Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-198

256 Az országgyűlés képviselőházának 198. ülése 1933 június 13-án s kedden. szolűtizmust és diktatúrás kormányzatokat tartanak fenn. Ezeket óhajtottam itt kifejezésre juttatni és végeredmény bem álláspontomat abban fog­lalom össze, hogy soha nem volt Magyaror­szágnak sürgősebb érdeke, mint éppen ezekben a napokban, hogy belső és külső politikaijaiban egyaránt szakítson az eddigi irányzattal, tö­rekedjék demokratikusabb irányzatokra, de­mokratikusabb politikára, mert ez az egyet­len, amivel hasznára van a magyar népnek, amivel jobb pozíciót teremt magának az or­szágnak. Az appropriációt nem fogadom el. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Kóródi Katona Já­nos! Kóródi Katona János: T. Ház! Méltóztas­sanak megengedni, hogy mivel a költségvetés vitájálban mem volt szó egy igen fontos kérdé­sünkről, a magyar aviatikáról és a magyar légvédelemről, most az appropriáció vitájában beszéljek erről a kérdésről. Az aviatika az, amely úgyszólván három évtized alatt az emberiség életében óriási ha­ladást ós óriási fejlődést idézett elő. Az aviatika, a repülés közelebb hozta a nemzete­ket és a világrészeket egymáshoz, ugyanak­kor azonban a légi háború rettentő veszedel­meit zúdította a nemzetek feje fölé, mert há­ború esetén egy légi támadás úgyszólván per­cek és negyedórák alatt virágzó városokat, ipartelepeket tehet tönkre. Ebből a szempont­ból nemzetvédelmi, azután gazdasági és keres­kedelmi szükséglet az aviatika ügyével fog­lalkoznunk. Ha visszatekintünk a repülés fejlődésére, azt látjuk, hogy Daedalustól és Icarustól kezdve olyan nevek szerepelnek a repülés tör­ténetében, amelyeknek megemlítése kívánatos. A léghajózás felfedezői tulajdonképpen a Mon­golfier-testvérek voltak, annak fejlődéséhez azután Griffith, Santos Dumont és végezetül Zeppelin gróf járultak hozzá. A repülés művé­szetéről már a renaissance híres polihistora Lionardo da Vinci gondolkozott, utána pedig Lilienthal, a két Wright-testvér és a híres Blériot tökéletesítette, aki 1909 júliusában vé­gezte első repülését és 1909 októberében már Budapesten mutatta be az emberiségnek ezt a hatalmas eredményét, amelyben akkor vala­mennyien gyönyörködtünk. A monarchiában 1910 L ben kezdtek az aviatikával foglalkozni és az első légügyi századot Wiener-Neustadtban alakították meg 1911-ben. Éppen egy magyar százados, Petróczy százados volt annak első előharcosa. Érdekes statisztikai adat mutatja, hogy a központi hatalmak már a világháború kezde­tén milyen rettenetes inferioritásban vonultak fel a légi harci eszközök terén. Amíg a köz­ponti hatalmak 260, addig az antanthatalmak 404 hadi repülőgéppel vonultak fel. Ez, volt az oka annak, hogy a későbbi háborús évek fo­lyamán annyira fejlődött ez az ellentét, hogy míg 1914-ben az antanthatalmaknak 1115 re­pülőgépük volt. szemben a központi hatalmak 1275 repülőgépével, addig 1918-ban az antant­hatalmak 64.000 repülőgépével szemben a köz­ponti hatalmak csak 16.000 repülőgéppel ren­delkeztek. Ha a világháború tovább folyt volna, már ez az óriási légi fölény is tönkre­tette volna a központi hatalmakat. (Jánossy Oábor: Mindenki elpusztult volna, a győzők és legyőzöttek egyaránt. Úgyis ez lesz a vége az egésznek!) Történelmi megállapítás, hogy az első légi harc 1915 februárjában volt Brüsz­szel felett, amikor a német Taube lelőtt egy angol repülőgépet. A repülőgépgyártás is aránytalanul oszlott meg a központi hatalmak és az antanthatalmak között, mert míg az antant a világháború alatt 124.000 repülőgépet gyártott, addig- a központi hatalmak csak 53.000-et gyártottak. Azután jött a szomorú békekötések ideje. Az 1919. évi párizsi egyezmény megtagadta a legyőzött államoktól a katonai és kereske­delmi repülőgépek tartásának lehetőségét is. Ez azonban nem tarthatott sokáig, mert már az 1926. évi párizsi egyezmény engedélyezte a hadirepülőgépek gyártását. Különösen a ke­reskedelmi aviatika mutat erős fejlődést. Anglia, az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország óriási haladást tettek előre a ke­reskedelmi aviatika terén, annyira, hogy most már a Szaharán keresztül és Indiába vezető vonalakról számolhat be a kultúra. A helyzet ma már az, hogy Newyork és Los-Angeles kö­zött a repülőgépjárat már sokkal olcsóbb, mint a vasúti közlekedés. Magyarországnak, sajnos, Bécs irányában és Ausztrián keresztül csak Olaszország felé volt módja kereskedelmi légiutait kiépíteni, mert a kisantant államai szigorúan elzárkóznak a területükön való át­repüléstől. Az aviatika fejlődése következtében kifej­lődött a légi úton való térképkészítés lehető­sége is, mert hiszen repülőgépen olyan terüle­teket is meg lehetett közelíteni, amelyeken eddig ember nem járt. Kifejlődött a légi fény­képészet és ezzel kapcsolatban messze vidéke­ken, például Alaszkában, óriási erdőterületek­nek az ellenőrzése. Kifejlődött a vízjelzőszol­gálat a mélységmérésekre való tekintettel, ki­fejlődött az aviatika következtében a meteoro­lógiai kutatások lehetősége; a rendőrség szol­gálatába és legutóbb, mint tudjuk, a propa­ganda és a reklám szolgálatába is beállították az aviatikát. Egyes államok légügyi miniszté­riumokat állítottak fel. Légügyi miniszté­riuma van Angliának, Olaszországnak, Fran­ciaországnak, Németországnak, sőt olyan kis államok, mint Törökország és Görögország is. légügyi minisztériummal bírnak. A háborúban az aviatikának óriási sze­repe van. A háború, mint a politikának leg­végső eszköze szerepel, amellyel az egyik fél rá akarja erőszakolni akaratát a gyengébb félre, és ezáltal olyan .békeszerződést erősza­kol ki tőle, amely reá nézve előnyös. Eddig a háborúskodás csak a szárazföldre szorít­koztak, a tengeri haderők csak támogatták a szárazföldi hadsereget, az volt a céljuk, hogy az ellenség harcvonalát megtörjék. Jogilag az volt a helyzet, hogy megkülönböztetést tettek a harcoló lakosság és a harcban részt nem vevő és abban kímélendő lakosság kö­zött. Ez a megkülönböztetést az aviatikának és a légi harci eszközöknek fejlődése követ­keztében, sajnos, megszűnt és ma úgy áll a helyzet, hogy esetleges kitörendő háború­ban a mögöttes országrészek lakossága még talán jobban ki van téve a légi támadásnak és az ezzel járó rombolásnak, mint a harc­vonalbeli csapatok. A repülő olyan harci eszköz, amely földterületektől teljesen füg­getlenül képes a maga harci erejét, demorali­záló erejét kifejteni. A halálveszedelem fe­nyegeti nemcsak a harcvonalbeli csapatokat, hanem elsősorban a polgári lakosságot és itt kapcsolódik bele a mi védtelen és nyilt

Next

/
Thumbnails
Contents