Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.
Ülésnapok - 1931-187
Az országgyűlés képviselőházának 1 pen ebben az országban. Ma ebben az országban a dolgozó is koplal, {Ügy van! a szélsőbaloldalon.) a munkanélküli pedig családjával együtt éhezik. En, aki üzemi ember voltam, és akinek közel négy évtizeden át alkalmam volt, a munkásságot úgy munkahelyén, mint családi otthonában megismerni, meggyőződésből állítom, hogy a magyar munkás megérdemli az elismerést és jobb sorsra érdemes. {Ügy van! Ügy van!) A magyar munkás igazságos és tisztességes .elbánás mellett a legnagyobb önfeláldozással teljesíti kötelességét. A magyar munkás hazafiasságáról a világháborúban fényes hitvallást tett. A magyar munkás messze idegenben is kivívta a külföld elismerését szaktudásával és kiváló, 'becsületes munkájával. (Ügy van Ügy van!) Tisztelt Ház! Lehetetlen észre nem venni azt az elkeseredést, amely napról-napra nő azoknál az embereknél, akik éveken át önhibájukon kívül nem tudnak munkához jutni. Különösen szánalmas és szomorú ez az ifjúmunkásoknál, akiknek nincs alkalmuk elsajátított szakmájukban gyakorlati tudásukat bővíteni, sőt egymásután elhagyják mesterségüket és mint napszámosok küzdenek a megélhetésért T. Ház! Bármilyen súlyos áldozatok árán is, de ezen segíteni kell, csakhogy nem racionalizálással, legalább átmenetileg ebben az, időben nem, mert a racionalizálás elveszi ínég azokat a munkalehetőségeket is, amelyek megvannak. A racionalizálás indokolt volt a háború folyamán, amikor az erolberi energia a haza védelmében állott, és amikor a fokozottabb teljesítmény okszerű, vezetési mellett volt csak elérhető. A racionalizálás a legtökéletesebb munkagépekkel, a Taylor- és Bedeaux-rendszerekkel egyik oka a jelenlegi nagy munkanélküliségnek. Ha ehhez hozzávesszük még- azt a körülményt is, hogy a nagymérvben csökkentett haderőből éppen a inunkabíró ifjúság van kiszorítva, akkor beláthatjuk azt, hogy ebben a tekintetben okvetlenül ikell valamit tenni. Főoka azonban a munkanélküliségnek abban rejlik, hogy túlságos mérvben hajtották végre a takarékosságot és ezáltal tönkretették a fogyasztók tálborát. Itt elsősorban mutatkozik a köztisztviselőik, a munkások és a nyugdíjasok fizetése aránytalan nagy redukálásának hatása, mert az nemcsak az ipart és kereskedelmet, hanem magát amezőgazdaságot és a termelőket is megnyomorítja, ami által az államháztartás bevételei is veszélyeztetve vannak.: Tekintettel arra, hogy időm lejárt, azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a kormányhoz, hogy az előző kormányok által redukált fizetéseket^ a közalkalmazottaknak, a nyugdíjasoknak és a munkásoknak a lehetőséghez képest minél előbb állítsa vissza. A magam részéről a címet elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? 1 Brandt Vilmos jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! A miniszter úrnak a közgazdasági elméletekben igen gazdag beszéde után kénytelen vagyok rámutatni azokra a gyakorlati jelenségekre, amelyek ellentmondanak igen sok elméleti megállapításának. Én a miniszter úr figyelmébe ajánlom a következőket. Ha végigmegy Budapest utcáin és meg-megáll egy-egy ház előtt, úgy azt látja, hogy a lehúzott redőnyökön az a felírás áll: ez az üzlethelyiség kiadó. Az a rendkívül sok megszűnt üzlet kereskedelmünknek olyan hanyatlását mutatja, amely mégis csak a belföldi értékesítés területén, különösen pedig a detailKÉPVISELÖIIÁZI NAPLÓ XVI. B7. ülése 1983 május %-én, szerdán. 275 kereskedelemnél igen szomorú jelenségeket tüntet fel. A fizetésképtelenségi statisztika rendkívül szomorú képet mutat ebben az országban, nem is beszélve arról, hogy ezi az epidémlia most már a magánháztartásokat és a gazdaközönséget is kikezdte. A kereskedővilágban szörnyű dekadenciát jelent az, amikor az ember azt látja, hogy patinás évszázados cégek éppen most mennek tönkre, mikor folyton azt hangoztatjuk, hogy megsegítésükről akarunk gondoskodni. Az igen t. miniszter úrnak, figyelmébe ajánlom, hogy a 'kereskedők tönkremenésénél nagyon sajátszerű jelenség az, hogy még megbukni is csak drága pénzen lehet,- mert az, aki fizetésképtelenné válik és egyezségre törekszik, annak ez annyü pénzébe kerül mindenféle illetékeik befizetése után, hogy egyenesen képtelenség egy magánegyezséget úgy létrehozni, amint azt egy tisztességesen elpusztult cég megkövetelhetné. Miért van az, hogy az esetben, ha valaki cma fizetésképtelen lesz és kényszeregyezséget óhajt kötni, a fennálló rendelet értelmében előbb különböző díjakat kell befizetnie, biztosítania kell a fizetésképtelenség költségeit. Azt gondolnám, hogy ezen segíteni kellene, 'hogy annak, aki tisztességben 'ment tönkre, legalább minden drágaság, minden illeték, mindenféle tantiém és felszaporodó költség nélkül lehessen megkötnie az egyezséget, ami most lehetetlen. Engedje meg a mélyen t. miniszter úr, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy annak oka, hogy kisemberek így tönkremennek a kereskedelem terén, az az illegitim konkurrencia, amelyet egyes vállalkozások, különösen gyári vállalkozások mutatnak. Ha a mélyen f t. miniszter úr például bemegy a nagy áruházakba, teszem azt, egy textil nagyáruházba, ott a negyedik emeleten egy fűszüzletet talál, amellyel annak a speciális fűszerüzletnek a vevőközönségét, amely a fűszerkereskedésre van bazírozva, egyenesen elcsalja. Mit keres például a Corvin Áruházban egy fűszeres osztály? Semmi szükség nincsen reá. Nézze meg a miniszter úr a fűszerkereskedőknek azt a kontingensét, amely nem bírja ezt az illegitim konkurrenciát és tönkremegy. Nézze meg a mélyen t. miniszter úr azt a gyáripari visszaélést, amelyet a fényes kirakatokban látunk, hogy t. i. áruházak nyílnak azzal, hogy ott gyári áron kapni azokat a közszükségleti cikkeket, amelyeket maga ez a gyár állít elő és amelyeket a kiskereskedők közvetítettek eddig. De ha csak itt tartanánk. Azokban a kirakatokban azt látja a miniszter úr és azt látjuk valamennyien, hogy idegen áruk oda vannak csempészve és ott azok azt a címet viselik, mintha a gyár saját portékáját árulná. Ez oljan rút visszaélés, mélyen t. miniszter úr, a jóhiszemű kereskedelemmel szemben, hogy itt megtorló intézkedéseket kell minél^ hamarább élet beléptetni. Hiába hozta a mélyen t. miniszter úr nagyszerű törvényét arról, hogy azzal szemben, aki úgy hirdeti áruját, hogy az a tisztességgel össze nem egyeztethető, megtorló intézkedések alkalmazandók. Ezt kijátszszák, mert nem olyan hirdetés, amely a törvényben perhorreszkálva van, az, iha valaki saját üzletének fényesen kivilágított kirakataiban idegen tollal ékeskedik és idegen oortékát tart ott.i Engedje meg a miniszter úr, hogy külön figyelmébe ajánljam, hogy a mai tönkremenés egyik oka az, hogy a közép- és kiskereskedő semmiféle legitim hitelhez nem jut. Nézze meg bankjainkat. Szinte sajátszerű ellentét, hogy 39