, Időhöz nem kö­tött^ ellenőrzés a földnek mindennemű megmoz­dulása felett. Ellenőrzése elsősorban az adás­vételi szerződéseknek, tehát a tulajdonjog min­dennemű változásának, másodsorban ellenőr­zése a haszonbérleti szerződéseknek s ezzel kap­csolatban indokolt esetben beavatkozási jog megadása az állam részére. E cél elérésének eszközei: az elővásárlási jog gyakorlása, a haszonbérleti szerződések fe­letti ellenőrzés, indokolt esetekben a földnek kishaszonbérlete'k alakítása céljából való át­vétele, a parcellázások ellenőrzése és a családi otthon védelmére alkotott jogszabályok. Az első irányban működő tevékenység inkább bírói, a második irányban működő tevékenység inkább hatósági. Az alaptörvény, az 1920 : XXXVI. te. mind­két cél végrehajtását az Országos Földbirtok­rendező Bíróságra ruházta. Az első célnak, a tulajdonképpeni földbirtokreformnak a végre­hajtása időbelileg is fontos volt. Fontos volt, hogy minél hamarabb és minél rövidebb idő alatt hajtassék végre részben szociális okokból, hogy az 1920-ban nagy számban fellépett mun­kanélküliek elhelyezkedést nyerjenek, részben politikai okokból, hogy a harctérről hazaözön­lött százezrek földhöz juttathatók legyenek, részben pedig gazdaságpolitikai okokból, hogy minél hamarabb és minél rövidebb idő alatt új­ból helyreálljon a nyugalom gazdasági téren a földbirtokreform-törvény végrehajtása útján. Ebből az indokból és ezekből-az okokból az 1920:XXXVI te. a földreform tulajdonképpeni végrehajtását időhöz, öt évhez kötötte, ami­dőn 35. §-ában kimondotta, hogy a megváltás kimondásának csupán a jelen törvény életbe­lépésétől számított öt éven belül van helye. Az 1924: VII- te. 11. f-a az alaptörvénynek ezt a rendelkezését úgy értelmezte, hogy öt éven

Next

/
Thumbnails
Contents