Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-183

Az országgyűlés képviselőházának 183. ülése 1933. évi május hó 18-án, csütörtökön, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1933/34. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása és pedig a belügyi tárca. Felszólaltak : F. Szabó Géza előadó, Gál Jenő, Péchy László, Farkas Tibor, Andreetti Károly, Kun Béla, Petrovácz Gyula, őrgróf Pallavicini György, Kozma Jenő, Peyer Károly, Kóródi Katona János, Hegymegi Kiss Pál, Brogly József, Eckhardt Tibor, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Téglássy Béla, Propper Sándor, Kelemen Kornél, Kertész Miklós. - A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter írásbeli válasza Kéthly Annának egyes tanítók fegyelmezési túllépése tárgyában 1933. évi április hó 5-én előterjesztett interpellációjára. — Kéthly Anna felszólalása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány réseérői jelen van: vitéz KeresztesFischer Ferenc. (Az ülés kezdődik délután í óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Pakots József jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Patacsi Dénes jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Takách Géza jegyző úr. Napirend szerint következik a belügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Az előadó Szabó Géza képviselő lír, őt illeti a szó. F. Szabó Géza: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! jobb felől. — Kun Béla: Hol a párt? — Tankovits János: Hol az ellenzék? — Kun Béla: Nekünk nem kötelességünk a turnust tartani!) Az arány megvan. (Kun Béla: Nincs! Hol a táborkar a miniszter úr háta mögött? — Huszár Dezső: Többen vagyunk a számaránynak megfelelően!) T. Képviselőház! Az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében kormányaink részéről kifejtett óriási erőfeszítések és takarékossági törekvések jellemzik azt az utat, amely költségvetéseink történetében az 1929/30. évi költségvetéstől a most tárgyalás alatt levő 1933/34. évi költségvetésig vezet. Az 1929/30. költségvetési évre előterjesztett és elfogadott állami költségvetésben az állami közigazgatás kiadásai 920.8 millió pengőt tettek ki, ugyanezek a kiadások a jövő költségvetési évre bemutatott költségvetésben 7649 millió pengővel szerepelnek. Amint méltóztatnak tehát látni, a megtakarítások összege 155.9 millió pengő. Ebből az összegből a most folyó 1932/33. költségvetési évvel szemben 41.3 millió pengő megtakarítás mutatkozik. Természetes, hogy az államháztartási egyensúly érdekében kifejtett kényszerű tevékenységből a belügyi tárca is kivette a maga KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI. részét. Kivette annál inkább, mert a belügyminiszter úr tagja volt annak a hármas miniszteri bizottságnak, amely az utolsó lefaragásokat eszközölte, már pedig, aki ismeri azŐ egyéniségét, az tisztában van azzal, hogy amikor áldozatkészséget követelt, ő járt elől jó példával. Pedig sehol nincs ennek nagyobb és terhesebb jelentősége, mint éppen a belügyi tárcánál. Válságos idők általában, a gazdasági és pénzügyi válságok pedig különösen együttjárnak a lelki megroppanással, a megélhetési viszonyok sokszor zuhanásszerű sülylyédesével és a megélhetési gondok teljes elhatalmasodásával, ezzel szemben pedig mindenkor ott áll a mindent jobban tudók, mindent lekicsinylők megmozdulása; ezekkel kell szembeszállni a közrendi, a közbiztonság, a vagyoni és személyi biztonság legfőbb őrének (Igmándy Aladár: Éljen a belügyminiszter!) és azzal a rettenetes problémával kell neki szembenéznie, hogy hogyan lehet az erősen felszaporodott feladatokat az erősen lecsökkentett anyagi és személyi erőkkel megoldani és ellátni. (Ügy van! jobb felől.) Mert a belügyminisztérium hatásköre, ügyköre az elmondott általános szempontokon kívül is jelentékenyen kibővült. Kibővült pedig, mint bölcsen méltóztatnak tudni, a népjóléti és munkaügyi minisztérium megszüntetése következtében, amely minisztérium ügykörének jelentékeny része ide utaltatott át. Ide utaltatott át ugyanis az egészségügyi igazgatás, a társadalombiztosítás, a gyermekvédelem, a hadiárvák gondozása, a közjótékonysággal kapcsolatos ügyek, a lakásügy átmeneti szabályozása s a lakásügyi végrehajtási miniszteri biztosság ügyei, továbbá a szükséglakástelepek kezelése és karbantartása, végül az alapok és alapítványok ügyei. Mégis a költségvetés kiadási tétele pontosan 6,506.299 pengővel kevesebbet tüntet fel az előzőévivel szemben, amely megtakarítás úgy oszlik meg, hogy a személyi természetű járandóságoknál 2,909.652 pengő és a dologi természetű kiadásoknál 3,461.647 pengő apasztást sikerült elérni. (Pa-