Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-183

Az országgyűlés képviselőházának 183. • amelyért külön üdvözölnöm kell a StefániaSzövetséget, Én tiszteletben tartom a StefániaSzövetséget azért, hogy intézményesen emberbaráti támogatásban részesíti a jövendő generációt, de meg kell mondanom, bogy az általános kultúrához hozzátartozik az is, hogy az iskolákból nem szalbad kiüldözni azokat, akik oda vágynak. Higyje el a t. belügyminiszter úr, rem lehet elkülöníteni ezeket a belső közigazgatási ágakat. A volt népjóléti minisztérium intézményeit átvette a belügyminisztérium % most a belügy minisztérium hatáskörébe tartoznak mindazok az intézkedések, amelyek megadják azt a felemelő lehetőséget, hogy ebben az országban sínylődés ne legyen, mert ma a mindennapi kenyér az, amelynek hiányában sínylődnek az emberek. Azt mondanám, hogy a belső berendezkedéshez tartozik az is, hogy a polgári gondolkodásnak önkormányzati alapon i való kifejlesztése egyúttal a belügyi kormányzat gondoskodásának tárgyát is képezze. A polgári gondolkodás függetlenségéhez tartozik az is, hogy ne lehessen olyan pártrendszer, mint amilyen most tanyát ütött itt a fővárosban, ahol valóságos homéri kacajt kell hogy kiváltson a függetlenül gondolkodó polgárokból az, ami itt szemünk láttára lejátszódott a fővárosi pártok egymással való kacérkodJásában, mely abban nyilvánul meg, hogy vígan lehetünk, mert négy évig nincs választás. Hogyan lehet ezt összeegyeztetni azzal a kormányelnöki nyilatkozattal és azzal a programmal, amely belügyi vonatkozásban annyiban érdekel minket, hogy a kormány elnök úr szavai szerint készülünk a választójog reformjára? A választójog reformjára, csak választási célból készülhetünk és ha nem választás céljából, hanem parádé céljából csinálunk választójogot, ez a választójog nem választójog, hanem kirakat. Nagyon kérem az igen t. belügyminiszter urat, akiről tudom, hogy féltékeny a maga közigazgatási tudományos presztízsére, ne engedje, hogy könnyelmű politikai játékszer gyanánt dobassék oda a választójog, amely alapja és kelléke annak, hogy ebben az országban megmaradhasson mindaz a konzervatív gondolat, amelyre kell, hogy minden berendezkedés felépüljön. Ez a'z egészséges konzervativizmus a demokráciát jelenti ma ebben az országban, mert a demokratikus^ berendezkedéshez tartozik az,, hogy intézményeinkben megközelítsük a régi nagyok hagyományainak konzerválását. Én nem azt mondom, hogy utánzatok, vagy egyszerűen kopírozások legyenek egy országban, amikor megvan a lehetőség arra, hogy nem kell utánozni. A magyar jog olyan gazdag és a történelmi fejlődés olyan erős, hogy itt mindig meg lehet találni az igazságos és egészséges berendezkedést. Ne legyenek történelmi emlékek, Grünwald Béla. receptjei, Kossuth és Széchenyi írásai útbaigazító, világító fény legyen nekünk arra, hogyan kell megbecsülni a vármegyét, hogyan kell megbecsülni az önkormányzatot. Nem azt mondom, hogy ez az intézmény a maga ősi mivoltában mindig konzerváló erő. Eeformálni, modernizálni kell, de a modernizálás tartsa mindig szemelőtt azt, amit mi a magunk szempontjából magyarnak és reformnak nevezünk. Elnök: A képviselő úr szíveskedjék befejezni beszédét. Gál Jenő: Egy mondattal befejezem. Kérem a mélyen t. miniszter urat, hogy e számtengerbe iktassa be a gyülekezési- és egyesülési jog megteremtését. Elvégre e nélkül nincs belpolitikai élet, és különösen nincs ak' 'ilése 1933 május 18-án, csütörtökön. 7 kor, ha az egyiknek szabad az, ami másiknak tilos. Tegye lehetővé a miniszter úr a képviselőknek választóikkal való érintkezését. En ezt elvárom az ő jogszeretetétől. Ne legyen mód és lehetőség arra, amit tegnap egyik képviselőtársunk a Ház nyilt ülésén mondott. Nem akarom elhinni, amit itt a Ház színe előtt egyik képviselőtársunk mondott, — és remélem, a mélyen t. miniszter úr egy pillanatig sem vár azzal, hogy ezt megcáfolja — hogy őt detektívek kísérik, rendőri felügyelet alatt áll.^(Malasits Géza: Minden szocialista képviselőt detektív kísér.) Ennek nem szabad így lennie, mert ha így van, akkor igazán temessük el mindazt, ami jog, és mindazt, ami szeretet az intézmények iránt. Bízom abban, hogy a mélyen t. miniszter úr, amikor ezt most erről az oldalról hivatalosan hallja, amikor innen erről az oldalról magát szenvedő alanynak kijelentő képviselő ezt a bejelentést tette, ezt a panaszt orvosolni fogja. Ennek csak egy esetben volna helye, ha tudniillik a hatóság tudna valami olyant megjelölni, amiért az állam érdekében kell, hogy felügyelet alatt legyen valaki, — ezt én megengedem. De azt, aki integer vir, és aki a haza érdekében kíván dolgozni, aki tisztalelkű, tisztaeszű és tisztakezű, rendőri felügyelet alá helyezni, rendőrökkel kísértetni: ez megcsúfolása a jognak és a magyar alkotmánynak. Kérem a mélyen t. miniszter urat, szíveskedjék bennünket megnyugtatni, hogy ez talán csak képzelődés, mert valóságnak elhinni igen nehéz. Az intézmény, amelyet a mélyen t. előadó úr itt ismertetett, a belügyi tárca, nélkülözi az alkotmányjogi garanciákat és ezért azt nem fogadhatom el a részletes tárgyalás alapjául, (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Péchy László! Péchy László-' T. Ház! A Gömbös-kormány által közzétett nemzeti munkaterv 23. §-a az államháztartás költségvetésének a minden körülmények közt való egyensúlybahozását tűzte ki célul, abból az elvből indulván ki, amelyet az igen t. pénzügyminiszter úr egyik beszédében igen meggyőzően kifejtett, hogy az állam

1 háztartás egyensúlya előfeltétele az egészséges gazdasági és társadalmi életnek. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ékes tanúbizonysága annak, hogy a kormány ezt a programmpontját következetesen igyekszik keresztülvinni, egyrészt alkalmazkodva a tèhèrbíróképességnek a súlyos gazdasági viszonyok által okozott csökkenéséhez, de másrészt viszont nem hagyván figyelmen kívül azokat a fontos szociális és kulturális intézkedéseket, amelyeket egyetlen magyar kormány sem téveszthet szem elől a végső nagy nemzeti cél elérése érdekében. A helyesen felállított elv célszerű keresztülvitelét — azt hiszem — az egész közvélemény csak a legnagyobb helyesléssel és megértéssel fogadhatja, méltóztassék azonban megengedni nekem, hogy annak a szerény nézetemnek adjak kifejezést, hogy a felállított elv és a kitűzött cél csakis abban az esetben fog teljes hatállyal érvényesülni, ha az igazgatás minden ágában keresztülvitetik. Értem ezalatt, hogy az önkormányzati közigazgatásban is. (Ügy van! jobb felől. — Helyeslés a középen.) Nézetem szerint nálunk, ahol az adminisztráció egy nagyon tekintélyes részét az