Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-179

390 Az országgyűlés képviselőházának számára való befizetés az, ami ezt az árverést, ezt a kegyetlen szigorral való behajtást sürgeti. Sztranyavszky t. képviselőtársam parlamenti beszédéből azt hallottam, hogy a transzferkasz­szából fog közmunkákra és hasznos beruházásokra 15 milliót kölcsön venni a kormány abból a pénz­ből, amelyért számos exisztenciát kell így tönkre tenni. Ebből a kasszából akar kimarkolni a ma­gyar kormány, hogy hasznos beruházásokat tel­jesítsen ? T. Ház ! Ez ellentmondás. (Zsindely Ferenc : Nem így van !) Hanem hogy van 1 (Héjj Imre : Majd elmondja, ha rákerül a sor !) Én úgy látom, hogy itt a transzferkassza javára az egyik oldalon a mezőgazdasági kisexisztenciák egész sorát törik derékba, a másik oldalon a kor­mány nem a külföldi hitelezőket elégíti ki, hanem kölcsön vesz 15 milliót, hogy ezt ismét «hasznos beruházásokra» fordítsa. Hogy ezek a hasznos beruházások hogy ala­kulnak, erre nézve éppen az elmúlt költségvetési év mindenkinek nagyszerű illusztrációkat adott. Méltóztatnak tudni, hogy az előző kormányok által eszközölt hasznos beruházások milyen hasz­nosak voltak ténylegesen 1 Annyira hasznosak, okosak és célszerűek voltak, hogy a múlt költség­vetési évben 33 millió pengőnek kellett volna be­folyni a hasznos beruházások visszatérítéséből az államkasszába a különböző tárcákon keresztül és összesen 13 millió pengő folyt be. És hogy milyen indokolással maradt el ez a 20 milliót kitevő összeg, erre a Számvevőszék mintegy mentegetőzve jegyzi meg, hogy (olvassa): «A hasznos beruházások visszatérítésének elmara­dásánál, ha mégis vannak az indokolások között olyanok, amelyek nem egészen kielégítőek, úgy annak oka az, hogy a Legfőbb Állami Számvevő­széknek az indokolás kiegészítésére irányuló tár­gyalásai nem minden esetben jártak megfelelő eredménnyel.» Ez viszont azt bizonyítja, hogy a hasznos beruházások felett való köteles gondos­ságot a minisztériumok nem nagyon viselik a szivükön, ugyanakkor, amikor a másik oldalon az állami érdekeltséggel bíró vállalatoknál a kor­mány egy rendelet kiadását tartja szükségesnek, hogy ott az ellenőrzést hatályosabban és élesebben gyakorolja. T. Ház ! A rövid idő alatt, amely még ren­delkezésemre áll, két dolgot szeretnék megemlí­teni. Az egyik az, hogy ha a t. miniszterelnök úr és a kormány az új politikai stílust meg akarja honosítani, akkor megerősödött helyzetében elő­ször a kartellek között csináljon rendet. De az nem rendcsinálás, hogy a kartellbizottság elnöke feláll itt a Házban, és azt mondja : tennék én rendet,, de nem adják hozzá a kezembe az eszkö­zöket. Es nem a kartellek között való rendcsinálás a Gömbös-kormány alatt az sem, amikor a bel­ügyminiszter úr március 13-án a kőkartellt tárgyalásra hívja a belügyminisztériumba. Mi célbon Abból a célból, hogy a törvényhatóságok képviselőivel egybeültesse a kőkartell képviselőit és arról tárgyaljanak, hogy a kőkartell 6 millió pengővel 40 évre átveszi az összes törvényható­ságoknak saját üzemben tartott kőbányáit. T. Ház, ez nem kartell elleni harc. Remélem, hogy a bel­ügyminiszter úr módot talál majd a nyilatko­zatra, hogy miért történt a tárgyalásnak ilyen módon való lefolytatása, mert teljesen szokatlan az, hogy az ajánlattevő felet, egy kartell képvise­lőit odavigyék törvényhatóságok képviselői közé és azoknak a megtett ajánlatokra Vonatkozó kifo­gásaikat, ellenvetéseiket a kartellképviselők jelen­létében kell előadniok. Volt a törvényhatóságok képviselői közül olyan, mint például Pest vár­megye tiszteletreméltó alispánja, aki kikelt e tárgyalási metódus és e kartellgyámolítás ellen, ővele azután meg is tette a kőkartell, hogy meg­1 79. ülése 1933 május 12-én, péntekért. kontreminálta a pestvármegyei kőbányákat, mert Pest vármegyében 20%-kal alákínálta azokat az árakat, amelyeket különben a kőkartellnél olcsób­ban tud megszabni Pest vármegyének kőbányája, ugyanakkor, amikor más megyékben ezt az itt megszabott kartellárat 35—40%-kal haladja meg ugyanannak a kőkartellnek árukínálata. Ez nem a kartellek letörésének útja ! (Rakovszky Tibor : Hát a tejjel mi van ?) T. Ház ! Végezetül — és ezzel óhajtom be­fejezni a magam szerény mondanivalóit — arra óhajtom felhívni a kormány figyelmét, hogy akkor fogja igazán szolgálni a nemzet érdekét és a nemzeti egységet, ha a kisexisztenciák ezreit fogja új élethez segíteni. Mert a kisexisztenciá­kat érdemes megsegíteni. Amikor tudniillik a hasznos beruházások címén esedékes visszatéríté­seknek ilyen nagy százalékban kimutatott elma­radását voltam kénytelen itt bemutatni, ugyan­akkor kénytelen vagyok rámutatni, hogy az el­múlt költségvetési évben a fagy- és jégkárosult kisgazdák, akik segélyben részesültek, e segély kölcsöntőkéjének törlesztésére esedékes 1,069.000 pengőt nehéz viszonyok között a múlt költség­vetési évben 4.000 pengő híjjával mind becsüle­tesen, tisztességgel visszaszolgáltatták. És ha az ember nemcsak a gazdákat nézi, hanem nézi a kisiparosokat, akkor is azt látja, hogy az löksz, által kihelyezett 9 millió pengős kisipari kölcsön­ből csak 230.000 pengő lett kétes követelés és ezek a kisiparosok 1932-ben is 1,200.000 pengő kölcsön­törlesztést térítettek vissza. A kisexisztenciákat érdemes támogatni, t. Ház, és ha a miniszter­elnök úr hasznos beruházásokat akar végezni, akkor azt a 60.000 pengőt, amellyel a földmívelés­ügyi minisztériumot dotálják a tönkrement kis­gazdák földjének állami megváltási céljaira, emelje fel néhány százezer pengővel. Száz kétszáz pengővel meg lehet menteni egy kisgazdaexisz­tenciát és néhány százezer pengővel ezreit lehet megmenteni a kisgazdaexisztenciáknak. A másik oldalon a kisipari hitelnél pedig kellene találni eszközt és módot arra, hogy necsak bankszerű fedezet mellett folyósíttassék a° kisipari hitel, hanem kaphassanak azok a kisiparosok is, akik bankszerű fedezetet nem tudnak produkálni, ha­nem becsületességük, múltjuk, szorgalmuk, egyéni­ségük garancia arra, hogy a számukra szükséges kisösszegű hitelt nyugodtan el lehet náluk he­lyezni. T. Ház ! Ha az új stílust politikai viszony­latban az új közéleti ember kialakításán keresz­tül, gazdaságpolitikai tekintetben a gordiusi cso­móknak megoldásán keresztül fogja szolgálni a miniszterelnök úr, akkor valóban be fogja vál­tani a bemutatkozásakor mondott nagyon szép ígéreteket, amikor azt mondotta, hogy a roska­dozó mából szilárd holnapot akar építeni­Mivel én a miniszterelnök úr tevékenységé­ben nem látom az új stílust, mivel hiányzanak a nagy politikai és gazdasági problémák megol­dására irányuló gyökeres intézkedések : a költség­vetést nem tudom elfogadni. (Taps a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Tóth Pál ! Tóth Pál : T. Képviselőház I Előttem szólott igen t. képviselőtársamnak belső meggyőződés fűtötte hévvel és igazi szónoki készséggel előadott beszéde csak megerősített engem abban a hitben, amelyet a vita folyamán is általános véleménynek elismertek, hogy a mostani költségvetési vita igen magas nívón mozog. Ha egy pillanatig meditálunk ezen a helyzetképen és ennek okát keressük, ak­kor igen érdekes megállapításokat tehetünk. Szerény véleményem szerint egyik oka ennek az, hogy ma szinte ösztönösen érzi mindegyik polgára ennek a hazának, hogy valahogy olyan

Next

/
Thumbnails
Contents