Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-197

Az országgyűlés képviselőházának IS az agrárpolitikai helyzetet ismeri, egyet, aki a , termelés és értékesítés viszonyait ismeri, a negyediknek pedig egy kiválóan képzett ve­zérkari tisztet választanék, aki az organizálást csinálná meg, mert hiszen a vezérkari kiváló tiszteknek tulajdonképpen az a mesterségük, hogy nagy tömegek megmozdítását; és instra­dálását bonyolítják le. Ez a bizottság dolgozná ki a tervet, mert félek attól, hogy miniszteriá­lis szobákban és tárcaközi konferenciák mel­lett nagyon lassan fog ez a terv megszületni, holott ez annyira fontos probléma, (Ugy van! Ügy van! IÖJ jobboldalon.) hogy ennek megoldá­sához minden eszközzel és minden erővel leg­sürgősebben hozzá kell fogni. Ha már a munkanélküliség szempontjából is beszéltem erről a telepítési programmról, méltóztassék megengedni, 'hogy felhívjam a t. kormány figyelmét még arra. is, hogy a mun­kanélküliség és főleg a legfiatalabb korosztály­ból kikerülők munkanélkülisége levezetésére igen alkalmas eszköz volna a munkakényszer bevezetése bizonyos korosztályokra nézve. Ezt már a 'múlt évben is felemlítettem, sőt azt meg­előzően is. Azt hiszem, tudniillik, hogy bizo­nyos korosztályokban még azoknál az egyedek­nél sem árt a munkakényszer bevezetése, akik, mondjuk, nem fizikai munkások társadalmába tartoznak. Nekünk sem ártott, amikor katona korunkban a lovat meg kellett pucolni, nem j árt tehát, ha az illető nem fizikai munkás ka­tegóriába tartozó egyed egyszer megtanulja, hogyan kell egy kis útmunkát csinálni. A munkakényszer bevezetésével, ennek a néhány fiatal korosztálynak néhány hónapra való, majdnem azt mondhatnám, berukkoltatá­sával azokat a közmunkákat, amelyek legna­gyobbrészt földmunkák, meg lehetne oldani. Ezeknél a munkáknál a munkabér kérdése a legfontosabb és ennek megoldása okoz budge­táris szempontból nehézséget. Itt ez a kérdés is megoldható, mert azok a területek, amelyek­nek javára szolgál ezeknek a földmunkáknak a létesítése, a munkások elhelyezését és élelme­zését, mint természetben lerovandó terhet, szí­vesen fogják vállalni. (Esztergályos János: Tessék nangosabban beszélni, minket is érde­kel!) Roppantul örülök, hogy igen t. képviselő­társam érdeklődését ennyire kiváltottam. — Szóval felhívom a t. kormány figyelmét ennek a munkakényszernek a gondolatára, amely, azt hiszem, megvalósítható és nem fog a trianoni békeszerződésbe ütközni. (Kabók Lajos: Rab­szolgarendszer alapján nemi!) Nem rabszolga­rendszerrel. Önkéntes jelentkezés alapján is meg lehet csinálni és meg vagyok róla győ­ződve, hogy a mai nehéz viszonyok között és a mai munkanélküliség mellett több embert fo­gunk kapni így, mintha sorozás alapján ven­nénk be az embereket. (Kabók Lajos: Akkor nem kényszermunka!) Beszédem elején beszéltem arról az emel­kedett szellemről, amely, mondhatom, hogy a parlament történelmében régóta először teszi lehetővé ebben a parlamentben a nyugodt tár­gyalást. Ebben az emelkedett szellemben kissé zavarólag hatott az a felszólalás, amelyet a kereszténypárt igen t. vezére részéről a napok­ban hallottunk és amelyben, szerény megítélé­sem szerint, teljesen indokolatlanul és ok nél­kül a királykérdésben felolvasott egy olyan deklarációt, amelyben nemcsak én, hanem egész pártunk, sőt azt hiszem, az ország túlnyomó többsége sem osztozhat. (Jánossy Gábor: TIgy van!) A párt állásfoglalása ebben a kérdésben nyilvánvaló. Deklaráció történt erre vonatko­JD5P VISELŐ HÁZI NAPLÓ XVII. 7. ülése 1933 június 12-én, hétfőn. ' 207 zólag: miután megoldhatatlan, nem akarunk ezzel a kérdéssel ezidőszerint foglalkozni. A magyar nemzetnek sokkal fontosabb, sokkal égetőbb problémái vannak ma: a kenyér, a munka kérdése, (Ügy van! Ügy van! a jobbol­dalon.) mintsem 'hogy ma hajánál fogva rán­cigáljuk elő ezt a kérdést és itt közjogi problé­mák felett vitatkozzunk. Éppen azért, mert nem akarok alkalmat adni a vitákra, nem kí­vánok többé ezzel a kérdéssel foglalkozni, (He­lyeslés jobbfelöl.) csak egyet kívánok meg­állapítani. Azt mondotta többek között Zichy János igen t. képviselőtársunk a deklarációban, ame­lyet, ha jól értettem, a keresztény gazdasági párt nevében mondott el, (Ügy van! a jobbol­dalon.) — nem. tudom, liogy teljes mértékben osztozik-e a párt a pártvezér felfogásában — hogy a királykérdósnek bár nem momentán megoldására, hanem előkészítésére azért van többek között szükség, mert — és itt szavait idézem — (olvassa): «A Duna medencéjében kialakítandó államszövetség szempontjából erre szükség van.» Tisztelettel kérdem gróf Zichy Jánost, hogy micsoda ez a Duna medencéjében kialakítandó államszövetség? Mert én úgy tudom, hogy minden magyar ember lelkében az integritás gondolata él (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) és nem hiszem, hogy gróf Zichy János ennél a kijelentésnél arra gondolt volna, hogy a tőlünk elszakított magyar vezéreink egy föderatív állam keretén belül egyesülje­nek Szent István koronája alatt. (Túri Béla: Bethlen szerint ez az új Hungária!) Bethlen ugyan ezt sohasem mondta, (Túri Béla: De mondta!) de ha mondotta volna, nem helye­selném. A helyzet az, hogy (Túri Béla: De jól teszi és helyeslem!) — én nem helyeslem — a Dunamedencében kialakítandó államszövetség­ségről beszélni a magyar parlamentben néze­tem szerint annyit jelent, mint az integritás godolatát feladni. (Ügy van! Ugy van! jobb­felől.) Mi hajlandónk volnánk pro futuro állam­szövetségbe lépni a Dunamedencében, de csak az integer Magyarországon keresztül és nem. Csonka-Magyarországon keresztül. (Túri Béla: Egyetértünk!) Ezt csak azért említettem fel, mert nem tudom feltételezni, hogy gróf Zichy János tisz­telt képviselőtársunk nem így értelmezné azt, amit mondott, de mindenesetre roppant hálára kötelezné a magyar közvéleményt, ha szavait megmagyarázná, mert ahogyan ő ezt mon­dotta, máskép értelmezni nem lehet, mint úgy, hogy az államszövetséget meg kell csinálni függetlenül attól is, hogy vájjon az integer Magyarország helyreáll-e, vagy sem. Ennek következtében nagyon le fog kötelezni engem is és azt hiszem, az egész magyar közvéleményt le fogja kötelezni gróf Zichy János, ha ezeket a szavakat, amelyeket nem akarok félreérteni — hangsúlyozom — kellő megvilágításba fogja helyezni, annál is inkább, mert a keresztény gazdasági és szociális párt nevében beszélt. Beszédem ideje lejáróban van és nem aka­rom a tisztelt Ház türelmét tovább igénybe venni. Teljes bizalommal a kormány iránt, ké­rem a tisztelt kormányt, 'hogy azokat a gon­dolatokat, amelyeket felvetni bátor voltam, megfontolás tárgyává tenni méltóztassék. A szőnyegen fekvő ^javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. {Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? 31

Next

/
Thumbnails
Contents