Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.
Ülésnapok - 1931-173
Az országgyűlés képviselőházának 1? Ferenc: Ezt mondjuk mi is!) hogy félretegyünk mindent, üljünk le, beszéljük meg a kérdéseket és tárgyilagosan mérjük meg, mit lehet, hogy lehet, mikor lehet tenni és ekként oldjuk meg a kérdéseket. (Ügy van! a jobboldalon.) De vonjunk, be ide ebbe a megbeszélésbe a pénzügyminiszter úr metódusa szerint minden érdekelt felet, (Ulain Ferenc: Sohasem lesz vége!) mert a magam részéről perhorreszkálnék minden olyan megoldást, amely a különféle foglalkozási ágak harmóniáját megzavarná, hiszen az ilyen harmóniamegzavarás árt a kérdés megoldásának. (Neuberger Mihály; Már régen meg van zavarva!) Ez az elmúlt példa, amelyen a legutóbb mentünk keresztül, bizonyítéka annak, hogy igenis, megértésre találunk a pénzintézeteknél, de a pénzintézeteknek is érdeke az, ami a mi érdekünk, hogy mi az adósokat, a gazdákat abba a helyzetbe tudjuk hozni, hogy fizetési kötelezettségeiknek eleget tegyenek. Nekik is számolniok kell tehát ezzel a kérdéssel és számolnlak is vele. (Neuberger Mihály: Amikor kértek 30%-ot!) Neuberger t. képviselő úr, az a 30% öt évvel ezelőtt volt 1 . Ha azokból az időkből méltóztatik citálni, jó, de akkor méltóztassék tudomásul venni, hogy egy kicsit el van maradva. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Pesthy Pál: Itt is csak azt mondom, hogy tölkéletesen igaza van Eckhardt Tibor képviselő úrnak abban, hogy nekünk a magunk sorsát magunknak kell kezünkbe vennünk és magunknak kell megoldanunk. Tegyük ezt megértéssel, a nemzet súlyos helyzetének mérlegelésével és latolgatásával, én meg vagyok arról győződve, hogy akkor az eredmény nem fog elmaradni és ennek az országnak és ennek a mezőgazdaságnak sorsát addig az ideig, amíg elkövetkezik a végleges rendezés, biztosítani fogjuk. Mélyen t. Képviselőház! En, akinek sokszor volt módom és alkalmam ebben a kérdésben az egész kormány felfogását megismerni és aki tudom, hogy a kormány tagjai teljes jóindulattal, jó szándékkal és minden akarással azon vannak, hogy ezt a problémát megoldják, élo tanúja vagyok annak, hogy azoknak az eszméknek, amelyeket kifejteni szerenesés voltam, ők hü ápolói és ezek az eszmék az Ő politikájukban érvényesülnek. A kormánynak ez a működése bennem bizalmat kelt és ennél a bizalomnál fogva én ezt a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobb felől és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következiki Petrovics György jegyző: Musa István! m Musa István. T. Képviselőház! Az 1933/34. évi költségvetés áz előző évi költségvetési előirányzatokkal szemben bizonyos újítást tüntet fel, amilyen talán soha nem fordult elő ennek a parlamentnek történetében. Az előző évi költségvetési előirányzatokat a régi pénzügyi elméletnek 'megfelelően a pénzügyi kormányzatok úgy állították össze, hogy a bevé^ teli és kiadási oldalakat egyensúlyba hozták egymással sőt néha előfordult a boldogaibb időben az is, hogy a bevételi oldal bizonyos feleslegeket tüntetett fel. Ha azután évközben ez a költségvetési pénzügyi egyensúly meg is billent, ebből nagyobb komplikációk, pénzügyi zavarok nem támadták, ímert a pénzügyi kormányzatnak mindig rendelkezésére állottak bizonyos segédeszközök, erőforrások. Ezeket az erőforrásokat és segédeszközöket azonban KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. . ülése 1933 május 3-án, szerdán. 63 nemcsak az előző pénzügyi kormányzat, hanem ez a mostani pénzügyi kormányzat is annyira igénybe vette, hogy azoknak további igénybevétele ma már, azt hiszem, kilátástalannak látszik. Lehet, hogy a pénzügyminiszter úrnak az őszinteség sugalta, hogy ezt' a pénzügyi költségvetést így állítsa össze, de lehet, hogy ez a kényszerű helyzet is késztette arra, hogy a jelenlegi 1933/34. évi költségvetési előirányzatban sem felesleget nem mutatott ki, senn pedig nem egalizálta a két könyvelési oldalt, a (bevételi és kiadási oldalt, hanem e helyett 76 millió pengő hiányt mutatott ki. Ha ebből a szempontból tekintem ezt a költségvetési előirányzatot, akkor úgy tűnik fel, hogy talán reálisabb a múlt évi költségvetési előirányzatnál. (Ulain Ferenc: Mindenesetre tisztességesebb, ha nem is reálisabb!) Ha azonban tekintetbe veszem azt, hogy a múlt évi költségvetési ihiányok jóval felülmúlják azt a 41 millió pengő megtakarítást és ha tekintetbe veszem az ország teherbíró képességét, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) a, leromlott gazdalsági viszonyokat, a lehetetlen értékesítési viszonyokat (Ügy van! Ügy van! balfelől.) és az ország pénzügyi helyzetét, akkor nyugodtan megállapíthatom, hogy ez az 1933/34. évre szóló költségvetés semmivel sem reálisabb, imint a múlt évi volt. (Hegymegi Kiss Pál; Ez toizony sajnos, így van!) Mólyen t. Képviselőház! Habár a jelenlegi pénzügyi kormányzat szakított is a régi szokással, a régi pénzügyi elmélettel, amennyiben seta bevételi felesleget nem mutatott ki. sem pedig nem egalizálta a bevételi és kiadási oldalakat, a bevételi és kiadási tételeket, nem tudott szakítani azzal a régi optimizmussal; amellyel évtizedeken keresztül megtévesztették a közvéleményt. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Nem tudott szakítani ezzel az optimizmussal, amely optimizmusnak a t. túloldal még a múlt év folyamán is olyan zajosan tapsolt (Ulain Ferenc: Ahhoz értenek, azt nagyon jól tudnak!) A pénzügyminiszter úr expozéjában is kifejezést adott ennek az optimizmusnak, megállapította, hogy tőkebőség jelei mutatkoznak az ecrszágban és hogy az áresés megállt. Én, sajnos, nem látom jelentkezni ezeket a régóta várt tüneteket, főleg annál a társadalmi osztálynál, amely az ország közterheinek nagy részét viseli, (Ulain Ferenc: A gazdák! — Ügy van! Ügy van! balfelől.) nem látom jelentkezni ezeket a kedvező tüneteket a mezőgazdaságban. Az optimista szó talán gyenge is annak a jellemzésére, aki ma a mezőgazdaság körében a tőkebőség jeleit tudja felfedezni. A tőkebőség jeleit mutatja-e az, hogy a 4—500 holdas mezőgazdasági ingatlan tulajdonosa, aki még nincs is eladósodva, nem tud a 4—500 holdas 'tehermentes ingatlanra 4—500 pengő hitelt kapni az esetben, ha nem tudom a legszükségesebb — mondjuk^ — temetkezési költségekre Volna is neki szüksége. Vagy a tőkebőség jeleit mutatja-e az % hogy a kisgazdatársadalomnak a falun lakó része a legszükségesebb bolticikkeket, minő a gyufa, a só, a petróleum, sem tudja készpénzért megvásárolni, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) hanem csak csere útján tudja tojásért vagy baromfiért beszerezni. '(Farkasfalvi Farkas Géza: Igaza van!) De nem látom igazolva a pénzügyminiszter ur optimizmusát abban a tekintetben sem, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) hogy az áresés megállott. En meglehetősen tájékozva vagyok a falusi 8
