Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-198
256 Az országgyűlés képviselőházának 198. ülése 1933 június 13-án s kedden. szolűtizmust és diktatúrás kormányzatokat tartanak fenn. Ezeket óhajtottam itt kifejezésre juttatni és végeredmény bem álláspontomat abban foglalom össze, hogy soha nem volt Magyarországnak sürgősebb érdeke, mint éppen ezekben a napokban, hogy belső és külső politikaijaiban egyaránt szakítson az eddigi irányzattal, törekedjék demokratikusabb irányzatokra, demokratikusabb politikára, mert ez az egyetlen, amivel hasznára van a magyar népnek, amivel jobb pozíciót teremt magának az országnak. Az appropriációt nem fogadom el. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Kóródi Katona János! Kóródi Katona János: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy mivel a költségvetés vitájálban mem volt szó egy igen fontos kérdésünkről, a magyar aviatikáról és a magyar légvédelemről, most az appropriáció vitájában beszéljek erről a kérdésről. Az aviatika az, amely úgyszólván három évtized alatt az emberiség életében óriási haladást ós óriási fejlődést idézett elő. Az aviatika, a repülés közelebb hozta a nemzeteket és a világrészeket egymáshoz, ugyanakkor azonban a légi háború rettentő veszedelmeit zúdította a nemzetek feje fölé, mert háború esetén egy légi támadás úgyszólván percek és negyedórák alatt virágzó városokat, ipartelepeket tehet tönkre. Ebből a szempontból nemzetvédelmi, azután gazdasági és kereskedelmi szükséglet az aviatika ügyével foglalkoznunk. Ha visszatekintünk a repülés fejlődésére, azt látjuk, hogy Daedalustól és Icarustól kezdve olyan nevek szerepelnek a repülés történetében, amelyeknek megemlítése kívánatos. A léghajózás felfedezői tulajdonképpen a Mongolfier-testvérek voltak, annak fejlődéséhez azután Griffith, Santos Dumont és végezetül Zeppelin gróf járultak hozzá. A repülés művészetéről már a renaissance híres polihistora Lionardo da Vinci gondolkozott, utána pedig Lilienthal, a két Wright-testvér és a híres Blériot tökéletesítette, aki 1909 júliusában végezte első repülését és 1909 októberében már Budapesten mutatta be az emberiségnek ezt a hatalmas eredményét, amelyben akkor valamennyien gyönyörködtünk. A monarchiában 1910 L ben kezdtek az aviatikával foglalkozni és az első légügyi századot Wiener-Neustadtban alakították meg 1911-ben. Éppen egy magyar százados, Petróczy százados volt annak első előharcosa. Érdekes statisztikai adat mutatja, hogy a központi hatalmak már a világháború kezdetén milyen rettenetes inferioritásban vonultak fel a légi harci eszközök terén. Amíg a központi hatalmak 260, addig az antanthatalmak 404 hadi repülőgéppel vonultak fel. Ez, volt az oka annak, hogy a későbbi háborús évek folyamán annyira fejlődött ez az ellentét, hogy míg 1914-ben az antanthatalmaknak 1115 repülőgépük volt. szemben a központi hatalmak 1275 repülőgépével, addig 1918-ban az antanthatalmak 64.000 repülőgépével szemben a központi hatalmak csak 16.000 repülőgéppel rendelkeztek. Ha a világháború tovább folyt volna, már ez az óriási légi fölény is tönkretette volna a központi hatalmakat. (Jánossy Oábor: Mindenki elpusztult volna, a győzők és legyőzöttek egyaránt. Úgyis ez lesz a vége az egésznek!) Történelmi megállapítás, hogy az első légi harc 1915 februárjában volt Brüszszel felett, amikor a német Taube lelőtt egy angol repülőgépet. A repülőgépgyártás is aránytalanul oszlott meg a központi hatalmak és az antanthatalmak között, mert míg az antant a világháború alatt 124.000 repülőgépet gyártott, addig- a központi hatalmak csak 53.000-et gyártottak. Azután jött a szomorú békekötések ideje. Az 1919. évi párizsi egyezmény megtagadta a legyőzött államoktól a katonai és kereskedelmi repülőgépek tartásának lehetőségét is. Ez azonban nem tarthatott sokáig, mert már az 1926. évi párizsi egyezmény engedélyezte a hadirepülőgépek gyártását. Különösen a kereskedelmi aviatika mutat erős fejlődést. Anglia, az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország óriási haladást tettek előre a kereskedelmi aviatika terén, annyira, hogy most már a Szaharán keresztül és Indiába vezető vonalakról számolhat be a kultúra. A helyzet ma már az, hogy Newyork és Los-Angeles között a repülőgépjárat már sokkal olcsóbb, mint a vasúti közlekedés. Magyarországnak, sajnos, Bécs irányában és Ausztrián keresztül csak Olaszország felé volt módja kereskedelmi légiutait kiépíteni, mert a kisantant államai szigorúan elzárkóznak a területükön való átrepüléstől. Az aviatika fejlődése következtében kifejlődött a légi úton való térképkészítés lehetősége is, mert hiszen repülőgépen olyan területeket is meg lehetett közelíteni, amelyeken eddig ember nem járt. Kifejlődött a légi fényképészet és ezzel kapcsolatban messze vidékeken, például Alaszkában, óriási erdőterületeknek az ellenőrzése. Kifejlődött a vízjelzőszolgálat a mélységmérésekre való tekintettel, kifejlődött az aviatika következtében a meteorológiai kutatások lehetősége; a rendőrség szolgálatába és legutóbb, mint tudjuk, a propaganda és a reklám szolgálatába is beállították az aviatikát. Egyes államok légügyi minisztériumokat állítottak fel. Légügyi minisztériuma van Angliának, Olaszországnak, Franciaországnak, Németországnak, sőt olyan kis államok, mint Törökország és Görögország is. légügyi minisztériummal bírnak. A háborúban az aviatikának óriási szerepe van. A háború, mint a politikának legvégső eszköze szerepel, amellyel az egyik fél rá akarja erőszakolni akaratát a gyengébb félre, és ezáltal olyan .békeszerződést erőszakol ki tőle, amely reá nézve előnyös. Eddig a háborúskodás csak a szárazföldre szorítkoztak, a tengeri haderők csak támogatták a szárazföldi hadsereget, az volt a céljuk, hogy az ellenség harcvonalát megtörjék. Jogilag az volt a helyzet, hogy megkülönböztetést tettek a harcoló lakosság és a harcban részt nem vevő és abban kímélendő lakosság között. Ez a megkülönböztetést az aviatikának és a légi harci eszközöknek fejlődése következtében, sajnos, megszűnt és ma úgy áll a helyzet, hogy esetleges kitörendő háborúban a mögöttes országrészek lakossága még talán jobban ki van téve a légi támadásnak és az ezzel járó rombolásnak, mint a harcvonalbeli csapatok. A repülő olyan harci eszköz, amely földterületektől teljesen függetlenül képes a maga harci erejét, demoralizáló erejét kifejteni. A halálveszedelem fenyegeti nemcsak a harcvonalbeli csapatokat, hanem elsősorban a polgári lakosságot és itt kapcsolódik bele a mi védtelen és nyilt
