Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-198

Az országgyűlés képviselőházának 1 egészében elmondja. Azokat a kérdéseket elleniben, amely mégis a 'mai életben változást eredményezne ebben az iparosblokkban, nem -hallottam tárgyalni. És mivel én is meg voltam híva, fel akartam szólalni, hozzá akartam szólni ehhez a kérdéshez, (Helyeslés balfelol.) mert ha egyszer iparosaink tanácskoznak és az én tanácsomat is kérik, mint a város képviselőjét, kötelességem ezt a tanácsot megadni, annyival is inkább, mert ezt a múltban teljesíthettem. Es akkor kiderült, hogy ott egypár idegen kormányfőtanácsosnak joga van felszólalni, ellenben nekem, aki a várostól az egyik mandátumot kaptam, nincs jogom felszólalni. (Kun Béla: Mit szól a belügyminiszter úr ehhez a zsarnokoskodáshoz? — Felkiáltások balfelol: S emmit!) Az ilyen intézkedések nemcsak bennem keltenek reszenzust, hanem azokban a, tömegekben is, amelyek a maguk részéről ezeket a közéleti tárgyalásokat komolyan veszik. Ennélfogva azt szeretném, ha az egyenlő elbánás elve érvényesülne, hogy a közigazgatás csakis a nep érdekeivel foglalkozzék, a politikai vezetést méltóztassanak rábízni a politikai pártokra, azok azt majd elintézik, a közigazgatást. azonban függetleníteni kell a politikától. S amikor én ezt kérem, akkor viszont saját egyházamnál ellenáramlatot látok. Ugyanannak a közigazgatásnak — amelynek nem volna szabad hivatalosan politizálnia — egyik főtisztviselője, mint egyházkerületi főgondnok, bár egyházam a paritás alapján áll, megfenyegeti papjainknak azt a részét, amely ellenzéki érzelmű ós amely a maga politikai nézeteit nyilvánítani kívánja. En ebben a magam részéről igazságot nem látok és sokkal jobban szeretném, ha azok, akik a hatósági jogkört képviselik, mentesíttetnének a politikai működésből, ami igen áldásos volna a jövőt illetőleg is. Szeretném azután, — amiről itt az egész költségvetési vita során nem hallottam — ha harmónia létesíttetnék a terhek viselése tekintetében az állam és az egyházak között. Nekünk a népiskolákra szükségünk van, mert azok a legelső és legfontosabb kulturális tényezők, ellenbon sajac egyházaimnál azt látom, hogy tanítóink súlyosan nyomorognak és egyáltalában a kérdést sommiféle szempontból még megoldva nincsen. Egyházaink ezen a téren az állam helyett h teljesítik a. maguk feladatait, de a tanítóság megfelelő ellátásáról nem történik gondoskodás, úgyhogy még fizetését sem tudja megkapni. Ezt azért akartam itt az appropriációs vitánál megemlíteni, mert most vége van a tanévnek és a következő iskolai év nem kezdődhetik abban a szánalmas, szomorú helyzetben, amelyben a magyar tanítóság most van. Ebben a tekintetben a fenntartó testületek teljesen tanácstalanul állanak. Végül, a harmóniára szükség van az emberek között is. Ez a harmónia, meggyőződésem szerint, csakis úgy lehetséges, ha biztosíttatnak azok az erkölcsi elvek, amelyek a közéletben és a magánéletben egyaránt érvényesek, úgy regresszíve a múlttal, a visszaélésekkel szemben, mint preventíve a jövőt illetőleg. Ezeket akartam a költségvetési törvényjavaslat vitájánál elmondani. Mivel én az elmondottak megvalósítása tekintetében a kormány iránt bizalmatlan vagyok és működését nem helyeslem, a felhatalmazást nem adhatom meg. (Helyeslés balfelol.) Eliiök: A miniszterelnök úr kíván szólani. {Halljuk! Halljuk!) KÉPVISELŐHÁZI NAPI/Ó XVII. ' , )8. ülése 1933 június 13-án

y kedden, 26Í vitez Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról intézkedő 1932:

VII. te. hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot a Képviselőháznak benyújtani. Kérem a törvényjavaslat kinyomatását, szétosztását és annak előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a pénzügyi és közjogi bizottsághoz való utalását. Egyben kérem a t. Házat, méltóztassanak a most benyújtott törvényjavaslat bizottsági tárgyalására a sürgősséget kimondani. Elnök: A beterjesztett törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, szétosztatja és a miniszterelnök úr által javasolt bizottságoknak adja ki. -Minthogy a miniszterelnök úr a most beterjesztett törvényjavaslatnak bizottsági tárgyalására a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslat bizottsági tárgyalására nézve a sürgősséget kimondani? (Igen!) A Ház a törvényjavaslat bizottsági tárgyalására nézve a sürgősséget kimondja. A miniszterelnök úr kíván szólni. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931:XXVI. te. és az ezt kiegészítő és módosító 1932:

VII. te. alapján kibocsátott rendeletekről a magyar királyi minisztérium jelentését a Képviselőháznak benyújtani. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását és annak előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a pénzügyi bizottsághoz való utalását. Egyúttal kérem a t. Házat, hogy méltóztassék a most benyújtott kormányjelentés tárgyalására a sürgősséget szintén kimondani. Elnök: A beterjesztett jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja és a miniszterelnök úr által javasolt bizottságnak adja ki. Minthogy a miniszterelnök úr a most benyújtott jelentésnek bizottsági tárgyalására a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a jelentés bizottsági tárgyalására nézve a sürgősséget kimondani? (Igen!) A Ház a jelentés tárgyalására a sürgősséget kimondja. A miniszterelnök úr kíván szólni. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! jobbfelől) Hegymegi Kiss Pál igen t. képviselőtársam a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szólva kifejtette álláspontját, amellyel a magam részéről teljes egészében egyetértek. Egyetértek igen t. képviselőtársammal abban a tekintetben is, hogy ő — mint rendesen — a választójogi titkosságot sürgette, mert ezt elengedhetetlennek tartja a magyar közélet szempontjából. Nemcsak ma, hanem már többször is kijelentettem a Ház színe előtt, hogy mind a kormány, mind a Nemzeti Egység Pártja azon az elvi állásponton áll, hogy ennek a Képviselőháznak és ennek az országgyűlésnek kötelessége a titkos választójogot törvénybe iktatni. (Propper Sándor: Igen, de mikor? Mikor? Azt tessék rám bízni, képviselőtársam. (Zaj.) Azt is volt szerencsém bejelenteni ... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérekt vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök:... hogy az előmunkálatok ebben a tekintetben már megtétettek, az alapelvek lerögzíttettek és azt hiszem, az igen t. közbeszóló képviselő úr is tisztában van vele, hogy ez a kérdés rend39