Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.
Ülésnapok - 1931-186
Az országgyűlés képviselőházának nak tekinteni, amely nem egy másik minisztériumba való beolvasztást, hanem önálló ipari minisztérium felállítását teszi indokolttá. (Homonnay Tivadar: Maradjon a kereskedelmiben!) Én is azt tartom. A kereskedelmi tárcába tartozó kérdések egyik legfontosabbika az államvasutak kérdése. (Zaj. — Kínok csenget.) Kétségtelen, [hogy az államvasutak jelenlegi helyzetükben nem tudnak tökéletesen megfelelni annak a legfontosabb rendeltetésüknek, hogy fenntartás nélkül a termelés szolgálatában álljanak. Ez azonban nem az államvasutak vezetésében vagy szervezetében megnyilvánuló hibának következménye, (Jánossy Gábor: Ez igaz!) hanem először is arra vezetendő vissza, hogy nagymértékű trianoni személyi terheket kényszerítettek ránk, (Jánossy Gábor: XJgy van! Ügy van! Ez a fő hiba!) másodszor pedig, hogy az ugyancsak Trianon folytán rendkívül redukált vasúti (hálózat igazgatására nehezedik ugyanaz a központi rezsi és adminisztráció; harmadszor pedig az az oka, hogy a gazdasági válság folytán a vasutak forgalma rendkívül megcsappant. E vonatkozásban ugyanazt a^ helyzetet látjuk, mint az állam költségvetésénél általában, ahol a személyi terhek nagyobbak, mint amennyit az ország teherviselőképéssége elbír, viszont kisebbek, mint ami az állami tisztviselői kar létminimumának megfelelne, a vasútnál viszont a tarifa drágább, mint amit a termelők elbírnak, de alig elegendő az államvasutak költségvetési egyensúlyának némiképpen^ való fenntartására. Ebben a helyzetben tehát átfogó reformot keresztülvinni és annak a célnak elérését, amely cél elérése az államvasutak rendeltetése volna, hiztosítani nem lehet, legfeljebb csak fokozatosan lehet megközelíteni. Ilyenirányú intézkedésnek tartanám azt, amiről a földmívelésügyi miniszter úr is említést tett már, hogy a mezőgazdasági terményeknek: díjszámításánál a távolságot 200 kmben maximálnák, azaz ha 200 kilométernél messzebbre történnék a szállítás, a felszámításra kerülő fuvardíj tétele maximum 200 kilométerre vonatkoznék. Nem tudom, hogy ez az intézkedés be fog-e következni, de célirányosnak tartanám és alkalmasnak arra, hogy enyhítse azt a helyzetet, amelynek súlyát különösen az országnak az a része érzi, amely fuvarilag kedvezőtlen helyzetben van. Hiszem, hogy egy ilyen intézkedés a Máv.-ra különös terhet nem jelentene, mert nagyobb távolságra sok olyan áru kerülne elszállításra, amely a mostani körülmények iköiziött szállítás tárgyát egyáltalában nem képezi, esetleg otthon romlik meg és nem is értékesíthető. Az áruszállítással kapcsolatban szeretném felhívni a kereskedelemügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy bizonyos oly intézkedéseket is lehetne célirányosan tenni, amelyek a hajózásíi lehetőségek jobb kihasználási lehetőségét biztosítanák és amely cél elérésére a hajózási vállalatok és a Máv. között kellene a fokozott kooperációt (megteremteni. Ha ma az egész Tisizavidéket nézzük, látjuk, hogy ott a hajón való szállítási lehetőség, amelynek gócpontja Szeged, Szentes, és Szolnok, nem használható ki azért, mert nem vezetnek megfelelő utak a rakodókhoz, nincsenek rakodóbereudezések és az eredmény az, hogy amikor ősszel vagy tavasszal nagy esőzések vannak, akkor egy 40— 50 vagónos uszály megrakása három-négy hétig is eltart. Hogy ez, a mai öldöklő nemzetközi versenyben mit jelent, arra sok szót vesztegetnem nem kell. Nem kellene nagy befektetés és KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI. '86. ülése 19 S 3 május EB-án, kedden. 223 azt hiszem, busásan kifizetődnék, ha rendbehoznák a hajókhoz vezető utakat, ami a kubikosoknak — tehát éppen a legszegényebb néprétegnek, amelynek sorsát tudom, a kereskedelemügyi miniszter úr is szívén viseli — szerezne munkaalkalmat és kellenek hozzá, amit a mai költségvetési helyzetben egyszerre megcsinálni bizonyára nem lehet, olyan emelőberendezések, daruszerkezetek, amelyek a kocsikból vagy a vagonokból a hajókba vinnék át a gabonát. De meg lehetne csinálni ezt egy helyen a három említett gócpont közül, és megnézni, hogyan válik be. Indokoltnak tartanám, hogy ennek költségeit a kereskedelemügyi és földművelésügyi tárca közösen vállalják és pedig azért, mert megállapításain! szerint ez körülbelül 2 pengővel magasabb búzaár eléréséneik lehetőségét biztosítaná az egész Tiszavidéken, tehát éppen azon a búzaterületen, amelynek termése az export szempontjából elsősorban jön tekintetbe. Szükséges volna ezeken a technikai berendezéseken kívül még valaminek a bevezetése és pedig úgy, amint más vonatkozásban köteléki díjszabások vannak, az államvasutak és a hajózási vállalatok között kombinált direkt fuvartételeknek megállapítása. Meg vagyok róla győződve, hogy ha a Máv. talán látszólag bizonyos kis áldozatot is Ihozna, ez az áldozat busásan megtérülne, mert az odavaló szállítás és az onnanvaló szállítás mennyisége annyira megnövekedhetnék, hogy ezzel végeredményben nemcsak a érdekelt gazdasági ágaknak, hanem a Máv.-nak a helyzete is javulna. Hiszem t. Ház, hogy ha a kereskedelmi miniszter úr és az államvasutak igazgatósága kommerciálisán fog gondolkodni, akkor ez keresztülvihető is lesz, pedig az államvasutak vezetősége megmutatta, hogy igen is tud kommerciálisán gondolkodni, megmutatta akkor, amikor a magyarországi utazási forgalom fellendítése, az utazási kedv felébresztése és fejlesztése szempontjából kezdeményezte és mindjobban tökéletesítette azt a tevékenységet, amelynek köszönhetjük ma nemcsak a filléres vonatokat, hanem azt is, hogy az ország egyik része megismeri a másik részt, köszönhetjük az ezzel kapcsolatos üzleti lehetőségek megteremtését és az idegenforgalom fejlesztését is. Az államvasutak részéről ez nehéz feladat volt. mert olyan óriási szervezettel bizonyos bürokráciát majdnem lehetetlenség elkerülni, de meg kell állapítanom, hogy azokban a kérdésekben és azokban az irányokban, amelyekben lehetséges volt, az államvasutak igazgatósága igenis kommerciálisán gondolkozott és olyan helyes és agilis tevékenységet fejtett ki, amely még egy magánüzemnek, vagy egy magánkereskedőnek is dicséretére válna. Hogy vannak terrénumok, amelyeken az államvasutak szervezetének bürokratának kell lennie, az viszont természetes és ez elsősorban az anyagbeszerzésre vonatkozik. Amikor egy ilyen nagy szervezetnél és gyakori támadásoknak kitéve, olyan pénzösszegeket kell kiadni, mint amennyibe egy évben a Máv. anyagbeszerzése kerül, akkor az erre vonatkozó aktáknak bizony meg kell járniok a maguk retortáját. En, aki egész életemben a gyakorlati életben álltam, kijelentem, hogy ha véletlenül abba a szituációba kerülnék, hogy a m. kir. Államvasutak anyagbeszerzésében kellene közreműködnöm, a legnagyobb bürokrata lennék, mindenről aktákat csinálnék, döntés előtt minden fellebbvalómnak bemutatnám, mert 32
