Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-187

Az országgyűlés képviselőházának 1 mai politikai helyzetben talán mégis meg kellene mozgatnunk ezt a kérdést, mert mind azok az irányok, amelyek itt tekintetbe jöhetnek, ma talán elérhetők volnának. Olaszország feltétlenül segítségünkre volna ebben a kérdésben, hiszen Olaszország örülne Fiume felvirágoztatásának és talán hajlandó is volna a kérdést megoldani úgy, hogy a fiumei kikötőt, melybe a magyar állam oly sok pénzt fektetett bele, visszadnák Magyarországnak. A jugoszlávoknak szintén előnyük származnék abból, ha a tranzitóforgalmat rajtuk keresztül, vagyis Horvátországom keresztül bonyolítanánk le s Jugoszlávia talán hajlandónak mutatkoznék arra, ihogy ennek fejében a clíj szállításokat elfogadná tőlünk esetleg iparcikkekben vagy tenyészállatokban. De Franciaországnak is az az érdeke, hogy mi Németország áruforgalmi körzetéből kikapcsolódjunk ós inkább Jugoszlávia felé terelődjünk. Nagyon szeretném, ha a külügyminiszter úr, akitől többször halljuk emlegetni a danzigi 'korridor kérdését, — amely utóvégre mégis csak a 32 milliós lengyel államnak életkérdése. — inkább ezt a fiumei kérdést emlegetné többször. (Helyeslés balfelöl.) Én újból felhívom nyomatékosan a kormányzat és a kereskedelemügyi miniszter úr figyelmét erre a kérdésre, mert ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági termények árai is feltétlenül emelkednének, ma pedig az országra nézve a legelső, a

t legfontosabb kérdés mezőgazdasági termeivényeink árának felemelése. Mert minden más dolog, amin vitatkozunk, emellett csak másodrendű dologgá száll le. Mezőgazdasági terményeinek ára feltétlenül emelkednék azáltal, hogy a legrövidebb úton keresztül jutnának a tengerre, Jugoszláviának azonkívül az a haszna is megvolna ebből, hogy ezt a közeli piacot tehermentesítenénk azáltal, ha a tengerhez, a fiumei kikötőhöz közel jutnánk. Minthogv a költségvetést nem fogadtam el ezt a címet sincs módomban elfogadni. (Helyeslés bálfelöl.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Szilágyi Lajos! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Ki a következő szónok

1

? Frey Vilmos jegyző: Homonnay Tivadar! Elnök: Nincs jelen. Ki a következő szónok? Frey Vilmos jegyző: Kocsán Károly! Elnök: Nincs jelen. Következik? Frey Vilmos jegyző: Müller Antal! Elnök: Nincs jelen. Következik? Frey Vilmos jegyző: Gáspárdy Elemér! Elnök: Nincs jelen. Következik? Frey Vilmos jegyző: Meskó Zoltán! Meskó Zoltán: T. Képviselőház! Az általálos vitában a^ költségvetés ellen iratkoztam fel. íehogy félreértés^ legyen, kijelentem a keresedelemügyi tárcánál, hogy az igen t. minisz3r úr politikáját helyeselve, költségvetését elfogadom. De feliratkoztam azért is, hogy hamarabb válaszolhassak Fábián t. képviselő úrnak egy-két megjegyzésére. Azt hiszem a Ház meg fogja bocsátani, ha nem egészen a tárgyhoz szólok, hanem a képviselő úr beszédében elhangzott ezekre a szavakra pár mondattal válaszolok. A képviselő úr többek között azt mondotta, hogy «a szövetkezetek előkészítői a kommunizmusnak és tönkreteszik a kiskereskedelmet». Amikor ennél a kitételnél tartott, alig bírtam tartóztatni magamat. Régi szövetkezeti ember vagyok, tudom, hogy milyen jót tettek a szövetkezetek az országnak, mennyire megvédik éppen a szövetkezetek a kisemberek érdekeit, \ ülése 193$'május; tk-én, szerdán. 255 akár a Hangya-szövetkezet, akár a terményértékesítő szövetkezetek, akar a földbérlő szövetkezetek. Nagyon természetes, hogy ezek a szövetkezetek világnézeti alapon, velem azonos világnézeti alapon és nem Fábián képviselő úr világnézeti alapján állanak. Érthető, hogy ő támadja ezeket, és természetes, hogy én, mint magyar ember, fajtám iránti szeretetből támogatom és minden tekintetben megvédem a magyar szövetkezeteket áldásos, nemzetmentő munkájukért. A képviselő úr azután említette, hogy: «volt már forradalmár gróf, volt már forradalmár államtitkár, miniszteri tanácsos, nagybirtokos». (Egy hang jobbfelől: Es proletár!) Itt már nem bírtam uralkodni magamon és azt mondottam hozzá: «és kommunista zsidó». Mert ha ő észrevette azt az egy Károlyi Mihályt és észrevette azt az egynéhány nagybirtokost, aki talán a Nemzeti Tanácsnak esküt tett, csodálkozom, hogy a kommün alatt nem vette észre azokat, akik ott szerepeltek, és akiknek túlnyomó többsége nem az én fajtámhoz és felekezetemhez, hanem t. képviselőtársam felekezetéhez tartozik. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ez személyes kérdés. Meskó Zoltán: Mindjárt a tárgyra térek, t. Képviselőház! A képviselő úr többek között azt is mondotta, hogy ő itt ült ebben a Házban — én nem láttam — amikor én a fiumei esetet szóvátettem. Elnök: A képviselő úr ezzel a kérdéssel csak személyes kérdés keretén belül foglalkózhatik. Erre megvan a módja a képviselő úrnak, a házszabályok ezt lehetővé teszik. Meskó Zoltán: Beszédem későbbi folyamán majd igyekszem jobban alkalmazkodni a napirenden lévő tárgyhoz, de a képviselő úr ugyancsak költségvetési h eszedében tette ezt szóvá. Engem gyávának minősített és. azt mondotta, hogy én meg szoktam futamodni az elégtételadás elől. Ezt a leghatározottabban visszautasítom. Én mindig mindenkinek megadtam az elégtételt, de igenis — sajnos, ma bátorságnak kell mondani — vagyok olyan bátor, hogy mint meggyőződéses, vallásos katolikus ember, nem párbajozom. Ezt nem ma mondom, nem tegnap mondottam, hanem már hosszú évek óta hirdetem itt a Házban párbaiellenes felfogásomat. Mint meggyőződéses, vallásos ember nem párbajozom, de 'mindenkinek megadtam és megadom az elégtételt a bíróság előtt. Aki azt mondja, hogy én gyáván megfutamodtam, hogy én kitértem az elégtételadás elől, az valótlant állít. Felhívom a képviselő .urat, egy esetet mondjon, amikor én megfutamodtam, amikor nem állítottam az illetőt, 'aki megtámadott, a bíróság elé. De vallásos meggyőződésemben .magamat megingatni nem engedem. A józan ész és katolikus vallásos meggyőződésem tiltja azt, hogy párbajozzam, nem is fogok. A képviselő urat is, lm megismétli vádjait, a bíróság elé fogom állítani. (Helyeslés a jobboldalon.) A fiumei eset nem tőlem származik, azt Ballá Aladár tette itt a Házban szóvá. Ezt voltam bátor megjegyezni. Elnök: Kérem a képviselő ur»at, méltóztassék most már a tárgyhoz térni. _ Meskó Zoltán: Ezek után a t. Ház elnézését kérem, 'hogy mellékvágányra tértem, de a jogos felháborodás az azonnali válasz megadására késztetett. r . A kereskedelemügyi miniszter ur működését figyelemmel kísérem és látom hogy a miniszter úr a tettek embere. A miniszter úr-