Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-197

Az országgyűlés képviselőházának tik, hogy a viszonyok olyanok, hogy az egyik esztendőbein jól terem. Ha jól emlékszem, 5 vágón ilyen búza jött be. Ebből nagyon könnyen lesz 50 vágón, abból az 500 holdból pedig könnyen lehet 5000 hold. Ha ezen az 5000 holdon el is terjed ez a vetőmag, köny­nyen jöhet olyan esztendő, amelyben az idő­járás a vetőmagot kifagyasztja és az egész fá­radság és költség, amelyet ebbe befektettek, kárba vész. Ángyán Béla igen t. képviselőtársam a telepítéssel kapcsolatiban felszólalása során azt fejtegette, hogy ipari munkásokkal, pél­dául vasgyári, illetőleg Máv. gépgyári mun­kásokkal kapcsolatban szeretné a telepítést véghezvitetni. Én a t. képviselő úrnak ezzel a fejtegetésével nem értek egyet, mert ezek a munkások nemcsak jobb keresethez, hanem magasabb óletstandardhoz is vannak szokva és magasabb intelligenciával bíró munkások, úgyhogy sohasem fognak tudni egy telepes községben elhelyezkedni. Ezek nem alkalma­sak arra, hogy azt a nélkülözésekkel teljes és megerőltető testi munkát végezzék, (amelyet az ilyen telepes községekben az új gazdának végeznie kell. Hibául rójják fel sokan azt, hogy a tele­pítést olyanokkal 'tartom kivihetőnek, meg­oldhatónak, akiknek már van valamijük. Lát­tuk már a földreformnál, hogy milyen ered­ményeket értünk el azokban az esetekben, amikor olyanokat telepítettünk, akiknek sem­mijük sem volt. Semmiből nem lehet valamit előteremteni, mindenesetre kell a telepesnek is valamijének lennie, amivel munkáját meg­kezdheti és addig folytaifihatja, amíg anyagi­lag rendes kerékvágásba nem kerül. Szükségesnek tartom a magyar búza to­vábbi nemesítését^ azért is, mert hiszen az amerikai manitobával nem vehetjük fel más­képpen a versenyt, mintha a mi hazafeléink­kel annak valóságos sikértartalmát és egyéb előnyeit legalább is fedezzük. Szerencsére a bánkuti búzánál ezek a kiváló tulajdonságok mind megvannak. Ha a bánkuti búzával elér­jük a manitobabúza sikértartalmát és jó mi­nőségét, ezzel egyúttal már meg is előzzük azt, mert hiszen a mi terményeink a magyar ég­hajlat, a magyar nap hatása folytán olyan ízzel, zamattal és illattal rendelkeznek, hogy felvesszük a versenyt a másutt termelt ugyan­olyan minőségi búzával. Csak egy típusú vető­mag termelésével lehet kisgazdáinkon segíteni. Bittér a tanár úr megállapítása szerint, Mosón megye egyiik községében tizenegyfajta kukoricát termeltek, ehhez járul még az a megszámlálhatatlan fajta hibrid is, amely ezekből a kukoricafajtákból keletkezik. El le­het tehát képzelni, hogy kereskedő, aki ott ugyanabból a fajtából egy vágón kukori­cát akar összeszedni, milyen nehézségekkel küzd és mennyivel olcsóbban kell megvennie a kisgazdától a kukoricát, mintha nagyobb mennyiségben termelnének egyforma minő­ségű kukoricát. Ugyanez áll a búzára is, ame­lyet ott csak költséges ^ keveréssel lehet fel­használni és hitelre egyáltalán alkalmatlan az a búza, amelyet ott a kisgazdák termelnek. Csak egységes termelés által lehetne ezen a baion segíteni. Méltóztassanak megengedni, hogy ezzel kapcsolatban még egy körülményre mutassak rá. Kísérleti intézményeinkről és állomásaink­ról akarok megemlékezni. Ezt a kérdést előt­tem már szintén többen felhozták. Nagyon helytelennek tartom, hogy kísérleti intézmé­197. ülése 1933 június 12-én, hétfőn. 227 nyeinket nem látják el azzal az ellátmánnyal, amely nélkül tudományos működésüket nem tudják tovább folytatni. A tudomány halad, abban megállás nincs s ha ezek az intézmé­nyek nem rendelkeznek a kellő anyagi eszkö­zökkel, nem tudnak a tudománnyal haladni. De nemcsak arra volna szükség, hogy meglevő intézményeink folytathassák munkás­ságukat, hanem új intézményekre ís ; szükség volna, hiszen vannak olyan gazdasági kuta­tási, ágak, amelyeknek nincsenek még . ilyen kutatóintézetek. Ilyennek mondható például a talajkutatás, amely külföldön nagy lépések­ben halad előre. E tekintetben a különböző elméletek, a talaj sav- és bázistartalma, a műtrágyázással kapcsolatban stb,. mind olyan kérdés, amelyek nálunk nagyon el vannak ha­nyagolva. Megemlítem még a vitaminkutatást is. Ez is olyan dolog, amely nálunk még gyer­mekcipőben jár, pedig nagy a valószínűsége annak, hogy a mi terményeink, gyümölcsünk, gabonánk, általában minden mezőgazdasági terményünk, a magyar nép érlelő hatása és az éghajlat kedvező hatása folytán sokkal több, talán még fel sem fedezett különféle vitamint tartalmaz. A yitaminkutatás gazda­sági tekintetben is nagyjelentőségű lenne, mert az itt elért eredmények kidomborításával és tudományos eszközökkel való bizonyításával a legjobb reklámot kapnánk kezünkbe, mert kül­földön, azokban a körökben, ahol erre adnak, — hiszen ott már vitamint esznek, mi pedig ma is csak szénhidrátot és zsírt eszünk — min­den ilyen természetű kérdés a vitaminon for­dul meg, ezzel lehetne tehát elsősorban célt érni. Ha Budapesten el lehetett hitetni azt, hogy az éretlen banán nélkül a budapesti gyermeket nem lehet felnevelni, miért ne le­hetne ugyanezzel a reklám m al a külföldön el­hitetni azt, hogy a külföldieknek szük­ségük van a magyar vitaminokra, annál is inkább, mert hiszen ez tudományosan is be van igazolva. Tekintettel arra, hogy nagyon sürgettek, hogy beszédemet befejezzem, (Mozgás jobbfe­lől. — Halljuk Halljuk!) be is fejezem, habár még nagyon sok mondanivalóm volna. t Párt­állásomra és arra a már említett határtalan bizalomra való tekintettel, amellyel a kor­mány iránt viseltetem, a megajánlási javas­latot elfogadom. (Helyeslés és taps a jobb­oldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Frey Vilmos jegyző: Őrgróf Pallavicini György! Örgr. Pallavicini György: T. Ház! A pa­naszoknak azután a sorozata után, amelyet az igen t. előttem szólott túloldali képviselő úr beszédében elmondott, nekem nagyon könnyű felállítani a mérleget és kritikát fűzni hozzá, amikor a kormány immár nyolchónapos mű­ködéséről akarok szólani. Amikor a kormány szeptember végén átvette hivatalát, első meg; jelenése szinte egy lobogó láng, egy gyönyörű tűzijáték volt, amely az egész elernyedt ma­gyar közvéleményt egy ideig felvillanyozta. Mi, akik ellenzéken voltunk és kezdettől fogva sem előlegeztünk bizalmat az igen t. kormány­nak, azt hiszem, igen hosszú ideig a legtelje­sebb objektivitással kritizáltuk a kormány ténykedéseit, sőt talán keveset is kritizáltunk, mert meg akartuk adni azt a chance-ot, ame­lyet mindenkinek meg kell adni, aki nehéz körülmények között nehéz feladatra vállalko­zik. Ügy gondolom azonban, hogy nyolc hó-

Next

/
Thumbnails
Contents