Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-199

290 Az országgyűlés képviselőházának 1 Dési Géza előadó: T. Ház! Van szerencsém t a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931: XXVI. tcikkben a minisztériumnak adott felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló 547. számú törvényjavaslat tárgyában a Képviselőház pénzügyi és közjogi bizottságának együttes jelentését tisztelettel beterjeszteni. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását és tárgyalására a sürgősség kimondását. (Helyeslés.) Elnök: T. Képviselőház! A beadott jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja s annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Az előadó úr a jelentés tárgyalására a sürgősség kimondását kérte. Méltóztatnak a sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősség kimondását elrendelte. Zsindely Ferenc képviselő úr, mint a pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Zsindely Ferenc előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a Képviselőház pénzügyi bizottságának jelentését a m. kir. minisztériumnak a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931: XXVI. te. és az ezt kiegészítő és módosító 1932: VII. te. alapján kibocsátott rendeletekről szóló 548. számú jelentése tárgyában tisztelettel beterjeszteni. (Kabók Lajos: Mi • ez?) Ez a szokásos jelentés, amelyre a kormány kötelezve van a rendelet 8. §-a alapján kiadott rendeletekről. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni^ annak tárgyalására nézve pedig a sürgősséget kimondani. Elnök: A Ház a jelentést kinyomatja, tagjai között szétosztatja s annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Az előadó űr a jelentés tárgyalására a sürgősség kimondását kérte. Méltóztatnak ezt kimondani? (Igen!) A Ház ilyen értelemben határozott. Sárkány Ernő képviselő úr, mint a közigazgatási bizottság

1 előadója kíván jelentést tenni. Sárkány Ernő előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a Képviselőház közigazgatási bizottságának jelentését a m. kir. belügyminiszternek a kivándorlók szállításaira engedéllyel bíró különféle külföldi hajóstársaságok engedélyokmányainak 10 évre, 1942. évi december hó 31-éig való meghosszabbítása ügyében, az 1909 : II. fc. 6. §-a értelmében tett jelentése tárgyában tisztelettel beterjeszteni. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását, annak tárgyalására nézve pedig a sürgősség kimondását. Elnök: A Ház a jelentést kinyomatja, tagjai között szétosztatja, annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. t Az előadó úr a sürgősség kimondását kérte a jelentés tárgyalására. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirendünk szerint következik az 1933/34. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. A jegyző úr felolvassa a törvényjavaslatot. Brandt Vilmos jegyző (felolvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóz99. ülése 1933 június 14-én, szerdán. tatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akiík elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásiban is elfogadta, s azt tárgyalás ós 'hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Ezzel a nyolcórás ülések megszűntek. A házszabályoknak a meghosszabbított ülésekre vonatkozó rendelkezései alkalmazást tovább nem nyernek. Napirendünk szerint következik ia földbirtokrendezés befejezésére vonatkozó rendeíkezések kiegészítésiéről szóló törvényjavasiát tárgyalása. Az előadó Rubinek István képviselő úr, őt illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az 1920 : XXXVI. te- és az azt kiegészítő későbbi törvények alapján az úgynevezett földbirtokrendezési eljárásnak két részét, két főirányát állapíthatjuk meg. Az egyszersmindenkorra kontemplált úgynevezett országos akció a tulajdonképpeni földbirtokreform, amelynek célja a földígénylők minél nagyobb tömegeinek minél rövidebb idő alatt való földhöz juttatása s ezzel kapcsolatban elsősorban a föld arányosabb megoszlásának keresztülvitele. A tényleges cél azonban tulajdonképpen minél nagyobb tömegeknek, minél rövidebb idő alatt történendő földhöz juttatása. A földreform eszközei: elsősorban az államot illető megváltási jog, másodsorban az állam részére juttatott vagyonváltságföldeknek szétosztása és felhasználása. A második része a födrefórainak egy folyamatos, Időhöz nem kötött^ ellenőrzés a földnek mindennemű megmozdulása felett. Ellenőrzése elsősorban az adásvételi szerződéseknek, tehát a tulajdonjog mindennemű változásának, másodsorban ellenőrzése a haszonbérleti szerződéseknek s ezzel kapcsolatban indokolt esetben beavatkozási jog megadása az állam részére. E cél elérésének eszközei: az elővásárlási jog gyakorlása, a haszonbérleti szerződések feletti ellenőrzés, indokolt esetekben a földnek kishaszonbérlete'k alakítása céljából való átvétele, a parcellázások ellenőrzése és a családi otthon védelmére alkotott jogszabályok. Az első irányban működő tevékenység inkább bírói, a második irányban működő tevékenység inkább hatósági. Az alaptörvény, az 1920 : XXXVI. te. mindkét cél végrehajtását az Országos Földbirtokrendező Bíróságra ruházta. Az első célnak, a tulajdonképpeni földbirtokreformnak a végrehajtása időbelileg is fontos volt. Fontos volt, hogy minél hamarabb és minél rövidebb idő alatt hajtassék végre részben szociális okokból, hogy az 1920-ban nagy számban fellépett munkanélküliek elhelyezkedést nyerjenek, részben politikai okokból, hogy a harctérről hazaözönlött százezrek földhöz juttathatók legyenek, részben pedig gazdaságpolitikai okokból, hogy minél hamarabb és minél rövidebb idő alatt újból helyreálljon a nyugalom gazdasági téren a földbirtokreform-törvény végrehajtása útján. Ebből az indokból és ezekből-az okokból az 1920:XXXVI te. a földreform tulajdonképpeni végrehajtását időhöz, öt évhez kötötte, amidőn 35. §-ában kimondotta, hogy a megváltás kimondásának csupán a jelen törvény életbelépésétől számított öt éven belül van helye. Az 1924: VII- te. 11. f-a az alaptörvénynek ezt a rendelkezését úgy értelmezte, hogy öt éven