Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-198

Az országgyűlés képviselőházának 198. ülése 1933 június 13-án y kedden. 285 demokrata ipartestületi elnököt attól, hogy működhessen. A leglehetetlenebb dolgokat eszelték ki, és annak ellenére, hogy sem az Iparkamarától, sem egyéb illetékes fórumtól nem érkezett panasz, . sem a miniszté­riumba, sem más illetékes helyre amiatt, hogy az ipartestületnek működésében olyasmi történt volna, amely okot szolgáltat­hatna (bárminemű kormánybeavatkozásra, úgy informálták a kereskedelmi kormányt, hogy hamisan állították a miniszter elé ezt a dolgot és ennek következtében a kereskedelem­ügyi miniszter felfüggesztette az ipartestület autonómiáját. Nagyon érdekes, hogy Farkas Béla főispán magához kérette a helybeli újság­írókat és arra kérte őket, hogy ezt a tényke­dést, vagyis, az ipartestület autonómiájának felfüggesztését úgy állítsák be lapjaikba, hogy azokból a cikkekből az olvasó azt vegye ki, hogy az ipartestület olyan tevékenységet fej­tett ki, amely tevékenység^miatt kénytelen volt a szegedi iparkamara előterjesztésére a pol­gármester a kereskedelemügyi miniszter ren­deletére az ipartestület autonómiáját felfüg­geszteni. A főispánhoz kéretett újságírók nagy sze­retettel tettek elégeti a főispán úr felkérésének és olyan elferdített módon adták sz olvasó­közönség tudtára az autonómia felfüggesztésé­nek indokait, ami igen furcsa képet ad az, ipar­testület működéséről. A legszebb a dolognak az a része, hogy ebben a cikkben a cikkírón keresztül a főispán úr arra hivatkozik, hogy á szegedi iparkamara kérésére függesztette fel a kereskedelemügyi miniszter az ipartestület autonómiáját, holott itt van a kezeim közt a szegedi kereskedelmi és iparkamarai hiteles le­velének másolata, amelyben értesíti Takács Ferenc megválasztott ipartestületi elnököt és kamarai tagot arról, hogy ő semmiféle kérel­met nem terjesztett elő. Az iparkamara levele a következőképpen szól (olvassa): ^Válaszolva igen 1 kamarai tag úrnak június 3-án kelt levelére, van szerecsém közölni, hogy a hód­mezővásárhelyi iparhatóságtól az ottani ipar­testület autonómiájának felfüggesztése ügyében hozzánk megkeresés nem érkezett és ez ügyben vele levelezésünk és tárgyalásunk nem voltu Tehát a leghivatottabb helyről itt van egy cá­foló levél és a főispán úr mégis megengedheti magának azt, hogy valótlanságot közölÍT'/ssen le a lapokkal, hogy a hírlapok tudósítóival úgy állíttassa he a dolgot, hogy az iparkamara meg­keresésére szabálytalan! működés miatt történt az ipartetület autonómiájának felfüggesztése, holott itt van az iparkamara levele, amelyből világosan és kétséget kizáróan kiderül, hogy ilynemű intézkedés az iparkamara részéről egy­általán nem történt. Nem akarom ezt a kérdést itt tovább boly­gatni, mert ebben az ügyben interpellációt je­gyeztem be és majd a holnapi ülés folyamán részletesebben fogom feltárni ezt az autonómia­felfüggesztést. Most csak bevezetőképpen tár­tain ezt ide a Képviselőház elé. Ezzel a fel­tárással is csak azt akarom igazolni, hogy nem ment át az életbe az a kijelentés, ami a miniszter úr részéről elhangzott, sőt ez az eset is azt bizonyítja, hogy a valóságban az ellen­kezője történik, mint ami itt elhangzik és ez nem egyéb, mint a szavakkal való játék, nem egyéb, mint az erők szabad akaratának tuda­tos megakadályozása. Kifelé azt hirdeti a kor­mány, hogy az erők szabad megnyilvánulását lehetővé teszi és amikor az erők szabad mérkő­zésének megnyilvánulása bekövetkezik, akkor KÉPVISELŐHÁZI M-APLÓ XVII. azt ilyen módon akarják megakadályozni, le­hetetlenné tenni és kizárni azt, hogy ebben az országban azok az erők is működhessenek, ame­lyek nem minden tényezőnek tetszenek és nem minden tényezőnek kívánatosak. Minthogy beszédidőm lejárt és nem akarom az elnöki figyelmeztetést magam ellen kihívni, befejezem beszédemet. Ismételten szükségesnek tartottam ezeket elmondani, mert ezek a bajok, amelyeket a munkanélküliségről, az alkalmazottak és a munkások kizsákmányolásáról mondottam, sze­rintem súlyos közgazdasági katasztrófát rejte­nek magukban. Ezekről a kérdésekről kellene intézkedéseket tenni, legalább azokban a meg­jelölt formákban, amelyeket feltártam. ^ Mint­hogy ilyesmit a kormány részéről egyáltalán nem tapasztalok, sőt ennek szándékát sem lá­tom, a megajánlási törvényjavaslatot nem fo­gadtom el. (Helyeslés a széls&baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Gál Jenő! (Felkiáh iások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, fel­iratkozása töröltetik. Ki a következő szónok? Brandt Vilmos jegyző: Nincs feliratkozva senki! Elnök: Senki feliratkozva nem lévén, kér­dem, kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem, kíván, a vitát bezárom, a tanácsko­zást, befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, móltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a kép­viselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Megállapítom a többsé­get. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon; Ellen­próbát kérünk!) Nem rendelem el, mert a több­ség nyilvánvaló és kimondom a határozatot, hogy a Ház a törvényjavaslatot általánosság­ban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Most pedig kérdezem a t. Képviselőiházat, méltóztatik-e az indokoláshoz mellékelt kimu­tatásban felsorolt ingatlan-elidegenítéseket is jóváhagyólag tudomásul venni? (Igen!) Ha igen, ezt határozatként mondom ki. Következik a részletes tárgyalás. A jegyző úr lesz szíves felolvasni a törvényjavaslat cí­mét. Brandt Vilmos jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét, valamint a% 1—71 §-okat, amelye­ket a Húz hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a törvényjavaslatot részletei­ben is letárgyaltuk, s annak harmadszori ol­vasása iránt később fogok a t. Háznak javas­latot tenni. Legközelebbi ülésünk idejére' és na­pirendjére nézve a következőikben teszek a t. Háznak előterjesztést: Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délután 4 órakor tartsa s annak napi­rendjére tűzessék ki: t 1. az 1933/34. évi költségvetésről szóló tör­vényjavaslat harmadszori olvasása; 2. a földbirtokrendezés befejezésére vonat­kozó rendelkezések kiegészítéséről szóló tör­vényjavaslat; 3. az 1933/34. évi hivatalos statisztikai mun­katervről szóló jelentés; 4. a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi^XXX. te. módosításáról és kiegészítéséről intézkedő törvényjavaslat tárgyalása során a Felsőház, által elfogadott és a Képviselőházhoz áttett módosítások és végül 42

Next

/
Thumbnails
Contents