Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.
Ülésnapok - 1931-180
Az országgyűlés képviselőházának 18 zőket mondta majdnem negyedszázaddal ezelőtt: (Olvassa): «A választójog kérdése kell, hogy predomináló legyen a kormány Programm jáb an, amellyel szemben minden más kérdésnek el kell törpülnie.» Milyen hallatlan gúny, milyen hallatlan szatíra, hogy 23 esztendővel ezelőtt, 1910-'ben mondotta ezt Andrássy Gyula gróf, akit mi a régi időben fekete grófnak tituláltunk. (Erődi-Harrach Tihamér: Es hozta a plurális választójogot!) és 23 esztendő múlva a magyar parlamentben még mindig újra és újra a választójog kiterjesztéséről, illetőleg a választójog titkosságáról kell beszélni. (Propper Sándor: Ez a nagy magyar tragédia egyik oka! — Farkas István: Ez bizony!) Az volt valamikor a rövidlátó arisztokrácia és a magyar feudális oligarchia kifogása, hogy a választójog titkosságát azért nem lehet megcsinálni, mert akkor a nemzetiségek többségben jönnek be a Házba. Ma azonban ez a kifogás nem áll fenn. Ma ugyanezt teszi a rövidlátó államvezetés a magyarság ellen, a magyar nép ellen, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) amikor pedig azt lehet mondani, hogy Magyarország ma már nemzeti állam és alig-alig vannak nemzetiségei. (Propper Sándor: De a jó kis osztályuralmat féltik!) Meg kell mondanom, hogy silány alkotmány az, amely a népet megtagadja. Nem le-. het jó egy olyan alkotmány, amely nem mér egyenlő mértékkel az egész nép felett, amely nem veszi figyelembe minden egyes magyar állampolgár szabadságát és jogát. Ha valaki végiglapozza az országgyűlés naplóit, megállapíthatja, hogy vörösfonálként húzódik végig a naplókon évtizedeken keresztül a tikos választás követelése. Amikor — ha jól emlékszem — 1917-ben Yázsonyi Vilmos beterjesztette a képviselőházban az ő javaslatát, a következőket mondotta (olvassa): «Minálunk a választójog egyszer a hamupipőkének a szerepét játssza, aki a kályha mellett a sutban kucorog és akire ügyet senki sem vet, máskor meg a fényes ruhába öltözött királykisaszszonyt játssza, akinek egyszerre nagyon sokan udvarolnak. Csak a legitim házasságig nem tudott eljutni, sem mint szép hamupipőke, •sem mint királykisasszony ez a szegény választójog». (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez igaz!) Valóban így is van tisztelt Képviselőház. A legszélesebb viták voltak itt 30—40 esztendő óta a választójog kérdésében, amikor a szociáldemokratapárt még nem volt benn a parlamentben. Udvaroltak neki, egyszer már úgy is volt, hogy meg lesz az általános, egyenlő és titkos választójog, kormányprogrammá lett, még előbb az idők érlelő hatásának tette ki Khuen-Héderváry ezt a kérdést, Tisza István pedig sötétbeugrásnak nevezte. (Propper Sándor: Legutóbb már Gömbös is annak nevezte!) Milyen furcsa tragikuma a magyar népnek, hogy most, három évtizeddel Tisza István uralma után még mindig a választójogról kell beszélnünk, még mindig ezt a négykrajcárost kell csörgetnünk, amelyről olyan gúnyosan beszélt annakidején néhai Vass József volt népjóléti miniszter úr. Most kellene megcsinálni a titkos választójog törvényét, mert ha tudtunk a demokrácia tengerében a a .reakció egyik szigete lenni, akkor tudjunk bátran a reakció posványában a demokrácia tiszta szigete lenni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon, — Farkas István: Most volna idő rá! Történelmileg ilyen szituációt nem kapnak soha többet!) '. ülése 1933 május 15-én, hétfőn. 437 Tisztelt Képviselőház! A fiatal újságírógárda egyik jeles tagja a mostani vasárnapi Magyarságban cikket írt arról, hogy ez a mostani tömeglélek — úgy látszik — börtönt kíván magának. Alludál is cikkében a németországi eseményekre, mint amelyeket ő ugyan nem helyesel, de megért. Azt hiszem, nincs igaza még a német helyzetre utalva sem. A népek a kapitalizmus börtönében élnek és keresik a 'börtönből való szabadulásának útját. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A magyar dolgozó osztályok ezer esztendő óta élnek a jogtalanság sötét börtönében. Hozzuk ki őket a szabadság fényébe, a világosságha ! A költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Errődi-Harrach Tihamér! Erődi-Harrach Tihamér: T. Ház! Az előttem szóló t. képviselőtársam fejtegetés ének elején nagyon szép szavakkal szólott a revízióról, olyan szavakkal, amelyeknek meggyőződésem szerint szükségszerűen el kell hangzaniok a mai nehéz viszonyok között minden magyar embernek ajkáról és főként minden magvar parlamenti férfinak ajkáról. Fejtegetétéseinek további részével érdemben nem tudok foglalkozni és nem tudok rá ink reflektálni, minthogy bevallom, hogy a fővárosi politikától fplipsen távol állok, annak különböző mozzanatait és ágazatait nem ismerem, tehát avatatlan kézzel ehhez a kérdéshez hozzányúlni nem akarok. En a falu képviselőié vagyok, a falu problémáival akarok foglalkozni, és ehhez a felszólalásomhoz kérem a t. Ház fisrvplrnét. (K»hók Lajos: Be Wolff urat ismeri 1 * H Képvisplntársmnat is ismerem, mégsem szólok hozz/á képvisplő+ársam politikai és egyéb közéleti szereléséhez. T. Ház! A falu problemáival óhajtok foglalkozni, mintbop'v mes-gvőződésem az. hogy ma az egész rtolitikai életnek gerinee kell, hogy a falu politikaia legyen. Egyöntetű ma már a felfogás, hogyha a falu helyzetét, a falu prosperitását javítink és elősefn'tu'ik, azáltal az orszásmak prosperitása, auvafri helyzete fog emelkedni és javulni. Ezt állapitiák meg már olvanok is, akik régebben a falut még mint gúny és csúfság tárgvát ismerték és szemlélték és élcelődtek a, faln si lakossásr fölött, a helyett, hoe-v a falu akkori konjunkturális jólétének örültek volna, mert végeredményben a fővárosi lakosság látta annak hasznát. Közönséges has^lnt+al élve. atz szoktam mondani, hogy ha Kisbürgözdön^ valakinek, ismeretlen Nae-v Jánosnak 5 pengőié van, az az 5 pengő két héjén belül egészen bizonvosan Budapesten, mondiuk ismeretlen Kiss Péternek a zsebében lesz. Éppen ezért az összefüggést a falusi és a városi lakosság között szorosabbá, kell tenni . és nem lazítani, szétválasztani kell a két társadalmi elemet, hanem inkább eervmáshoz közel hozni. Elő kell segíteni a kölcsönös összműködést a nemzet érdekében, a nemzet vagyonosodásának előrehaladása érdekében. (Helyeslés jobbfelől.) örömmel láttuk ennek a gondolatnak megnyilatkozását és érvényesülését a mai napon lezárult Arumintavásáron. ahol a falusi lakosság százezernyi tömegei jelentek meg, nézték meg és örömmel konstatálták azt a szén fp.ilődést, amelyet a magyar ipar és kereskedelem az utóbbi évekhen elért. Az ipar és kereskedelem kiállítása mellett ott láttuk/ az őstermelés egyik ágának, a bortermelésnek 61* I
