Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.
Ülésnapok - 1931-179
3*78 Àz országgyűlés képviselőházának } mert gyermeküknek betevő falatot akarnak adni, a sikkasztás bűnének útjára vetemednek s az igazságszolgáltatás elé kerülnek. Ha azoknak adták volna oda hitelképpen, akkor sokkal jobban tették volna, minthogy ezt a szociális intézményt felállították. Még egy szenzáció van itt. (Jánossy Gábor: Ez is elég!) De nem elég! (Jánossy Gábor: De nekem elég! —• Derültség.) Méltóztattak hallani, kik voltak jelen ezen a tárgyaláson. Ki van aláírva a jegyzőkönyvön? Gr. Esterházy Móric elnök, dr. Major Ferenc jegyző. Ez a jegyzőkönyv a következőt tartalmazza és ezt figyeljék meg az autonómia hívei. Azt mondja (olvassa):_ «Az intézet átvételekor a székesfőváros a népjóAéü és •munikiaügyi miniszter kifejezett ikívániságára kötetes volt dr. Kn-oll Andort az átmeneti leányiotthoaiinál igazgató-főorvosi minőségben alkalmazni.» (Egy hang balfelöl: Ki az?) Nem tudom, hogy kios'odia, nem is érdekel, hogy kicsoda, csak jellemző, hogy az önkormányzat köteles egy miniszter rendeletére egy főorvost alkalmazni. Ez belevilágít az egész mechanizmusba, az, egész műhelybe, az államnak és az önkormányzatnak egymásközötti viszonyába. Azért mondottam, hogy ez az ügy, amely kezdettől fogva beteg volt, ebben a részében is nagyon beteg. Igaza van Éber Antal t. képviselőtársamnak abban, hogy ez álautonómia, amely ilyen módon a kormányzati rendszer nyomására beismerőleg főorvosokat kinevez^ Azt hiszem, hogy ezzel igazoltam azt a tételemet, hogy meg kell vizsgálni az önkormányzati terheket, összhangba ^és összeköttetésbe kell hozni azokat az államháztartással és az államigazgatással, ki kell jelölni a megfelelő hatásköröket, erkölcsileg pedig ki kell seprűzni azokat, akik a városhoz és államhoz szentségtörő, önző szándékokkal mernek nyúlni. T. képviselőtársam felemlítette az összeférhetetlenségi törvény kérdését is. Az összeférhetetlenségi törvényjavaslat tárgyalása tekintetében határozott rendelkezésekkel állunk szemben. Az összeférhetetlenségi törvényjavaslatot letárgyalta a képviselőház és az átment a felsőházhoz, a felsőház pedig módosításokkal visszaküldte (í a képviselőháznak. Már most mit mond a felsőházról szóló törvény? A felsőház. ról szóló törvény, az 1926: XXII. t.-c. 32. §-a azt mondja (olvassa): «Az országgyűlés mindkét háza a másik ház által hozzáküldött törvényjavaslat tárgyában a javaslat hozzáérkezésétől számított 6 hónapon belül köteles határozatot hozni.» A felsőház leküldte a maga értesítését december 28-án és így június 28-án lejár a hat hónap. Június 28-áig a képviselőháznak foglalkoznia kell a javaslattal és határozatot kell hoznia az összeférhetetlenségi törvényjavaslat tárgyában s én remélem és várom, hogy ezt meg is fogja hozni. Mert remélem, hogy a közéleti erkölcs és tisztaság kérdésében a válaszfalak ledőltek, (Jánossy Gábor: Nem is voltak válaszfalak!) és a Ház minden tisztességes, korrekt tagja egyformán gondolkozik ebben a kérdésben,^ mert itt nincs helyük azoknak, akik a közéleten nyerészkedni és keresni akarnak. Az összeférhetetlenségi törvény arra való, hogy azokat a kufárokat és panamistákat, akiket a törvény oltalma alatt elakarnak helyezni, eltávolítsa a törvényhozó testületből. Beszédem befejezéséül legyen szabad röviden rátérnem egy kérdésre, amely szintén szívemhez van nőve. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Budapestről akarok beszélni és azt akarom mon79. ülése Í9E3 május Í2-én, pénteken. dani, hogy Budapest két szempontból nélkülözhetetlen és mellőzhetetlen az új Magyarországon. Ha nem volna Budapest, akkor meg kellene csinálni idegenforgalmi és tranzitóforgalmi szempontból. Az egyik az üdülést, a másik a kereskedelmi életet jelenti. Erre Budapest hivatott fekvésénél, geográfiai elhelyezkedésénél fogva. Budapest a békebeli időkben mindig kelet és nyugat összekötő kapcsa volt, itt egészséges tranzitókereskedelem fejlődött ki, és most nekünk azt kell megcsinálnunk, hogy ha bekövetkeznek a kereskedelem egészséges fellendülésének előfeltételei, Budapest ezt készen várja-Nagyon jól tudom, hogy egy szerelemhez mindig két partner szükséges és hogy a másik mit mond, az itt mindig nagyon fontos kérdés. Azt nem tudom, hogy a másik mit mond, de azt tudom és szeretném a mi részünkről kifejezni, hogy mi készüljünk el! A miniszter úr azt mondotta és Eassay igen t. barátom is azt mondotta, hogy nem látja . .. Fenyő barátomat arra kérem, engedje át nekem most a minisztert, (Derültség.) úgyis mindjárt befejezem beszédemet. A miniszter úr is beszélt tranzitókérdésekről és a miniszter úr neszedében igen gondosan minden életbevágó kérdésre kiterjeszkedett. Azt mondotta a miniszter úr beszédében, hogy a tranzitóforgalom behozására vár előterjesztéseket és ötleteket, mert ennek ő maga is híve és ebben látja a jövőt. En azt mondom, hogy Magyarország és Budapest a kelet kapuja: porta orientális. Ki kell nyitni ezt a kaput, hogy bejöjjenek azok, akik ebben a városban és ebben az országban élni és gyönyörködni akarnak, akik ide ötletet, tőkét, munkát akarnak hozni. Meg kell nyitni ezeket az országhatárokat, mert az osztrák-magyar monarchia idején ez az ország és ez a város el volt temetve. Most itt van a pszichológiai pillanat, hogy ezt feltárhassuk és Budapestet megmutathassuk. Ezért mondom, hogy ha Budapest nem volna, meg kellene csinálni, mert akármilyen veszedelmek várnak és leselkednek reánk, megvan ebben az országban, ebben a nemzetben az életképesség, megvan a jövő nagy hivatása, meg van jelölve a célja és feladata. En hiszem és -bízom abban, hogy Kossuth nemzete élni fog. (Elénk éljenzés és taps.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Schandl Károly! Schandl Károly: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Midpn a mindkét oldalról magasszínvonalú vita alkonyán hozzászólok a költségvetési vita anyagához, azért teszem, mert abban vannak olyan momentumok, amelyek néhány észrevételre késztetnek. örülök annak, hogy az előttem szóló képviselő úr lendületes beszédének befejezésében Budapest székesfőváros szeretetéről emlékezett meg s még inkább örülök annak a kívánságának, hogy meg kell nyitni Budapest kapuit, meg kell nyitni az ország kapuit. Teljes egyetértésben vagyok a képviselő úrral etekintetben. Szívesen és örömmel látjuk azt, ha Budapest ! kapuit tényleg megnyitják gazdaságilag az ország előtt is, ha végre égy gazdasági egység lesz Budapest és az egész ország (Rassay Károly: Nem kell zárt gazdálkodást csinálni, akkor mindjárt jobban megvan az egység! Tegnap határozták el a zárt gazdálkodást Budapestre!) Azt hiszem, nincs határozottabb ragaszkodás az autonómiához, nincs hagyományosabb szeretete az autonómiának, mint ebben a táborban, ahol hagyományok élnek még a nemzeti ellenállás idejéből; (Ügy van! Ügy van a jobbi oldalon és a középen.) amely nem felejti el azt,
