Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-198

Az országgyűlés képviselőházának 11 külpolitika rendszerbefoglalás mellett való helyes irányításának problémája az aktuális: ezek azok a problémák, amelyek ma a magyar közvéleményt érdeklik. Félő, hogyha mi konzervatívok — ímert én is konzervatív vagyok, ezt aláhúzom huszonötször — ebben a kérdésben folytonos párviadalt provokálunk egymással szemben, ha nem vesszük észre, hogy íontosablb, a nagy tömegeket jobban érdeklő problémák elintézése s az elintézés előtt nem szabad a királykérdéshez hozzányúlni, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) hanem talán túlzott — nem akarok kritikát gyakorolni — fanatizmusból egyik, vagy másik 'megoldást forszírozzuk, ennek az lesz az eredménye, íiogy önök is uraim, én is elpusztulok és

1 egy olyan radikalizmusnak vetjük meg itt az ágyát, amely királyt sohasem fog koronázni. (Hoszszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Szónokot nagy számban üdvözlik.) Elnök; Az ülést öt perere felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Lányi Márton képviselő úr, mint a mentelmi bizottság előadója kíván (jelentést tenni. r Lányi Márton előadó: T. Ház! Van szerencsém beterjeszteni a mentelmi (bizottság jelentéseit Éber Antal, Farkas István, Hegymegi Kiss Pál, báró Láng Boldizsár, Nagy Emil, báró Perényi Zsigmond, Reisinger Ferenc. Ulain Ferenc és TJsetty Béla képviselő urak egy-egyrendbeli, Lázár Miklós és Meskó Zoltán képviselő urak két-kétrendbeli, végül Weltner Jakab képviselő úr négyrendbeli mentelmi ügyében. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezek kinyomatása és tszétosztatása és annakidején napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A. beadott jelentéseket a Ház kinyomatja, szétosztatja; azok napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Báró Vay Miklós! Elnök: A képviselő úr nincs itt; feliratkozása töröltetik. Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Láng Lénárd! Lang Lénárd: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Abban a nehéz helyzetben vagyok, hogy a miniszterelnök úr után kell felszólalnom, akinek úgy előbbi, mint a mostani beszédével elég szép szónoki sikere volt. Mint a Ház^ egyik legfiatalabb tagja, nem is akarok az általa felvetett összes problémákkal foglalkozni, csak néhányat kívánok kiragadni azok közül. A királykérdés volt felszólalásának főtémája. Ehhez a témához csak azt az egy megjegyzést kívánom hozzáfűzni, hogy a magyar gazdákat ma ebben a nyomorúságos helyzetben nem a királykérdés érdekli, (ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) hanem az a nagy létkérdés, hogy (Jánossy Gábor: Lesz-e kenyér?) meg fogják-e tarthatni az őseiktől örökölt egynéhány hold földjüket, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) addig, míg a világgazdasági helyzetben javulás nem áll be. Ez a létkérdése ma minden magyar gazdának, ami mellett háttérbe szorul minden más kérdés. (Ügy van! Ügy 8. ülése 1933 június 13-án, kedden. 265 van! balfelől. — Jánossy Gábor: Nemcsak a magyar gazdának, hanem az egész dolgozó nemzetnek is ez a legfőbb gondja!) A miniszterelnök úrnak arra a válaszára, amelyet az ellenzéki felszólalóknak adott, hogy tudniillik nem kívánhatnak tőle többet, mint amennyit ő dolgozott és cselekedett eddig, azt felelem, hogy igenis, dolgozott, de nem azokban a nagy kérdésekben és' nagy problémákban, amelyek ma megoldásra várnak. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Azzal, hogy ma a hivatalokban talán egy félórával előbb kezdik meg a munkát, vagy hogy az aktákat ma talán néhány nappal előbb intézik el, mint azelőtt, — ami nagyon szép dolog — nincsenek megoldva azok a nagy problémák, amelyek megoldásához haladéktalanul hozzá kellene fogni. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Örvendetesen hatott reám a miniszterelnök úrnak az a kijelentése, hogy nem akar hatósági pressziókkal híveket szerezni magának. (Sauerborn Károly: A cselekedeteket lássuk!) Nagyon örvendetes ez, mert ha a miniszterelnök úr ezt az elvet már a mezőkeresztösi és igali választások alkalmával is vallotta volna. {Ügy van! Ügy van! balfelől.) akkor a Házban nagyon sok szenvedélyes vita elkerülhető lett volna. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Ugyancsak helyeselhetem a miniszterelnök úrnak azt a kijelentését, hogy a titkos választójogra vonatkozóan már megvannak az előkészületek. Ez az ellenzéknek egyik legfőbb kívánsága és különösen a gazdatársadalom örvendhet ennek, mert a titkos választójog teszi ismét lehetővé azt, hogy a néptömegek, a gazdatömegek is bevonulhatnak a politikai életbe, amelynek semmiféle kárára nem lehetnek, hiszen a jelenlegi többségi párt alapja is a gazdatömegek voltak, (Sauerborn Károly: Legalább is a választóik!) akiket azonban onnan ravasz módon lassanként teljesen kiszorítottak. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) A miniszterelnök úr beszéde után most már bizonyosra vehető, 'hogy a többség meg fogja adni a felhatalmazást a kormánynak, de az is bizonyos, hogyha az ország közvéleménye szavazhatna a felhatalmazás felett, bizonyosan nem adna meg ilyen nagyarányú felhatalmazást ennek a kormánynak, de nemcsak ennek a kormánynak, hanem semilyen kormánynak sem adna felhatalmazást olyan nagy összegek kiadására, mint amilyenek a már megszavazott költségvetésben előirányozva vannak, mert az ország mai gazdasági élete, az ország polgársága ezeket az összegeket előteremteni nem lesz képes. Éppen ezért bizalmatlan vagyok a kormánnyal szemben, főleg amiatt, mert mindeddig nem váltotta be mindazokat a nagy ígéreteket, amelyeket kormányralépése alkalmával tett és amelyeket azóta már számtalanszor megismételt. Soha a nép nem várt annyira sóhajtva tetteket, mint ahogy várt a jelenlegi kormánytól, ajnely abban az időben jött, mikor már a cselekvés legutolsó órája ütött. De különösen Gömbös miniszterelnök úrtól várt a közvélemény tetteket már múltjánál fogva is, mert a miniszterelnök urat vaskezűnek hitte a közvélemény. (Zaj.) Vaskezűnek hitte a közvélemény a miniszterelnök urat mindaddig, amíg a kormány rudat kezébe nem vette, mert múltjánál I és ellenzéki szereplésénél fogva tényleg várt ' tőle tetteket. Sajnos, a miniszterelnök úr vas-