Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-197

Az országgyűlés 'képviselőházának országon is aktuálissá tette a német szárma­zású árucikkek bojkottját, Még ha Német­ország rést engedne is ütni szilárd vámfalain, a német politika annyira ellenszenves és civi­lizációellenes, hogy ennek bukását a külföld végül is gazdasági háborúval fogja kierősza­kolni. Nekünk ebben az ügyben a passzivitás álláspontjára helyezkedni túlzott opportuniz­mus lenne, mert feltétlenül jól járunk, ha a barbarizmus itt-ott vakmerész, gyakorta pedig nevetséges dühöngéseivel szemben csatlakozunk a civilizált államok koncernjéhez. Belügy ide, belügy oda, hogy nem szabad beleavatkozni más államok belügyeibe, ez nagyon szép elv, de csak civilizált államokra gyakorolható. Ahol azonban az erőszak, a jogtalanság és a zsarnokság üli orgiáit, ott igenis, védelmére kell kelni a megfélemlített és meggyötört em­bereknek.)) (Kórodi Katona János: Melyik lap ez?). A «Pénzvilág» cimű újság, amely nem magasabb nemzeti szempontból nézi a dolgot, hanem abból a szempontból, hogy egypár zsi­dót kiutasítottak Németországból átmenetileg és ezért támadja Németországot. Nem törődik az uborkával, nem bánja, hogy a cseresznye ott rohad Nagykőrösön, nem bánja, hogy mi lesz a szőlővel, a lényeg az, hogy bosszút áll­jon egy más világnézeti alapon berendezke­dett államon. (Ügy van! jobbfelől) Kimondja nyiltan: belügy ide, belügy oda, ő belemegy a belügybe. Ugyanakkor azonban ebben a lap­ban nem olvastam tiltakozásokat, amikor Er­délyből az oláhok kidobálták véreinket. (Ügy van! jobbfelől.) amikor Spanyolországban ül­dözték a katolikusokat, amikor az erdélyi kis­gazdák földjét elvették és elmentek panaszra egy nemzetközi fórum elé — nem akarok el­nöki rendreutasítást kapni azért, hogy meg­mondjam, hová, ezért azt mondom: a Népszö­vetséghez — vagy amikor Oroszországban milliószámra gyilkolták a keresztényeket, a Népszövetségben a szabadkőmíves urak úgy viselkedtek, mintha purim-bálon lettek volna: nem törődtek ezekkel a dolgokkal. (Igaz! Ügy van! jobbfelől.) Amikor azonban a német «attrocitásoknak» híre ment, akkor mindjárt, három hét alatt megvolt a döntés. A nem az én világnézetemet vallóknak fel­teszem a kérdést: nem veszik-e észre a velem nem egy politikai táborban levők is, hogy itt valami, nincs rendben, hogy az egyik oldalon ezen kirívó igazságtalanságok orvoslásának el­odázása, a másik oldalon ez a gyors intézke­dés valami igazságtalanságot takargat? Aki­nek igazságérzete van — és minden vallásos zsidóban kell ennek lennie — annak éreznie kell, hogy az ilyen intézkedés a zsidóság ér­deke ellen is van, mert a legbutább embernek is, akinek nehezen nyílik ki a szeme és akit nyilvánosan maszlaggal elaltattak, akinek ap­ját és öregapját is elaltatták úgy, hogy még ő maga sem tudott mind mostanig felébredni, észheztérni: éreznie kell, hogy ez nincs rend­ben, hogy itt igazságtalanság van. Gyilkolnak székelyeket, gyilkolnak spanyol katolikusokat, gyilkolnak orosz keresztényeket és egy lépés sem történik, amikor azonban pár gazdag zsi­dót kikergetnek Németországból, a Népszövet­ség mindjárt meghozza határozatát. Ez vala­hogyan legalábbis igazságtalanság színében tűnik fel, s nem az elfogulatlanság színében tünteti fel azokat az urakat, akik a páholy szent nevében hozzák meg európai döntései­ket, s nyiltan megmondom, hogy mindaddig, amíg Genfben a szabadkőmívesség uralkodik, nekünk keresztényeknek igazságunk nem lesz, 197. illése 1983 június 12-én, hétfőn. 201 l T. Képviselőház! Pár témát kénytelen va­i gyök kihagyni, hogy a síberekre rátérhessek. í Ezt sem én találom ki, ugyanebben a lapban | olvasom, én csak a miniszter úr figyelmét hí­| vom fel rá s azért hívom fel, mert legalább hatvanszor, cikkekben, parlamenti beszédekben ! és népgyűléseken szóvátettem már a kérdést. I Tisztelettel és teljes szerénységgel kérdezem te­i hát a kormányt és kérem, hogy egész őszintén ! mondja csak meg az igazságügyminiszter úr: I miért nem hajlandó már valamit csinálni a | síberek ellen? (Lázár Andor igazságügyminisz­ter: Például mit?) Kivitték az ország pénzét a bankzárlat után, kivitték olyanok, akik meg­tudták, hogy bankzárlat lesz és már előre in­tézkedtek. A kormánynak, legalább az előző kormánynak, névsor is van a birtokában. (Lá­zár Miklós: Hol van?) Az előző kormányok bir­I tokában van. (Jánossy Gábor: Törvény van j ezekre, szigorú büntetés jár érte!) En propo­i náltam. Károlyi Gyula gróf volt miniszterelnök úr pedig osztatlan helyeslés közt, ami pártkü­lönbség nélkül nyilvánult meg, azt akarta, hogy | vagyonelkobzás, eskü alatti bevallás, hogy ki­j nek mije van külföldön, fegyház és egyebek le­gyenek benn az erre vonatkozó intézkedések­! ben, de ebből nem tudott törvény lenni. Miért? I Azért, mert hallottam, hogy a magas bíróság | abból a szempontból kifogást tett, hogy valami l jogi paragrafusba ütköztünk bele, a Jegybank meg más kifogást emelt közgazdasági szem­pontból és a végén a síberek jártak jól. Ma meg azt olvasom, — csak a címet olvasom fel, mert nem akarok már tovább foglalkozni a kér­déssel — hogy (olvassa): <<Vaduzba akarta ki­vinni nagy vagyona egyrészét a kispesti tex­tilgyár két vezetője. 140.000 pengő haszon, in­gatlanok tömege, hamis adóvallomások és va­lutasíbolások. Az egyiknek sikerül, a másiknak a szörnyű halált kell választania.* T. miniszter úr, ezt át fogom adni, ennek kérem a kivizsgálását, mert meg vagyok győ­ződve róla, hogy a miniszter úr intézkedni fog. (Zaj a baloldalon) Nagyon szomorú lenne, ha nekem, mint magyar törvényhozónak, egy pil­lanatig is kételkednem kellene az igaz ságügy­miniszter úr becsületességében. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Meg vagyok szentül győ­ződve arról, hogy ha ezt 'beszédem után átadom neki, a legsürgősebben kivizsgáltatja, mert másképp meginogna ebben az országban min­den bizalom s azt fel sem teszem, hogy nem vizsgáltatja ki, mert bízom az ő becsületessé­gében. (Jánossy Gábor: Vitán felül áll. — Kun Béla: Már eddig meg kellett volna csi­nálni!) T. Ház! Örülök, hogy az igen t. kormány végre belátta, hogy a gyűléstilalom beszünte­tése mennyire fontos éppen nemzeti szempont­ból. Nem elég azokat a gyűléseket megtartani 3500 vagy nem tudom hány helyen, nem elég a jelvényeket feltűzni, hanem meg kell enged­nünk a szervezkedést azoknak is, akik nemzeti alapon állva, esetleg más irányban akarnak szervezkedni. (Kun Béla: A nemzeti szocialista­párt egészen szabadon szervezkedhetik minde­nütt!) Tudnék rá válaszolni, de nem válaszo­lok, mert nem érek rá, másképp nem leszek készen saját témámmal. Pártomban még nincs 25 nemzeti szocialista képviselő, hogy más át­vehetné a témát, a pártból még csak magam vagyok itt, bár az országban a többséget kép­viseljük, (Kun Béla: Ki?) — ez a mozgalom, egészen nyugodt lehet — magam vagyok tehát kénytelen saját gondolataimat elmondani. (Fel­Máltások jobbfelől: A kisgazdapártiak is azt 30*

Next

/
Thumbnails
Contents