Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-198

Az országgyűlés képviselőházánaJc összegek tényleg be fognak folyni, nem váltak be azért, mert ezek az összegak csak kis részben folynak be. A fizetési morál szempontjából is elszomorító, de állametikai szempontból is káros. Nincs sürgősebb teendő, mint csökkenteni a törlesztési évek . számát olyan időtartamra, hogy a földhözjuttatott tényleges birtokosnak érezhesse magát azon a kisbirtokon, amelybe az állam segítsége juttatta. Az összeg, amelyet résztörlesztésre évente fizetnie kell, nem lehet magasabb annál, mint amit a mezőgazdasági termelés a mai viszonyok mellett elbír, tehát egy métermázsa búza katasztrális holdanként. (Ügy van! jobbfelől.) En nagyon meggondolom erről az oldalról mit kívánok; a túlsó oldalon is latra ve-' tettem a lehetőt, de itt talán kétszeres kötelességet ró rám a felelősség. Szerintem ez a kérdés azonban megoldható Ós azért sürgetem, mert meggyőződve vagyok, hogy ez a kérdés a nemzeti és szociális szempontok kielégítése céljából a jelen kormány által megoldható. A földteherrendezés problémája is olyan probléma, amely széles hullámokat ver fel. Ez nem gazdasági probléma, legalább is nem minden vonatkozásban. A földteherrendezés szociális probléma addig a fokig, ameddig a kis vagyon konzerválásáról vagy megtartásáról van szó; azonfelül lehet gazdasági probléma, lehet pénzügyi probléma. Bátor vagyok tehát a magyar kormánynak azt ajánlani, hogy figyelembevéve mindazokat a szempontokat, amelyek e kérdéssel összefüggnek és figyelembevéve ennek a kérdésnek mindenfelé gyakorolt kihatásait, — amelyeket, magam is beismerem, mindenféle vonathozásaikban eddig az időkig még nem állt módunkban átvizsgálni — bontsa ketté ezt a kérdést és oldja meg azt a részét, amely széles kistermelő rétegek szociális problémája. En körülbelül 150 holdig terjedő területre gondolok, amikor külön választom a 150 holdig terjedő kisbirtokosréteg rendezését azoktól a birtokosrétegektől, akiknek (birtokai a' 150 katasztrális holdat meghaladják és így (Láng Lénárd: Helyes!) szerintem más rendezést igényelnek. Ez a kettéválasztás nem akar egy agrármegbontást bejelenteni, mert én azok megsegítésére is gondolok, — különleges állami eszközökkel is —'- akiknek birtokterülete a 150 katasztrális holdat meghaladja. Valljunk be azonban egyet: vagy kapitalista termelési rendszerben, vagy kollektivista termelési rendszerben élünk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Harmadik rendszert nem ismer a közgazdasági elmélet. Ha tehát kapitalista termelési rendszerben élünk, akkor a kapitálist meg kell menteni azok számára, akik egy állam lakosságának komoly gazdasági tényezői. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Nem vallom azt a megoldási módot, hogy töröljük az összes terheket és a magántulajdont, a magánjogot ne vegyük figyelembe, hanem haladjunk azon az úton,. amely utat a magyar jogfejlődés előír. Hiszen a jogfejlődés egészen hisztérikus hullámvonalat mutat, ha történelmileg vizsgáljuk. Ha vizsgáljuk a jogfejlődést például az uzsoratörvényen keresztül, akkor minden állam törvényhozásában meg fogjuk találni, hogy milyen bomlasztó gazdasági rendszer uralkodhatott abban az időben, amikor kivételes törvényalkotásokra volt szükség. (Rakovszky Tibor: Ma is így van!) T. Képviselőház! Ezt a kérdést kétfelé 198. ülése 1933 június 13-án, kedden. I szempontból kell szerintem vizsgálni: egyrészt ! a szociális probléma, másrészt a termelési, a | gazdasági probléma szempontjából. A szociális I problémának komoly segítséget kell nyújtani. 1 En mindig azon a nézeten voltam, hogy nem | a tőke:, hanem a kamatredukción keresztül i kell a megoldást keresni. Gyakorlatilag egy és i ugyanaz az eredmény, de — mondjuk — a | magánjog szempontjából szebb a színezés. Nem bomlik meg egy hitelrendszer, csak abba a helyzetbe jut az adós, hogy komoly segítség útján a hitelező felé a termelés rentabilitásának megfelelő évi hányadban teljesíthessen. En a 150 • katasztrális] holdig terjedő birtokok adósságainak végleges rendezését óhajtom. 57.000 magyar adósról van • szó, — nem egy kis rétegről tehát — amely mindnyájunkat érzelmileg és politikailag is izgat. Nekem nem lehet közömhös, hogy 57.000 komoly magyar ember körében, akik ennek az országnak legerősebb pillérei, akikről bármilyen véleményben legyenek is a velünk szemben álló vitatkozók, mégis azt kell állítanom, hogy egy világválság idején, csakis Önhibájukon kívül kerültek a gazdasági leromlás helyzetébe — a szociális nyugalom, vagy nyugtalanság uralkodik-e? (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) T. Képviselőház! A szociális nyugalom megteremtése olyan állami szükségesség, amely egy jogrendszer megbontását is indokolja, ha a törvényhozó meggyőződött arról, hogy az a probléma másképpen meg nem oldható. A 150 katasztrális holdig terjedő birtokoknál az^ állam a végleges földteherrendezés megoldásához nyúl olyanformán, hogy a, tőke tartozás, a kamatokkal együtt hosszúlejáratú kölesönné változzék át. Az évi hányad pedig a leginkább eladósodott kategóriánál se tehessen ki többet, mint egy métermázsa búza megfelelő évi egyenértékét. A mai mezőgazdasági termelés egy métermázsa búzánál többet — évi annuitás gyanánt — nem bír el. Aki tehát ennél nagyobb összeg megfizetésére kötelezné a mezőgazdaságot, az nem számol a mai termelési lehetőségekkel és nem ismeri a kistermelő teljesítőképességének végső határait. A 150. holdon felüli gazdaréteg kamatsegítését én a Nemzeti Bank kamatlábcsökkentésén keresztül keresem. Ismerem azokat a statútumokat, ismerem azokat a törvényeket, amelyek a pénzérték állandóságának megóvása szempontjából — igen helyesen —• a Nemzeti Bank számára irányadók. A Nemzeti Bank azonban tartozik figyelembe venni ^ a kormányon keresztül azokat a közgazdasági szempontokat, amelyek egy államban különleges intézkedések megtételét szükségessé teszik. (Ügy van! a jobboldalon.) Ügy gondolom, hogy ha a Nemzeti Bank azokra a gazdaváltókra, amelyeket ma legnagyobbrészt befagyott váltóknak is lehetne minősíteni, 2%-os kamatcsökkentést hozna be, ezáltal a gazdákat abba a helyzetbe juttatná, hogy a pénzügyminiszter úr által a bolettaalapból már lefedezett kataszteri jövedelem tizenötszörösén túl megterhelt adósságokra nézve 2 és fél százalékban meghatározott és. most az általam javasolt 2%-kai kitoldott összegekkel együtt négy és félszázalékos kamatredukcióban részesülnének. Ez nem elképzelhetetlen elgondolás, alacsonyabb reescompt. létesítésére és nyújtson lehetőséget az egész nagy magyar gazdatársadalomnak arra, hogy 2%-kai bonifikált váltókkal tudja a maga tartozásait megfizetni, i