Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-183

G Az országgyűlés képviselőházának 11 hogy ilyen sokszor merüljön fel az a panasz, hogy manapság a középkor érvényesüljön a tettleges bántalmazásokban és kínzásokban. Ezekre nem igen akadhat bizonyíték, nem hívnak tanukat ilyenkor, de itt a bizonyíték a sokszorosság. Amikor azonban olyan lelki megrendülések állanak elő, hogy az életet dobják el az emberek maguktól — nem konkrét esetre akarom ezt applikálni, hiszen tudom, hogy a bűntudat is halálba kergeti az embereket — akkor azokra az időkre gondolok, amikor a kódex életbeléptetése idején a humanizmus uralkodott és soha ilyen panaszra ajkak nem nyíltak. Én azt gondolom, hogy a belügyi igazgatás területén nagyon vigyázni kell arra is, hogy jogtalanul ne juthassanak olyan illetményekhez/amelyek a köztudatban tékozláskent jelentkeznek. Figyelmébe ajánlom a belügyminiszter úrnak például a legújabb konkrétumot. Arról értesültem, hogy a székesfőváros polgármestere, mint a Beszkárt elnöke, most javaslatot készül tenni arranézve, hogy á Beszkárt igazgatósági és végrehajtóbizottsági tantiémjei leszállíttassanak. Nagyon üdvös, de ahogyan ezt keresztül akarják vinni, az elhibázott dolog. Azt mondják, a cél az, hogy aki most 800 pengő havidíjat és tantiémet kap, mint a végrehajtóbizottság tagja, annak havidíját le kell szállítani 500 pengőre. Megmarad a tantiém és 200 pengőt még külön mint igazgatósági tag élvez. Látszólag tehát leszáll a díjazás 700 pengőre, de a tantiém folytán emelkedést fogunk látni, T. Képviselőház! A mai időkben azért, hogy valaki egy közüzeim igazgatósági tagja — hiszen jól tudjuk, mit jelent ez munkában — lehetetlenség ilyen jövedelmet élvezni. (Vázsonyi János: Munkanélküli segély a tantiém!) Vagy nézze meg a mélyen t. belügyminiszter úr, — valóban érdekes — hogy a Hév-megváltással kapcsolatban milyen nyugdíjak szerepelnek. Az egész Hév. vasútnál, amely 180 kilométeren közlekedik, ötször annyi a nyugdíja a 180 kilométeres vasút igazgatósági tagjainak, mint a 22.000 kilométert számító magyar államvasutak nyugdíjasainak. (Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Lehetetlen! — Vázsonyi János: így van, tessék megnézni!) Én nem tudom, a miniszter úr megnézte-e, de nézze meg ezt az üzleti átruházást és nézze meg ezt a veszteséges üzemet, amely itt előállt. Mégiscsak lehetetlenség, hogy jóérzésű polgárember vagy munkásember, aki ráül a vasútra, abban a tudatban üljön rá, hogy azért fizet ilyen magas viteldíjakat, hogy a volt igazgatósági tagokat lehessen honorálni. És a megváltási díjak! Egy rossz üzletért mit kell majd kiizzadniuk a városi embereiknek! Mélyen t. miniszter úr! Az elébb azt mondtam, hogy^ én kereseti jogot követelek a független polgár számára a törvénytelenségek ellen. Mindjárt be is jelentek egyet. Szeretnék innen keresetet indítani a tegnap kiadott tejrendelet ellen (Vázsonyi János: Helyes!) és azt mondani, hogy ennyi exiszteneia létét kockára vetni, termelőknek, gazdáiknak, akiknek híveiül vallják magukat és a fogyasztóközönségnek ilyen kiadásúikat okozni, a rendeletben, a végrehajtási utasításban, amelyet kiadott a minisztérium!, megállapítani, hogy milyen ármegtérítő és árkiegészítő állandó járulékokat kell fizetnie annak, aki tejet termel; ez képtelenség. És merem mondani t. . ülése 1933 május 18-án, csütörtökön. Képviselőház, hogy ennek a rendeletnek törvénytelenségét és elhibázottságát egy igazi független közigazgatási bíróság van hivatva megállapítani. Nagyon kérem a miniszter urat, kegyeskedjék arra vigyázni, hogy az a független bíróság, amelyet megalkot, ilyen legyen. Előtte ne legyen más, mint annak a törvénynek megtartása, amely törvény szerint az intézkedés is beperelhető, amint az megvan az angol jogban, amelyre annyiszor szeretnek hivatkozni. T. Képviselőház! A választójogot illetően, amely szintén belügyi programmpont, legyen szabad azt mondanom, hogy a mélyen t. miniszter úr megtalálja itt a Ház irattárában azt a törvénytjavaslatot, amelyet a nemzeti demokrata párt nevében Vázsonyi Jenő képviselőtársammal együtt benyújtottunk. Az általános titkos, egyenlő választójog az alapja. Ha a mélyen t. miniszter úr komolyan veszi azt, hogy a választójog legyen az alapja és kiindulópontja jövendő berendezkedésünknek^ — amint hogy nem is lehet más — nagyon kérem a miniszter urat, hívjon össze ebben az ügyben jogtudó nyilvános ankétet és engedje meg, hogy az úgynevezett érdekek képviselete, amely ma nagyon divatos jelszó, megmondja a maga kívánságait és észlelni fogja a mélyen t. miniszterúr, hogy itt csak egy érdek van, a jogegyenlőségnek érdeke, (Vázsonyi János: Ügy van!) nem az a foglalkozási ágak szerinti csoportosulás, bár ebben a belügyi vonatkozásban igen helyes kijelentést tett a miniszter elnök úr. Azt mondotta az Omke. közgyűlésén tartott beszédében: ne higyjék, hogy megengedem, hogy az alsóház aképpen alakuljon meg, hogy az érdekképviseletek túlnyomó részben bejuthassanak. De ez csak egy elvi kijelentés. Evvel mindenki egyetért. Én azonban szeretném mégis, hogy a polgári egyenjogús ágnak azok a posztulátumai, amelyek mindig a választójogon és a választási eljáráson keresztül mutatkoznak, érvényesüljenek. Mert akármilyen általános titkos választójogot épít fel a mélyen t. kormány, semmit sem fog érni, ha az ajánlási rendszert és azokat az elfogadási módozatokat tartja fenn, amelyek a jelen rendszerben vannak. Szükséges a kerületi beosztások egyenlősége. íme, ez a megkülönböztetése a demokratikus berendezkedésnek a népiessel szemben. Hiszen népies az is, ha kürtszóval felvonulások történnek és a tömeghajszának óriási népszerűsége tombol és ordít az utcákon, de ez nem demokratikus, mert ami tömeghajsza és tömegbe szuggerált erő, a'z felforgató természetű, nem evolúció, hanem revolúció, már pedig a miniszterelnök úr is az evolúció hívének vallotta magát. Az öntudatos polgárt nem lehet beleheccelni semmiféle vezetéssel. Merném mondani: «Es gibt so einen Führer nicht», aki a polgári öntudatot tudná ilyen téveszmékkel telítve továbbvinni, A jog egyenlősége mellett azt a gazdasági igazságot is meg kell teremteni a demokratikus politikában, amely a javaik elosztásában az igazságosságot és a protekcionizmus kizárását tartalmazza. íme, ebben a programmban, ebben a gondolatban benne van a belügyi igazgatásnak az a része, amely karöltve a földnek támogatásával, olyan igazságos földelosztást, olyan földparcellázást tart egészségesnek, amelyet elhibáztak az úgynevezett földreformmal kapcsolatban. A telepítés kérdésének igazságos megoldását s a javak igazságos elosztását jelentené az, ha ezeket juttatnánk földhöz. Szólnom kell még a cseosemővódelemről,