Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-190

Az országgyűlés képviselőházának 1 Csak egyet akarok még a miniszter úr figyelmébe ajánlani. Annak idején, amikor kö

: rülbelül 20 évvel ezelőtt közöltem a cambridgei egyetem egyik lektorával a budapesti viszonyukat és felhívtam a figyelmét arra, hogy Budapesten miiyen jó intézmény van a vizsgáztatás terén, hogy itt a vizsgadíjakból aránylag milyen jó jövedelmek származnak és ezt számokkal igazoltam, azt mondotta: «Nagyon szívesen lemnek Budaipesten tanár» (Mozgás.) Bármennyire humoros ez a dolog, a humor mellett van ennek kissé szomorú része is. Azt hiscem, az egyetemi szakoktatásnak elsősorban magasabb tudományos szempontokat kell szolgálniaSemmiesetre sem kívánatos, hogy itt mellékes és a tudományossággal nagyon , sokszor egyáltalában semmiféle összefüggésben nem lévő funkciók jelentékeny jövedelmeket biztosítsanak a tudományos működés rovására és nagyon sokszor szociális szempontokból is nem közmegelégedésre. A címet nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon,) Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólani'? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 3. cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a 4—19. címeket, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 20. címet): Ernyei István ! Ernyei István: T. Képviselőhálz! Méltóztassanak megengedni, hogy az idő előrehaladott volta miatt csak egészen röviden szólhassak hozzá a felekezeti iskolák segélyezésének kérdéséhez. Arról már nagyon sokat beszéltek itt, hogy milyen nehéz helyzetben vannak különösen a felekezeti iskolák, amelyeket ugyan az állam segélyezett, de ma a felekezetek bevételeiknek óriási csökkenése miatt képtelenek megfelelni azoknak a feladatoknak, amelyeket az iskolák fenntartása rájuk ró. Hódmezővásárhelyen példáiul a református egyház, a gimnázium, a három osztályos leányliceum, valamint az elemi iskola tizenkilenc tanárának és huszonnyolc tanítójának törvényszerű rendes illetményére kénytelen évenkint 147.501 pengőt kifizetni. Ebből az állampénztár mindössze 56.000 pengőt folyósít, a többit az egyház úgy tudja kifizetni, hogy összes bevételeit, amelyeket a. bérházakból, azután a földbérletekből kap, mind az iskolák fenntartására fordítja, azonban még így sem képes kifizetni az iskolai személyzetet, úgyhogy április óta Vásárhelyen egyetlen egy vasat sem kaptak a tanítók. Itt a miniszter úr megnyugtató kijelentése engem nagyon megörvendeztetett, hogy az ilyen helyen segítségére fog sietni az iskoláknak, csak abban kételkedem, hogy a tanítók addig képesek lennének a koplalást kihúzni. Az egyház az összes készpénzalapítványait hadikölcsönbe fektette be, úgyhogy ezentúl kénytelen állandóan kölcsönt felvenni, most pedig már kölcsönöket nem is lehet kapni. A felsőbb egyházi hatóságoknak évente fizetendő járulékokat egyáltalában képtelen fizetni. Ezenkívül, ha még a fennálló közadóhátralékokhoz hozzászámítjuk a nyudíjhátralékokat is, a legnehezebb, a legképtelenebb helyzetbe kerül az W. ülése 1933 májtts 31-én, szerdán. 453 i egyház. Ezért nagyon kérném a t. Házat, hogy valamiképpen országos közérdeknek tekintse ezt a dolgot. A hódmezővásárhelyi református egyház pontosan teljesítette mindezideig a maga kötelezettségeit, most pedig, bár az ország egyik leggazdagabb egyházának tekintettek, a személyi kiadásokat sem képes fizetni. Ezért arra kérem a kormányt, hogy legalább bizonyos havi hozzájárulással legyen szíves átsegíteni az egyházat ezeken a nehéz időkön. Mert, ha megszűnnének ezek az iskolák >zm egyházinak súlyos pénzügyi helyzete következtében, a város, amely kénytelen 150—200% ;

os pótadót kivetni a lakosokra, bizony egyáltalában nem lesz képes elvállalni ezeknek az iskoláknak a fenntartását, úgyhogy ez az államra hárulna | és az államra nézve is nagyon rossz üzlet lesz, ha nyakába szakad az iskolák fenntartásának terhe. Csak erre akartam a mélyen t. kultuszminiszter úr szíves figyelmét felhívni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra következik*? Héjj Imre jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 20. cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 21. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a 21—22. címeket, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 23. címet.) Petrovácz Gyula! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Feliratkozása töröltetik., Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Lázár Miklós! {Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Feliratkozása töröltetik. . Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Andaházi Kasnya Béla! Andaházi Kasnya Béla: T. Képviselőház! A kultuszminiszter úr beszéde, azt hiszem, pártállásra való tekintet nélkül, mindenkire nézve kielégítő lehetett. Es én, aki ellenzéki padokban ülök, azt mondom, hogy az a célkitűzés, amelyet a t. kultuszminiszter úr magaelé tűzött, osztatlan tetszését kell, hogy kivívja mindnyájunknak, pártkülönbség nélkül. Ha azonban mégis felszólalok, ezt azért kell megtennem, mert egyik művészkollégámat, sőt bizonyos művészeti irányzatot is támadás ért. En nem akartam tegnapi felszólalásom folyamán erre a támadásra reflektálni, mert azt reméltem, hogy nálamnál autentikusabb személy, maga a miniszter úr fog válaszolni erre a támadásra és meg fogja védeni ezeket az urakat. Kijelentem, hogy ha a sérelem csak ezeket a művész urakat érte volna, nem emelnék itt szót, de miután úgy érzem, hogy magán a magyar kultúrán esett sérelem, és egy bizonyos udvariatlansági gesztus történt a külföldi művészeten és művészeken is, fel kell, hogy szólaljak és meg kell jegyeznem, hogy tegnap a kultusztárca általános vitájánál Petrovácz Gyula t. képviselőtársam kifogásolta az állami vásárlásokkal kapcsolatban Aba-Novák Vilmos festőtársamnak egy képét, amelyre az egyik jelenlevő képviselő úr azt mondotta, hogy egy részeg szentet ábrázol, 62*