Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-179

390 Az országgyűlés képviselőházának számára való befizetés az, ami ezt az árverést, ezt a kegyetlen szigorral való behajtást sürgeti. Sztranyavszky t. képviselőtársam parlamenti beszédéből azt hallottam, hogy a transzferkaszszából fog közmunkákra és hasznos beruházásokra 15 milliót kölcsön venni a kormány abból a pénzből, amelyért számos exisztenciát kell így tönkre tenni. Ebből a kasszából akar kimarkolni a magyar kormány, hogy hasznos beruházásokat teljesítsen ? T. Ház ! Ez ellentmondás. (Zsindely Ferenc : Nem így van !) Hanem hogy van 1 (Héjj Imre : Majd elmondja, ha rákerül a sor !) Én úgy látom, hogy itt a transzferkassza javára az egyik oldalon a mezőgazdasági kisexisztenciák egész sorát törik derékba, a másik oldalon a kormány nem a külföldi hitelezőket elégíti ki, hanem kölcsön vesz 15 milliót, hogy ezt ismét «hasznos beruházásokra» fordítsa. Hogy ezek a hasznos beruházások hogy alakulnak, erre nézve éppen az elmúlt költségvetési év mindenkinek nagyszerű illusztrációkat adott. Méltóztatnak tudni, hogy az előző kormányok által eszközölt hasznos beruházások milyen hasznosak voltak ténylegesen 1 Annyira hasznosak, okosak és célszerűek voltak, hogy a múlt költségvetési évben 33 millió pengőnek kellett volna befolyni a hasznos beruházások visszatérítéséből az államkasszába a különböző tárcákon keresztül és összesen 13 millió pengő folyt be. És hogy milyen indokolással maradt el ez a 20 milliót kitevő összeg, erre a Számvevőszék mintegy mentegetőzve jegyzi meg, hogy (olvassa): «A hasznos beruházások visszatérítésének elmaradásánál, ha mégis vannak az indokolások között olyanok, amelyek nem egészen kielégítőek, úgy annak oka az, hogy a Legfőbb Állami Számvevőszéknek az indokolás kiegészítésére irányuló tárgyalásai nem minden esetben jártak megfelelő eredménnyel.» Ez viszont azt bizonyítja, hogy a hasznos beruházások felett való köteles gondosságot a minisztériumok nem nagyon viselik a szivükön, ugyanakkor, amikor a másik oldalon az állami érdekeltséggel bíró vállalatoknál a kormány egy rendelet kiadását tartja szükségesnek, hogy ott az ellenőrzést hatályosabban és élesebben gyakorolja. T. Ház ! A rövid idő alatt, amely még rendelkezésemre áll, két dolgot szeretnék megemlíteni. Az egyik az, hogy ha a t. miniszterelnök úr és a kormány az új politikai stílust meg akarja honosítani, akkor megerősödött helyzetében először a kartellek között csináljon rendet. De az nem rendcsinálás, hogy a kartellbizottság elnöke feláll itt a Házban, és azt mondja : tennék én rendet,, de nem adják hozzá a kezembe az eszközöket. Es nem a kartellek között való rendcsinálás a Gömbös-kormány alatt az sem, amikor a belügyminiszter úr március 13-án a kőkartellt tárgyalásra hívja a belügyminisztériumba. Mi célbon Abból a célból, hogy a törvényhatóságok képviselőivel egybeültesse a kőkartell képviselőit és arról tárgyaljanak, hogy a kőkartell 6 millió pengővel 40 évre átveszi az összes törvényhatóságoknak saját üzemben tartott kőbányáit. T. Ház, ez nem kartell elleni harc. Remélem, hogy a belügyminiszter úr módot talál majd a nyilatkozatra, hogy miért történt a tárgyalásnak ilyen módon való lefolytatása, mert teljesen szokatlan az, hogy az ajánlattevő felet, egy kartell képviselőit odavigyék törvényhatóságok képviselői közé és azoknak a megtett ajánlatokra Vonatkozó kifogásaikat, ellenvetéseiket a kartellképviselők jelenlétében kell előadniok. Volt a törvényhatóságok képviselői közül olyan, mint például Pest vármegye tiszteletreméltó alispánja, aki kikelt e tárgyalási metódus és e kartellgyámolítás ellen, ővele azután meg is tette a kőkartell, hogy meg1 79. ülése 1933 május 12-én, péntekért. kontreminálta a pestvármegyei kőbányákat, mert Pest vármegyében 20%-kal alákínálta azokat az árakat, amelyeket különben a kőkartellnél olcsóbban tud megszabni Pest vármegyének kőbányája, ugyanakkor, amikor más megyékben ezt az itt megszabott kartellárat 35—40%-kal haladja meg ugyanannak a kőkartellnek árukínálata. Ez nem a kartellek letörésének útja ! (Rakovszky Tibor : Hát a tejjel mi van ?) T. Ház ! Végezetül — és ezzel óhajtom befejezni a magam szerény mondanivalóit — arra óhajtom felhívni a kormány figyelmét, hogy akkor fogja igazán szolgálni a nemzet érdekét és a nemzeti egységet, ha a kisexisztenciák ezreit fogja új élethez segíteni. Mert a kisexisztenciákat érdemes megsegíteni. Amikor tudniillik a hasznos beruházások címén esedékes visszatérítéseknek ilyen nagy százalékban kimutatott elmaradását voltam kénytelen itt bemutatni, ugyanakkor kénytelen vagyok rámutatni, hogy az elmúlt költségvetési évben a fagy- és jégkárosult kisgazdák, akik segélyben részesültek, e segély kölcsöntőkéjének törlesztésére esedékes 1,069.000 pengőt nehéz viszonyok között a múlt költségvetési évben 4.000 pengő híjjával mind becsületesen, tisztességgel visszaszolgáltatták. És ha az ember nemcsak a gazdákat nézi, hanem nézi a kisiparosokat, akkor is azt látja, hogy az löksz, által kihelyezett 9 millió pengős kisipari kölcsönből csak 230.000 pengő lett kétes követelés és ezek a kisiparosok 1932-ben is 1,200.000 pengő kölcsöntörlesztést térítettek vissza. A kisexisztenciákat érdemes támogatni, t. Ház, és ha a miniszterelnök úr hasznos beruházásokat akar végezni, akkor azt a 60.000 pengőt, amellyel a földmívelésügyi minisztériumot dotálják a tönkrement kisgazdák földjének állami megváltási céljaira, emelje fel néhány százezer pengővel. Száz kétszáz pengővel meg lehet menteni egy kisgazdaexisztenciát és néhány százezer pengővel ezreit lehet megmenteni a kisgazdaexisztenciáknak. A másik oldalon a kisipari hitelnél pedig kellene találni eszközt és módot arra, hogy necsak bankszerű fedezet mellett folyósíttassék a° kisipari hitel, hanem kaphassanak azok a kisiparosok is, akik bankszerű fedezetet nem tudnak produkálni, hanem becsületességük, múltjuk, szorgalmuk, egyéniségük garancia arra, hogy a számukra szükséges kisösszegű hitelt nyugodtan el lehet náluk helyezni. T. Ház ! Ha az új stílust politikai viszonylatban az új közéleti ember kialakításán keresztül, gazdaságpolitikai tekintetben a gordiusi csomóknak megoldásán keresztül fogja szolgálni a miniszterelnök úr, akkor valóban be fogja váltani a bemutatkozásakor mondott nagyon szép ígéreteket, amikor azt mondotta, hogy a roskadozó mából szilárd holnapot akar építeniMivel én a miniszterelnök úr tevékenységében nem látom az új stílust, mivel hiányzanak a nagy politikai és gazdasági problémák megoldására irányuló gyökeres intézkedések : a költségvetést nem tudom elfogadni. (Taps a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Tóth Pál ! Tóth Pál : T. Képviselőház I Előttem szólott igen t. képviselőtársamnak belső meggyőződés fűtötte hévvel és igazi szónoki készséggel előadott beszéde csak megerősített engem abban a hitben, amelyet a vita folyamán is általános véleménynek elismertek, hogy a mostani költségvetési vita igen magas nívón mozog. Ha egy pillanatig meditálunk ezen a helyzetképen és ennek okát keressük, akkor igen érdekes megállapításokat tehetünk. Szerény véleményem szerint egyik oka ennek az, hogy ma szinte ösztönösen érzi mindegyik polgára ennek a hazának, hogy valahogy olyan