Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-193

Az országgyűlés képviselőházának 19 hez szeretettel ragaszkodom, a költségvetést megszavazom. (Elénk éljenzés és taps a jobb­oldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Takách Géza jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Ház! Előttem szólott t. képviselőtársam azt mondta, hogy ha a nagy háború előtt az ellenzék megszavazta volna a közös hadsereg költségvetését, sokezer magyar ember maradt volna még épségben a háború­ban- Lehet, hogy ez így van és a költségek meg­tagadása is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar­ság a világháborúban számarányához mérten túlnagy vér áldozatot volt kénytelen hozni, azonban t. képviselőtársamat egyre kívánom figyelmeztetni. Nem az ellenzék magatartásán múlt egészen az> hogy a hadsereg nem volt tel­jesen harcképes állapotban, hanem abban a kö­rülményben is, hogy a világháborúban sem az orosz-japán háború, sem a balkáni háború ta­nulságait nem vonták le kellőképpen és ezek­nek a tanulságoknak mellőzése (Fráter Jenő: Nem volt géppuskánk, és nehézágyúnk!) nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy a magyarság ilyen áldozatot volt kénytelen hozni. Bocsánatot ke­rek, képviselő úr, 1905-ben már árokharc volt az orosz-japán háborúban és 1914 augusztusá­ban ennek tanulságait még nem vonták le. En­nél világosabban már nem beszélhetek. Igen sok tanulságot nyújtott az orosz-japán és a balkáni háború és az osztrák generálisok na­gyon kevés tanulságot vontak le belőle és ez igen sok ezer magyar ember életébe került; ezt nem lehet letagadni, ez kétségtelenül meg­állapított történelmi tény. Még egy dolgot akarok t. képviselőtársam figyelmébe ajánlani. Felénk célozva a csendőr­séget vette védelmébe. Ami a csendőrség elleni támadásokat illeti, azt kifogásoljuk, hogy a hatalmon levő párt a csendőrséget védelmi szervezetének tekinti és politikai célok szolgá­latába állítja. Kifogásoljuk továbbá azt, hogy az olyan állampolgárokat, akik nem. úgy gon­dolkoznak, mint a hatalmon levő párt tagjai, a nemzeten kívül állóknak, magyarán mondva, hazaárulóknak tekintik. Arról az oktatási módszerről, amellyel a csendőrséget lelkileg ezekkel az emberekkel szemben megtöltik, csak ennyit. Ha idő volna, bizonyítékokat is szol­gáltatnék a t. képviselő úrnak. T. Ház! Az idén ősszel lesz 19 esztendeje annak, — hogy katonai műszóval éljek —• le­fújták a világháborút. Az a rémséges veszte­ség emberben, anyagban, erkölcsiekben, ami az emberiséget a világháborúval érte, Európa né­peit mintegy összekovácsolta egy nagy gondo­latban, hogy «soha többé háborút!» Ez a gon­dolat kifejezésre jut a békediktátumunkban is, amennyiben annak 8. §-a kimondja, hogy elő­ször le kell szerelniük a háborút vesztett orszá­goknak, majd ezt követi a háborút nyert or­szágok leszerelése. Sajnos, a jelek arra mutat­nak, hogy a népek nem tudták akaratukat eb­ben az irányban keresztülvinni, mert máris ké­szül az eddiginél borzalmasabb háború, máris ugráson van a fenevad, amely alkalmas arra, hogy Európa népeit ismét a háború karjaiba kergesse. A fegyverkezési őrület nem akar megszűnni, ós bár a leszerelési értekezlet már 17 hónapja tárgyal és rengeteg sok igen hasz­nos és igen életrevaló terv röppent fel azon, mégis meg kell állapítani, hogy a leszerelési értekezlet tanácskozásai mind a mai napig semmi eredménnyel nem jártak. Hogy milyenek a »válaszok az ott elhang­zott javaslatokra, arra nézve engedje meg a . ütése 1933 június 6-án, kedden. 13 t. Ház, hogy csak egy dolgot említsek. Tánczos tábornok úr, a magyar delegáció vezetője — amint azt Szilágyi t. képviselőtársam is el­mondotta — javaslatot tett a bombavető re­pülőgépek megtiltására. A javaslat minden humánus ember érzésével találkozik; őszintén megvallom, én is nagyon örültem annak, hogy a magyar delegáció tette ezt a javaslatot. A ja­vaslatot kiadták egy albizottságnak, ellenben Amerikából már meg is érkezett a válasz erre az indítványra, amennyiben az Amerikai Egyesült Államok az egyik baltimorei repülő­gépgyárban 38 óriási bombavető repülőgépet rendeltek 2 millió dollárért. A magyar delegáció tehát javaslatot tesz a bombavető repülőgépek megszüntetésére és Amerikában építik a világ legnagyobb, leg­gyorsabb és legfélelmetesebb bombavető re­pülőgépeit. Miután sem Franciaország, sem Anglia nem akar Amerika mögött maradni a felkészültségben, egészen bizonyos, hogy a bombavető repülőgépek s a tengeri repülőgé­pek versenyében újból megindul az az őrüle­tes hajsza, amelyet a fegyverkezés terén utóbbi időkben tapasztaltunk. Ez év tavaszán mégis úgy látszott, mintha valamivel közelebb jutnánk a leszerelésnek legalább a megkezdéséhez. Méltóztatnak emlé­kezni arra, hogy felrepült a négyhatalmi pak­tumjavaslat a revízióval kapcsolatban. Az a körülmény, hogy Anglia miniszterelnöke, Kamsay MacDonald elment Kómába és ott erről a paktumról tárgyalt, bizonyítja, meny­nyire komolyan gondoltak arra, hogy ez a paktum alkalmas lesz Európában meghatáro­zott időre a fegyverkezés kérdésében legalább némileg csendesebb r állapotot létrehozni. Azonban a németországi ellenforradalom győ­zelme, a nácik uralomrajutása, de különösen Papén úr münsteri beszéde úgyszólván az egész tervet felborította, mert ettől kezdve elsősorban a franciák, utána az angolok és talán még az olaszok is félni kezdtek attól, hogy túlságosan megkötik a kezüket egy ilyen paktummal. Szilágyi t. képviselőtársam, majd Anda­házi Kasnya t. képviselőtársam utaltak arra, hogy a francia szocialisták, akik éveken át ellenezték a hadsereg fejlesztését, ez alkalom­mal a hadsereg fejlesztése^ mellett szavaztak. Ez^a frontváltozás tisztán és kizárólag a nácik győzelmének tudható be; a nácik győzelme volt az, ami megteremtette Franciaországban az egységes nemzeti blokkot, amely a securité elvét a csúcspontra akarja vinni. Nem hisz­nek sem Hitler ígéreteinek, sem az egyéb he­lyeken a német diplomaták részéről elhang­zott békeszózatoknak, mert a franciák., az an­golok és Európa minden kultúrnépe Hitler beszéde mellett ott látja az SS., SA,, a Stahl­helm-alakulatokat, a Kyfháuser Bund-ot és azokat a hatalmas térségeket, amelyeket a kü­lönböző szövetségek emberei acélsisakjaikkal és egyéb hadifelszerléseikkel betöltenek. A bizonytalanság tehát abból a bizalmatlan­ságból táplálkozik, amelyet elsősorban a nácik uralomrajutása idézett fel. Valóban igaza van Mussolini miniszterelnöknek, amikor azt mondja, hogy kitépték a négyhatalmi paktum szívét. Ez a négyhatalmi paktum, ha létrejön is, annyit fog érni, mint amennyit ért, ha nem csal emlékezetem, az 1913-ban megújított osz­trák—magyar—olasz egyezség. Akkor is Aerenthal nagyon erélyesen hadakozott azon, hogy megkössék az olaszokkal a háromhatalmi . szövetséget, az olasz miniszterelnök hagyta, —

Next

/
Thumbnails
Contents