Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.
Ülésnapok - 1931-183
Az országgyűlés képviselőházának 183. ülése 193$ május 18-án, csütörtökön. tacsi Dénes: Óriási eredmény a mai időben! — Malasits Géza: Ne kérdezd, miből állott elő ez az apasztás!) Ami a költségvetés áttanulmányozása során elsősorban is szemet szúr, az, hogy a beruházási rovat teljesen árván és üresen maradt. Még az a csekély 135.000 pengős tétel is töröltetett, amely a folyó évi költségvetésiben még szerepel. Ilyen körülmények között be méltóztatnak látni, hogy teljesen fölösleges minden újabb alkotás lehetőségéről beszélni. Hibába hozzuk fel ismételten az államrendőrség központi székháza újjáépítésének rendkívül sürgős voltát, hiába hozzuk fel azt a tételt, amelyet már többször hangoztattunk, hogy Budapest székesfővárosban mindenütt kerületi összpontosított városházakat kellene létesíteni; hiába hozzuk fel a Budapest-környéki, elsősorban a Budapest-kültelki, azután a környéki és vidéki rendőrség létszámszaporításának rendkívül fontos sürgősségét; hiába említjük meg, hogy mennyire praktikus, észszerű és indokolt volna a vidéki rendőrhatóságok mellé mozgó titkosrendőrosztagok felállításáról gosdoskodni és ami nagyon sajnálatos, ami nagyon fáj nekünk, akik az autonómiához közel állunk, az, hogy a kormányzati tisztviselőknek hiába hozzuk fel azt az indokolt és régi kívánságot, hogy a kedvezményes betegellátás intézményében ők is részesíttessenek, ez csak a jobb idő zenéje lehet, ezt el keli tenni az anyagi megerősödés idejére, annak ellenére, hogy az önkormányzati tisztviselőknek már alapszabály szerűleg megalkotott szervük is van. A belügyi tárca összkiadásainak százalékos megoszlása a következő, mélyen t. Ház. A központi igazgatásra esik 1'97%; az egyéb közigazgatásokra 10*03%, ide tartoznak tudniillik a főispánok és a budapesti főpolgármester költségei, a vármegyei alkalmazottak illetményei, a vármegyei számvevőségek illetményei, a községek segélyezése, a közigazgatás egyszerűsítésével kapcsolatos költségek, a választási költségek, stb.; a közbiztonsági szolgálat költségeire esik 59*5%, egészségügyi és szociális kiadásokra pedig 28'5%. Megállapítható tehát ebből, hogy a belügyi tárca kiadásainak 88%-a közbiztonsági, egészségügyi és szociális célokat szolgál; megállapítható továbbá az is, hogy a személyi és dologi kiadásoknak olyan mérvű csökkentésével állunk szemben, amelyet a mai államszervezet mellett tovább folytatni nem lehet. A kiadások jövendő apasztásának útja •— méltóztatnak emlékezni, hogy a pénzügyminiszter úr legutóbbi expozéjában erre helyezte a fősúlyt, — inkább a személyi kiadások terén jelentkezhetik ugyan, de ezt sem a tisztviselői javadalmazások csökkentése révén gondolja a kormány elérni, hanem úgy, hogy az alkalmazottak létszámát helyesebben állapítja majd meg. Ennek a gondolatnak, közelebbről a racionalizálási törekvésnek első eredménye volt a népjóléti és munkaügyi minisztériumnak megszüntetése, továbbá a rendőrség kerületi főkapitányságainak összevonása. Ennek a programúinak kereteibe illeszkedik bele a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. te. módosítása és kiegészítése tárgyában benyújtott törvényjavaslat, amelyet a t. Ház már letárgyalt és amely most van felsőházi tárgyalás alatt. Ezt fogja követni a közeljövőben az alsófokú közigazgatási bíróság^ felállításáról és ezzel a közigazgatási bírósági hatáskör kiszélesítéséről szóló törvényjavaslat, amely most van az utolsó simítás munkája alatt; majd következik a gyámügyi igazgatás reformja, amelynek kiinduló pontja az, hogy ez a nyilvánvalóan állami feladat törvényhozasilag közelebb hozassék a kormány közvetlen intézkedési köréhez. Általában megnyugvással és elismeréssel kell megállapítanunk, hogy a belügyminiszter úr tevékeny és erős céltudatossággal veszi ki részét abból a törekvésből, amely közigazgatásunknak jobbá, gyorsabbá és olcsóbbá tételét célozza. Áttérve az egyes címek és rovatok ismertetésére, a központi igazgatás személyi járandóságainak végösszege 1,965.150 pengő, ami az előző évi előirányzatnál 446.719 pengővel kevesebb. A dologi kiadások 483.200 pengővel szerepelnek; az előző évihez viszonyítva ez is kevesebb 41.900 pengővel. Méltóztatnak emlékezni, hogy az elmúlt években mindig a dologi kiadásokra fektették a fősúlyt; az ember szinte csodálkozik, hogy az ismételt csökkentések után hogyan lehetett még 41.900 pengőt levenni. A kiküldetési és átköltözködési költségek előirányzata 50.000 pengő, kevesebb 12.000 pengővel. A törvényelőkészítéssel kapcsolatos költségek 4770 pengő emelkedéssel 11.000 pengőt tesznek ki, amit az tesz indokolttá, hogy a megszüntetett népjóléti és munkaügyi minisztériumtól átvett ügykörök a törvény előkészítés munkáját lényegesen fokozták, de idetartozik a községi közigazgatás egyszerűsítésére hirdetett pályázat 1000 pengős pályadíja, a nemzetközi kongresszusok tagsági díjai, valamint a szakmunkák beszerzési költségei is. A vasúti raenetdíjkedvezmény váltsága 450.000 pengő; tehát kevesebb 290.140 pengővel. A főispánok és a budapesti főpolgármester személyi járandóságai 377.650 pengőt tesznek ki; kevesebb 55.070 pengővel. Kiküldetési és átköltözködési költségek 74.100 pengővel változatlanok. Ezek bizo-' nyos átlagszámítást képeznek az előző évi tapasztalatok alapján; ezen már igazán nem lehetett takarékoskodni. — Az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatban az államot terhelő kiadások 40.000 pengővel változatlanok. Az átmeneti kiadások, az országos határrendezési és határkiigazítási költségek 8000 pengővel változatlanok. A közigazgatás egyszerűsítésével kapcsolatos költségek 10.000 pengővel 25.000 pengőre emeltettek fel. Most nagyobb lendületet vesz ez az eljárás, — méltóztatnak tudni, hogy nagyon sok helyszíni eljárást von maga után a praktikus cél megközelítése — ezért jelentkezett e tétel felemelésének szükségessége. Az Űri-utcai épületcsoport átépítési költségeire annakidején előirányzott 76.000 pengőnek itt szerepel a harmadik és utolsó részlete: 29.000 pengő. Az előző két részlet részint a mostani költségvetési év költségvetésébe, részint a múlt évi költségvetésbe volt felvéve. — A bevétel rovatnál a hivatalos kiadványok jövedelme 70.000 pengővel csökkent; így 470.000 pengő az előirányzat. A különféle bevételek 1700 pengővel 4500 pengőre emeltettek. A vármegyei alkalmazottak illetményének végösszege 6,971.400 pengő, az előző évinél 338.870 pengővel kevesebb. A községek segélyezési alapjának javadalmazása 4 millió pengő, ez tehát változatlan a múlt évivel szemben. A vármegyei számvevőségek személyi járandóságai is csökkentek 76.250 pengővel, az átköltözködési költségek és a községi kör- és segédJesyzők gyermekei után járó nevelőintézeti kiadások 4000, illetőleg 3000 pengővel változat-