Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-198

Az országgyűlés képviselőházának 1 csak azért, hogy tömeget kapjon — az bűn­hődik. Aki igazi védelmezője ,a tömegeknek, azoknak a tömegeknek, amelyek nemcsak a műhelyekiben és a mezőkön dolgoznak, annak semmit sem szabad. Mert tessék tudomásul venni, hogy lassanként az önök társadalmi rétegeiből is letöredeznek a kereskedők, az iparosok, az intellektuel-osztálybeliek, letöre­deznek lassanként abból a döglődő kapitaliz­musból, abból a szörnyű válságban tengődő kapitalizmusból, mely egyre több embert dob ki hajójából. Egyre többen lesznek, akiknek nincs semmijök és egyre kevesebben, akik­nek van valamijük. Nos, mihelyst ezt a kapitalizmust támadják, akkor azt mondják, hogy ez nem nemzeti, hanem nemzetközi, azt mondják, hogy vörös patkányok, kalózok és nem tudom mik vagyunk. Vannak nagyon bájos meghatározásaik erre. Nos, akármi­nek nevezzenek, mi a nemzet igazi érdeké­ben követeljük azt, amit mondunk, tudniillik, hogy elsősorban a milliók érdekeivel kell tö­rődni, azután jönnek a tízezrek, tehát az állam lakosságának többségét kell megvédel­mezni. (Gáspárdy Elemér: Mi is ezt mond­ju!) Még egy kérdésről kívánok szólni. A fasizmus üres demagógiával spekulál azokra, akik teljesen el vannak keseredve, spekulál azokra, akik öntudatlanok, akik a nyomorú­ságtól űzve már azt mondják, ^ hogy nekik minden mindegy, elfogadják még Meskót is a maguk vezérének, csak történjék valami, akik már gondolkodni sem. tudnak, akiknek jó még Meskó úr is, hogy vezesse őket., Még egy dolgot a nemzeti egységről. A miniszterelnök úr nagyon sokat beszél a nemzeti egységről. Egy táborba az egész nem­zetet! — mondja, de úgy gondolja, hogy az egységespárt táborába az egész nemzetet. En azt mondom, hogy az egység jelszava nagyon szép, egyesíteni azonban nem frázisokkal le­het, hanem cselekedetekkel. Van itt például egy olyan dolog, amely égető szégyene ennek a társadalomnak. A világháború megszűnése után tizennégy esztendővel még mindig magyar munkások ezrei vannak külföldön emigrációban, olyanok, akik belekeveredtek a Károlyi-forradalomba, belekeveredtek a bolsevizmusba. Nincs példa a világtörténelemben, hogy ilyen tökéletes legyen a bosszúállás, mint ez a bosszúállás. A gyűlöl­ködésnek most van a tizennegyedik esztendeje. Meddig akarják fenntartani azt az állapotot, hogy kint legyenek ezek az emberek az emigrá­cióban, akik nem követtek el semmi rosszat. ellenkezőleg, használtak az országnak. Ezek közé tartozik — az önök szemében hiába, szál­kák — Böhm Vilmos, Rónai, Garbai és mások, akik sohasem gyilkoltak és minden idegszáluk­kal ellenezték az atrocitásokat, aminek, én ta­núja voltam és vagyok. Mi itt az érdeke az or­szágnak? Meddig tart még ez az állapot! Mert nemcsak ezekről van szó, hanem ezren vannak mellettük, akik egészen alárendelt szerepet ját­szottak, üzemi bizalmi férfiak voltak, holott nagyon sokan, akik különb szerepet játszottak a bolsevizmusban, itthon vannak és nagyon jól elhelyezkedtek még az ellenforradalomban is. Szóval nincs semmi értelme ilyen körülmé­nyek között a nemzeti egységről beszélni. Most már tizennégy esztendő után, azt hiszem, elér­kezett az ideje, hogy ezt az emigrációt is lik­vidáljuk és elérkezett az ideje annak is, hogy likvidáljuk azokat, akiket a numerus clausus szál űztek ki az országból, s akiknek valutát kell küldeni most óriási nehézségek mellett- Ha í. ülése 1933 június 13-án y kedden. 2*73 nemzeti egységről beszélnek, nincs értelme a gyűlölködésnek, nincs értelme annak, hogv amikor az egyik oldalon teljes amnesztia jár azoknak, akik kilengtek, a másik oldalon hal lani sem akarnak arról, hogy ezren és ezren visszajöjjenek az országba. Végül csak annyit: a kapitalizmus támadá­sát bűnnek tartják. Gömbös miniszterelnök úr talán úgy elábrándozik magában, hogy milyen, szép volna, ha ez a kapitalizmus nem volna kizsákmányoló, milyen gyönyörű volna, ha meg lehetne vele értetni, hogy adjon többet a munkásnak és elégedjék meg kevesebb haszon­nal, mert ez ideális világ volna. Azonban — sajnos — a kapitalizmusnak hiába rimánkod­nak, ezt semmiféle ráimádkozással elérni nem fogják. (Káinoki BedŐ Sándor: Rá lehet kény­szeríteni!) A kapitalizmust kényszeríteni sem lehet, legfeljebb durva kinövéseit lehet lenyesni, de magát a természetét nem lehet megváltoz­tatni. (Gáspárdy Elemér: Megpróbáljuk!) Hogy a kapitalizmus anyagilag csődben van, ebben, azt hiszem, valamennyien egyetértünk. Önök védelmezik, mert ennek a rendszernek hívei, ellenben védelmezni ezt az állapotot nem lehet, s valószínűleg tudják mindnyájan, hogy az nem állapot, hogy itt van. egy világ­rendszer, amelyben bőségben volna mindene mindenki részére, ahol mesterségesen leállítják a gépeket, ahol fontos technikai találmányokat elsüllyesztenek, nem engedik megcsinálni a ta­lálmányokat, mert a civilizációnak hasznára, de a kapitalizmusnak ártalmára volnának. Az ellen a kapitalizmus ellen, amely nem használhatja a munkaerőt, nem engedélyez technikai vívmányokat, amely ma nem meri a gépi termelést fejleszteni, holott a kultúrát csak előreviszi a gép, mert minél többet dolgozik a gép, annál kevesebbet kell dolgoz­nia az embernek, amely megfőjtjja ezt a tech­nikai fejlődést egy elavult régi, rossz rendszer érdekében, ez ellen a kapitalizmus ellen hada­koznia kell minden civilizált embernek. T. Ház! Most a világgazdasági konferencia ülésezik Londonban. 12 miniszterelnök, majd­nem 100 miniszter és egy csomó diplomata ült össze. MacDonald azt mondta megnyitó beszé­szédében, hogy térjenek észre, mert amennyi­ben 'nem sikerül ez a megegyezés, elpusztul a mai civilizáció. Én azt mondom, s már az első nap bizonyítja, hogy azok a politikusok, akik az autarehiákati védelmezik, akik az úgyneve zetti egyoldalú nemzeti érdekeket védelmezik, akik! miem látnak tovább jaz (orruknál, nem fognak tudni megegyezni ezen a világgazda­sági konferencián. Nem ők fognak megegyezni, a népeknek kell megegyozniök. Azt kell mon dánunk és mi azt mondjuk, hogy a szocializmus fogja egyesíteni az egész világ nyomorgó és elnyomott > népeit és nem a civilizáció, hanem a kapitalizmus fog meghalni. (Helyeslés é.s taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: TJlain Ferenc! 'Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zése töröltetik. Szólásra következik 1 ? Frey Vilmos jegyző: Gállasz Rudolf! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zése töröltetik. Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Némethy Vilmos! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zése töröltetik. Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Andaházi-Kasnya Béla! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zése törölteüik. Következik?

Next

/
Thumbnails
Contents