Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-195

Az országgyűlés képviselőházának 19 esett a perek száma, nines annyi dolga a bí­róságnak, mint amennyi azelőtt volt. Ez lehet igaz, bár mi a budapesti bíróságoknál nem látunk olyan nagy visszaesést, amilyenre hi­vatkozik a pénzügyminiszter úr is, amikor csak 5"5 millióban irányozza elő a törvényke­zési bevételeket 8*5 millió helyett, tehát 3 mil­lióval kisebb összegben, hanem mi úgy lát­juk, hogy legalább Budapesten az összes bí­róságoknál annyi per szám van most is, mint amennyi azelőtt volt, gyakornokokra tehát szükség van. De ha emiatt nem is volna szük­ség, a jövő képzés szempontjából is szükség van arra, hogy betöltsék ezeket az állásokat minden körülmények között, mert ha csak 3—4 év múlva vesznek fel majd megint gya­kornokokat, akkor 5—6 év múlva nagy hiány lesz, meg fognak akadni a bíróságok, már pedig azt a jogfolytonosságot, amelynek itt érvényesülnie kell, egy pillanatig sem szabad szem! elől téveszteni ilyen kicsinyes anyagi érdekek miatt. Azt hiszem tehát, hogy ha a postánál és az igazságügynél is, de minden más téren is meghonosítjuk ezt — amint a városnál most már 100 gyakornokot fogunk felvenni —•, akkor mégis annyira-amennyire enyhítünk a helyzeten. Nagyon helyesnek tartom azt is, hogy tessék megszigorítani az iskoláztatást az egyetemektől kezdve végig, mert azok, akik ma diplomát kapnak a kezükbe, azt hiszik, hogy szabadságlevelük van arra, hogy az ál­lam és a város őket alkalmazza. Ezt meg kell szüntetni ós akkor azt hiszem, egy pár éven belül mégis csak el lehet érni valami eredményt. Ez után szeretnék még egy pár kérdést felvetni röviden az adókra vonatkozólag. A pénzügyminiszter úr a maga költségvetési indokolásában is azt mondja, hogy az adó­morált akarja emelni, ezzel szemben azonban igazságos és méltányos adóztatást akar be­hozni. Meg vagyunk győződve arról, hogy a pénzügyminiszter úrnak ez az intenciója tény­leg helyes és jó, de nem tudjuk, hogy a gya­korlati életben hogyan fogja tudni megvaló­sítani, amikor azt látjuk, hogy egyes adókat, amelyek lerögzített adóknak tekinthetők, ame­lyek biztosan megfoghatók és pontosan be­hajthatók, bizony nagymértékben emeltek. Elég rámutatni a házbéradóra, valamint azokra a különadókra és szükségadókra, ame­lyek ezzel kapcsolatosan vettettek ki. Nem hinném, hogy a pénzügyminiszter úr többet hozna ki ezekből, mint amennyit kihozott a múlt esztendőben kisebb adókulcs mellett is. A pénzügyminiszter úr most rátért a fo­gyasztási adók egy-két nemére, és ilyen adókat különösen az elektroncsöveknél és a villany­fényforrásoknál hozott be, amelyekből 2 mil­liót remél. Bármennyire is ellene vagyunk a fogyasztási adóknak, — én mindig a fogyasz­tási adó ellen voltam, mert azt igazságtalan adónemnek tekintem — a mai körülmények kö­zött azonban az olyan fogyasztási adót, amely nem közvetlenül ér mindenkit, hanem csak köz­vetve, igazságosnak tartom, különösen például a fényforrásoknál ós az elektróncsöveknél. He­lyes, hogy ezeknél fogyasztási adót hoztunk be. De ha itt behozta ezt az adót a pénzügy­miniszter úr, akkor azt szeretném kérni, hogy ennek analógiájára hozza be a benzinadót ds és szüntesse meg a gépjárművek adóját minden­féle külön címen, mert hiszen azok az iparnak és kereskedelemnek óriási kárt okoznak. Azok­nak tudniillik, akik ma autón járnak, eddig >. ülése 1933 június 8-án, csütörtökön. ÍM negyedévenként kellett lefizetni a különböző adókat és ezért leállították autójukat, 'ha nem. akartak egy negyedévig autóval járni. A pénz­ügyminiszter úr belátta ennek tarthatatlansá­gát és most majd havonként kell fizetni eze­ket az adókat, úgyhogy annak, aki egy hónap­ban nem járatja az autóját, arra a hónapra nem kell az adót megfizetnie. En azonban to­vább szeretném fűzni ezt a gondolatot. Szeret­ném, ha itt is fogyasztási adót hoznának be* úgy, hogy a benzinbe számítanák be mindazt az adót, amelyet most külön kell fizetni fo­gyasztási vagy egyenesadó címén. Ez sokkal helyesebb lenne, mert akkor nagyon sok em­bert az a tudat nem tartana vissza az autótar­tástól, hogy neki, !ha két-három napig vagy két-három hétig járatja az autóját, akkor is havonta le kell fizetnie a maga adóját. Egé­szen bizonyos, hogy sokkal nagyobb lenne a kincstár bevétele, ha a benzinhez számítaná hozzá az adót, 'mint amennyi most a bevétele azokból a különadókból, amelyeket a% autók.; után szed. En tehát a pénzügyminiszter urat arra kérném, hogy azt az adóztatást 'hozza be, hogy a benzin után vessék ki az adót és akkor egészen bizonyosan a kincstár is jobban fog járni és egészen bizonyos, hogy az az ipar is,> amely az autóval kapcsolatos, sokkal jobban fog járni. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Még a hentesekre és mészárosokra vonatko­zólag volna egy kérésem a pénzügyminiszter úrhoz. Köztudomású, hogy a levágott, a leölt állatok után Budapesten fizetik az adót. Sokkal helyesebb lenne, ha mindjárt ott szednék be ezeket az adókat és nem vetnék ki az év utol* ján, vagy a következő év elején ezeket az adókat, mert akkor egészen bizonyosan rögtön megkapná a miniszter úr ezt a pénzt és senki sem bújhatnék ki, mert ina az a helyzet, hogy a nagy vállalatok, amelyek nyilvános szám­adásra vannak kötelezve, nem a leölt állatok után fizetnek, hanem a maguk tiszta nyeresége a maguk mérlege után. Ez borzasztóan nagy konkurrenciát csinál annak a kisiparnak és kiskereskedelemnek, mert az nem bír olyan könyvvezetéssel, amelynek alapján ezt meg le­hetne állapítani. Azért arra kérem a pénzügy­miniszter urat, hogy méltóztassék ezt megfon­tolás tárgyává tenni és lehetőleg rövid időn belül megvalósítani. Az 1. címet elfogadom. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: vitéz Bajcsy-Zsi­linszky Endre! vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: T. Ház! A földtelhierrendezés kérdésével szeretnék az­alatt a rövid negyedóra alatt foglalkozni, amely rendelkezésmre áll. A magyar föld terhei, —• mindnyájan egyetértünk ebben — akkorák, hogy azokat sokáig elviselni nem.lehet, az egész föld, — az egész mezőgazdaság végleges meg^ bénítása — és elsősorban a magyar föld népé^ nek, másodsorban általában a magyar földíbiir-r tokos rétegeknek a megnyomorítása nélkül. A magyar föld bekebelezett terhei 1925-ben mindössze száz és egynéhány milliót, ha. jól emlékszem, 109 milliót tettek ki. A magyar sta­tisztikai hivatal kimutatása szerint ma a beke­belezett terhek bruttó összege az egész magyar földre 2.038,000.000. A magyar föld belkebelezett, nettó terhe 1,716,000.000, tehát néhány esztendő alatt emelkedett a földteher ilyen óriásira, úgy-^ hogy ma megközelíti a békebeli állapotokat, amikor is a mai csonka terület földterhe 3 mib I liárdot tett ki. Mert ha ehhez a 2.038.000.000-hoz hozzávesszük a majdnem 400 milliónyi be nem 17*

Next

/
Thumbnails
Contents