Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-193

Az országgyűlés képviselőházának 1 volna. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) En a hadseregre vonatkozó nemzeti jog csonkítatlanságának alapján, az általános védkötelezettség alapján, nemzetünknek a hadseregben i is kifejezésre jutó szuverenitás alapján állok. Ezért nem fogadom el először a költségvetést. Nem fogadom el a költségvetést^ másodszor a vitézek, a rokkantak s a hadiárvákkal szemben való bánásmód sebző tőrszúrásai miatt sem. Letárgyaltuk az úgynevezett rokkanttörvényjavaslatot, végrehajtás előtt áll immár ez a törvény, de adóvégrehajtás és tönkremenés előtt állanak azok a vitézek, rokkantak, hadiárvák, akik földet kaptak a magyar államtól. Van vitézségi érem, de nincs kiutalva a megígért pótdíj, (Ügy van! Ügy van! a baloldaton.) éppen ezért követelem ennek sürgős kiutalását. Van sok jelvény, felírásos ülőhely a villanyosokon a rokkantak számára, de állniok és ^ szégyenkezniük kell a rokkantaknak, a hadiárváknak a gazdasági élet forgatagában, mint az ágrólszakadt madaraknak. Bizonyos kedvezményes rendelkezések történtek a javukra, a vitézek, a hadirokkantak, a hadiárvák adótartozásai tekintetében a legutóbbi t időben. Mindez azonban nem elegendő. Két évvel ezelőtt és most újra mérsékelték az adóalapot, ez azonban nem elég, mert a föld jövedelmezősége olyan mély fokra süllyedt, hogy nem fedezi a leszállított költséget sem. A vitézek közül vajmi kevesen kaptak ingyen földet, a többiek adóhátralékánál késett a fedolgozás, a főkönyvek lefektetése s ha kapott is az a vitéz adótartozásai fizetésére 24 hónapi hala, dékot, ez nem volt elegendő. Hiába számítják ki a mostani búzaértékben folyó évi adóját, ha a hátralékot éveken keresztül 28—30 pengős búzaárakon tőkésítették és írták a terhére, mert ez a vitézeknél egyet jelent a szegénység koldus-vándorbotjával és a tönkremenéssel. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Dinnyés Lajos: A kartellek meg garázdálkodnak.) Négy-öt évvel ezelőtt történt a föld átértékelése; sürgős reparációt kívánunk és követelünk tehát. Van Vitézek Kendje, lelkileg a gazdagoknak rendje, de anyagilag a koldusok rendje, mert idáig jutottak a vitézek az önök rendszerének jóvoltából. (Mozgás a jobboldalon.) Be kellene venni a rokkantellátási törvény végrehajtási utasításába, hogy az Ofb. útján kiosztott földek után az igazolt rokkantak, özvegyek és árvák nevén álló és telekkönyv szerint is birtokukban lévő ingatlan után ezideig felmerülő hátralékok és a közadóhátralékok ugyancsak töröltessenek. Különben is a hátralékok nem a földhöz jutottak hibájából keletkeztek, hanem rajtuk kívül álló okokból álltak elő, mert például az adót teljes három évi használat- után vetették csak ki egy összegben és így a szegény nincstelen hadigondozottak nem tudták fedezni a felszaporodott adóhátralékot. Kaptak ugyan két évi halasztást, illetve törlesztést, azonban már ismét más két évre kivetett adónak a kötelezettsége nehezedett a vállukra. Azután jött a nagy munkanélkülség, «. az aszálykár, nem bírtak fizetni, így adósodtak el^ és a segítésüket célzó kisbirtokokon a hátralékok t törlesztése nélkül voltaképpen földönfutó Jánosai lettek a magyar gazdasági életnek. (Igaz! Ügy van! a balközépen.) Arra vonatkozólag, hogy milyen a földár, — országos viszonylatban is így van — Hódmezővásárhely példáját hozom fel; méltóztassanak csak meghallgatni, mert az egész országra jel\ ülése 1933 -június 6-án, kedden. 19 lemző. Például Weisz Miklóstól és Weisz Simontól Vajháton megváltott földből egy hold föld ára 1200 pengő volt. Az évi törlesztési részlet 65 pengő, az adó pedig 15 pengő, az évi teher tehát 80 pengő egy katasztrális hold föld után. 1932-től a megváltott földek után 25%-os engedmény jött le a tőkerészből. A rokkant vagy hadiárva tehát majd 50 év alatt sajátjának teheti azt a 2—3 katasztrális hold földet 64 pengő 75 fillér évi törlesztéssel. Igaz, hogy készpénzzel azonnal is fizethetne, de honnan vegyen készpénzt, ki adna neki? A hold, vagy a csillagok adhatnának, amelyek azonban hideg égi jelek és meleg altruisztikus intézkedésekre nem alkalmasak. (Jánossy Gábor: Gyönyörű mondat!) Hozhatnék fel azonban még több példát. Báró Bihain Gyula vagyonváltságföldjéből a legolcsóbb föld vételára 555 pengő; törlesztési részlete 31 pengő, az adó 15 pengő, az évi teher tehát 46 pengő. A részletterhek mindig 50 évig számítanak, vagyis a fiak és unokáK szenvedő vazallusaivá válnak az apjuknak juttatott földeknek. Mióta a megváltott földek vételárát 25%kal mérsékelték, némileg kedvezőbb lett a helyzet, a jószág- és terményárak lezuhanása azonban lehetetlenné teszi, hogy az a rokkant, hadiárva vagy vitéz a kevesbített költségek és terhek fizetésének is megfelelni tudjon. Ezek után mi a teendő? Gyökeres intézkedéssel kell a honvédelmi miniszter úrnak belenyúlnia ennek a kérdésnek a rendezésébe. Vagy kezében van neki mint honvédelmi miniszternek és miniszterelnöknek, mint a kormány fejének együttesen az a hatalom, az a rendelkezési eszköz, amellyel intézkedhet vagy nincs a kezében. Ha kezében van, éljen azzal az eszközzel; ha pedig nincs a kezében, akkor ne beszéljenek itt a rokkantak, 'hadiárvák és vitézek érdemeinek védelméről, hanem vallják meg nyíltan, hogy a kormány, az egész rendszer most sem tudja magát megszabadítani azoktól a kötelékektől, amelyek elődjét, a dicstelenül uralkodott Bethlen-rendszert a kartellek és a lelketlen tőkealakzatok rab szíjához odafűzték. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbalolalon.) Követelem a rokkantak és hadiárvák érdekében a trafikreviziót, a külföldre ment, nagy nyugdíjat húzó tisztek nyugdíjának a revízióját ós elvételét. A tisztképzésnél, bármennyire méltányolom is, hogy a Ludovikába elsősorban tiszteknek a gyermekei jussanak be, mégis elképzelhetetlen az, hogy a polgárság részéről a Ludovikába bekívánkozó, oda méltán és érdem szerint bejutni akaró s ezt a bejutást meg is érdemlett egyedek számára a Ludovikába való bejutás lehetetlenséget képezzen. Sohase érvényesüljön a protekció az érdem rovására! A csendőrséget vegyék ki adminisztráció tekintetében is a belügyminiszter rendelkezése alól, (Helyeslés a baloldalon.) hogy pártpolitikai célra felhasználni ne lehessen ezt a tiszteletreméltó intézményt (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) és ne lehessen ez az intézmény a polgárság részéről a jogos felháborodás céltáblája akár a Képviselőházban, akár a Képviselőházon kívül. A miniszterelnök úr erős a politikai szuggesztió tekintetében, amelyet az ország lakosságára gyakorol. Győzzön tehát ezzel a szuggesztióval, a szóbeli agitáció erejével, de ne a főispánok és főszolgabírák által a polgárság szabad akaratának^ meghamisítására és gúzsbakötésére, elfojtására kiparancsolt csendőri karhatalmi közegeknek igénybevételével. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) 3*