Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-187

280 Az országgyűlés képviselőházának 187, ülése 1933 május 2h~én, szerdán. összeállítva, előadója ugyanaz, aki elsőfokon a vasút nevében ezt az ügyet intézi. Ebben a bizottságban nyugdíjas, tudtommal, talán nincs is, csak az utóbbi időben került bizonyos tekintetben az önkormányzati elem ebben a bizottságban túlsúlyra. Ez a bizottság nem al­kalmias arra, hogy ilyen kérdésekben végle­gesen és megnyugtatóan intézkedjék. Végül kérneim kell a miniszter urat arra, — ezt azonban általában minden kategóriánál látom — hogy a régi nyugdíjasokkal szemben ne történjék mostohább eljárás, mint az újak­kal szemben. Ez az, igazság és ezt az igazságot végre a kormányzatnak le kellene szűrnie. Ez mindenesetre megnyugtató volna. A vasútasság bizonyára nem kívánja száz százalékban a maga kívánságainak teljesítését, csak igazának belátását kéri. Ezeket akartam előadni. Kérem a miniszter urat, hogy erélyesebben védlje meg a gondozá­sára bízott érdekeltségeket és foglalkozási ága­kat. Ellenzéki pártállásomnál fogva természe­tesen nem fogadhatom- el a költségvetést. Elnök: Szólásra következik^ Brandt Vilmos jegyző: Turchányi Egon! Turchányi Egon: T. Ház! A kereskedelem­ügyi tárca vitájának során, az előbb, Homon­nay Tivadar képviselő úr jónak tartotta, hogy felemlítse az Ibusz. ügyét és a vállalat vezér­igazgatóját, Bársony Oszkárt megdicsérje be­szédében. Nagyon csodálkozom, hogy az Ibusz. ügyének kapcsán az általaim előadott adatok tudioimáisa mellett éppen a Keresztény Gazda­sági és Szociális Pártiból találkozott valaki, aki elfőj thatatlan vágyat érzett <a vállalat egyik vezérigazgatójánajk védelmezésére. Még inkább csodálkozom azonban azon, hogy engem is aposztrofált a vezérigazgató nevével kapcsolat­ban, mert én egyszer sem adtam tanújelét annak, hogy ebben az ügyben engem személyi kérdések vezetnek. Nekem olyan mindegy, hogy az Ibusz. vezérigazgatóját Tasnádi Szűcs Andrásnak, Bársony Oszkárnak, Gutthardt Tódornak, vagy Pityu Palkónak hívják. Az én vezető szempontom az, hogy egyedül a köz­érdeket szogáljam, aminek az, Ibusz, irányában való megfogalmazása úgy szól, hogy ez egy állalmi érdekeltséggel bíró vállalat, amelyet állami pénzen létesítettek, amelynek forgótőkét az állam, illetőleg a Máv. pénzéből juttattak, hitelt adtak neki, külön tartozások csinálását engedélyezik számára; továbbá kitűnő üzleti lehetőségeiket biztosító előjogokat bocsátanak rendelkezésére és mégis a 80%-os részvény­majoritást birtokló Máv. az Ibusz. által szerzett jövedelmekből csak egy töredékét kapja annak. amit az Ibusz. vezetősége vág évről-évre zsebre: ataii nem maradhat így. Ha Homonnay t. képviselő úr az említett vezérigazgatót úgy emlegette és dicsérte volna, mint kitűnő üzletembert, akkor szó nélkül hagytam volna ezt, mert hiszen ebből a szem­pontból, tényleg dicséretreméltó az ő működése, Amíg tudniillik a 80%-os részvénymajoritást birtokló Máv. az Ibusz. fennállásának ihat éve alatt összesen 316.000 pengő osztalékot kapott, addig egyedül Bársony Oszkár vezérigazgató űr a közgyűlési ós az igazgatósági jegyzőköny­vekből bizonyíthatóan, — tehát az esetleges províziókat és egyéb ügyletekből származó hasznokat nem számítva — 560.000 pengőt köny­velhetett el jövedelemként a saját számlája javára. (Andaházi Kasnya Béla: Ügyes ember, a kutyafáját !i) Ha a képviselő úr a vezérigaz­gató úrnak csak kitűnő üzletemberi mivoltát dicsérte volna, akkor a képviselő urat tőlem legfeljebb Ízlésbeli különbség választotta volna el. A képviselő úr azonban szakértői alapon dicsérte a neveizett vezérigazgatót azon a cí­men, hogy egy nemzetközji idegenforgalmi és utazási szövetség őt elnökévé választotta. A magam részéről csak örömömet tudom ki­fejezni, ha egy magyar tényezőt egy nemzet­közi szövetség élére választanaik. Azonban az Agot. kérdésénél, amelynek neve pontosan úgy szól, hogy Association des Grandes Organisations de Tourisme, meg kell állapítanom, hogy ez nem idegenforgalmi cél; jainkat szolgáló szövetség, hanem az utazási vállalatokat, vagy irodákat bizonyos kartellbe kapcsoló szövetség, amely ezeknek üzleti érde­keit országhatárokon felül való kölcsönösség­ben védi, istápolja és ennek adminisztrálása került most a nevezett úrral magyar kézbe. Ez a szövetség, ez az idegenforgalmi utazási irodai kartell sohasem fog Magyarország ré­szére annál több idegent hozni, mint amennyit a magyar idegenforgalmi propaganda maga ide tud verbuválni. Hogy pedig az elnökség magyar kézbe került, ez is a szövetség sza­bályzatának értelmében bizonyos természetes­séggel következett be, mert három évenként változik az elnökség nacionalitás szempontjából és ha most három évig az elnök magyar, ak­kor lehet, hogy a következő ciklusban cseh, vagy román lesz. Sorra kerültünk, t. Ház, amit örvendve veszünk tudomásul, de ezt kü­lön érdemnek nem lehet betudni. Lehet hogy az említett igazgató úr a kar­teliben résztvevő utazási irodák vezetői közül olyan jövedelemmel rendelkezett az utóbbi hat esztendőiben, hogy a legtöbbször tudott meg­fordulni külföldi kongresszusokon és ilyen módon magát kedveltté tudta tenni. Lehet, hogy ez is motívum volt elnökké választásá­ban, ezért azonban még nem szükséges külön megdicsérni. Mert ha éppen pikantériát akarna éppen az Agot.-tal kapcsolatban Ho­monnay t. képviselő úr, akkor elmondhatnám neki, hogy ennek a nemzetközi utazási irodai kartellnek évi tagdíja 350 pengőt tesz ki, ame­lyet az Ibusz.-nak kellene oda fizetnie. Való­ban az Ibusz. utalványoztatja is át, de felszá­mítja az idegenforgalmi propagandának, t. mi­niszter úr, ezt is, a többi sók felszámított, nem odavaló tétel mellett. Az Államvasút ennek 70%-át aztán szintén visszafizeti az Ibusz.-nak, úgy, hogy még az Agot. tagdíján is keres az Ibusz. és annak vezetősége. (Gr. Somssich An­tal: Ügyes ember!) Ügyes ember, kiváló üzlet­ember. Hogy milyen kiváló üzletember, arról nemcsak az általa elrendelt vizsgálat során, — ha az elég alapos lesz — hanem talán egy má­sik vizsgálat nyomán is meggyőződést szerez­het a miniszter úr. Tudtommal ugyanis az Ibusz. részvénytársaság kisebbsége is házi vizsgálatot végzett és amikor a kereskedelem­ügyi minisztériumban nemrégen ennek a vizs­gálatnak lefolytatója, vagy legalább is isme­rője, Halászy Ibusz. igazgatótsági tag megje­lent és ott kérdezték tőle, hogy mi az ered­mény, azt felelte, hogy hizony annak a Tur­chányi Egonnak igaza van, mert három és fél­millió pengő az a hiányolt összeg, amely most az Ibusz. számadásában kimutatható. Nálunk az idegenforgalom terén egészen különös értékmérése van. a szakértelemnek, tudniillik azt fogiadják el általában nagyobb szakértőnek az idegenforgalom terén, aki 'töb­bet keres az idegenforgalom üzlete révén. Bár ezt az értékmérést Homonnay t. képviselő úr is alátámasztotta, mert hiszen, ő nem keres sem­mit az idegen forgalom terén és ehhez mért szafc-

Next

/
Thumbnails
Contents