Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-179

368 Az országgyűlés képviselőházának resztül úgy az egyik, mint a másik intézetnél százszámra hiába várnak emberek, akik kellő fedezettel, ingatlanfedezettel rendelkeznek, mert sajnos, nem kapnak hitelt. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete eddig 7.373 iparosnak folyósított ilyen kisipari hitelt és pedig 16,460.000 pengő értékben. Kölcsönre visszafizettek ezekben a súlyos időkben, mint amilyen az 1931 és 32-es év volt, 7,422.000 pengőt. Hogyan oszlott meg ez a kifolyósított hiteli Ingatlanra 87%-át adták, kezesség mellett 6%-át, kézizálog mellett szintén 6%-át. A budapesti iparosság részére kissé erősebben forgott ez a hitel. Itt már 24.473 iparost részesítettek kölcsönben, és pedig 22,200.000 pengő értékben. A kölcsönvisszafizetés 14,280.000 pengő volt. A hitelnemenkénti megoszlás százalékos aránya^ itt is ugyanolyan, mint a másik intézetnél és a kimutatások azt igazolják, hogy sem az egyik, sem a másik intézetnél nincs veszélyben ez a kisipari hitel. Mindenütt kellőleg le vannak fedezve ezek a hitelek és mint az adatok igazolják, az iparosok ezeknek a súlyos gazdasági viszonyoknak ellenére, mégis eszközlik a törlesztéseket. Köszönettel tartozom a pénzügyminiszter úrnak azért hogy éppen a mi szorgalmazásunkra a kisipari hitelek visszafizetési idejét 1933 decemberéről kitolta újabb három esztendőre, tehát 1936 decemberéig. Ezzel módot adott arra, hogy a mai súlyos időkben hoszszabb időre elosztva fizethessék vissza ezek az iparosok kölcsöneiket. Legyen szabad megemlítenem, hogy külföldön a kézműiparosokra, a kisiparosokra a hitel szempontjából is milyen nagy súlyt helyeznek. Németországban a Papen-kormány megszavazott 50 milliót, majd további 40 milliót és végül 15 millió márkát. A Hitler-kormányzat pedig az 1932/33-as, 1933/34-es és 1934/35-ös évi költségvetésekbe további 30—30 millió márkát állított be kimondottan a kisiparosok hitelszükségleteinek kielégítésére. Ugyanakkor a francia kormány 500 millió frankot bocsátott a kisiparosok hitelellátásának: rendelkezésére. Jól tudom, hogy a mi megcsonkított országunkat nem lehet ilyen hatalmas nagy nemzetekkel összehasonlítani, de mégis csak elvárj 300.000 kisiparos, hogy a kormány az ő kérésének aránylagosan eleget tegyen. Legyen szabad megemlítenem, — mivel a hitelkérdésnél tartok — a székházkölcsönöket. A magyarországi ipartestületek két évvel ezelőtt mindazokért az ipartestületi székházakért, amelyeket újabban építettek, nagyobb adósságba verték magukat. Az iparosok maguk vállalták a garanciát, de a bankok kezdték ezeket a garanciát vállalt iparosokat annyira megszorítani, hogy exiszteneiájuk volt veszélyeztetve. Ezért a kormányzat, amikor az iparosok vezetői 'hozzáfordultak, megtette azt, hogy a Láb. útján állami kölcsönt folyósított, amely hosszabb amortizáció mellett fizethető le. Ezeknek a székházkölcsönöknek amortizációja 7"5%-ot tesz ki, eredetileg 9*5% volt, ebből 2'5%-öt vállalt a kormány és így az ipartestületeknek 7 '5% maradt. Sajnos, ma olyan súlyos gazdasági viszonyok vannak, hogy az ipartestületeknél nem folynak be a testületi tagsági díjak, ennek következtében ezt a 7"5%-ot sem tudják az ipartestületek JÏIfizeni, miért is az iparosság avval a tiszteletteljes kéréssel fordul a pénzügyminisz úrhoz, hogy legyen szíves ezt a százalékot le179. ülése 1933 május 12-én, pénteken. szállítani, mert lehetetlenség ma az ipartestületeknek ezzel a magas százalékokkal kalkulálniuk. Hiszen amikor ezeket a székházkölcsönöket folyósították, a Németi Bank kamatlába a mainak majdnem kétszerese volt, a mai napig tehát, — és itt el kell ismerni a kormány helyes pénzügyi politikáját — a kamatlábban végbement a csökkenés. Itt is lehetne talán vagy a kamatlábat 2% -kai leszállítani, vagy ha ez nehézségekbe ütközik, akkor kérjük, hogy vállaljon a kormány ezekből a székházkölcsönökből újabb 2%-ot, vagyis összesen 4%-ot. •-/"„ -V"it.".'.- .. Amikor azonban ezeíket a szeknazKoiCsonöket folyósították, nem minden ipartestület részesült ezekben, amennyiben több ipartestület kimaradt. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete összeállított most egy errevonatkozó kimutatást. Hogy ezeket az ipartestül titeket is bekapcsolhassák még ebbe a kölcsönak: ci óba, ahhoz szükség volna újabb 500.000 penr gőre. Az ipartestületek kérik, hogy ezt az 500.000 pengőt, úgy, mint az eddigi kölcsönöket is, a Láb. útján folyósítsa részükre a kormány. Mélyen t. Ház! A munkaalkalmaikról szeretnék néhány szót »szólni. (Halljuk! ^ Halljuk!) A munkaalkalmak beigérését több ízben hallottuk. A soproni kongresszuson, a fővárosi országos kongresszuson a Vigadóban _ a miniszterelnök úr, illetve a kereskedelmi miniszter úr beígérte, hogy kormányzata mindent elkövet abban az irányban, hogy a kézműveslDarosság részére biztosítsa a közmunkáknak olyan hányadát, amilyen hányadat csak bírja. Köztudomású dolog az, hogy a múltban a közmunkákban úgyszólván csak a nagyvállalatok, & nagyobb cégek részesültek, de mivel a kéznidvesijjarosság az utóbbi években súlyos helyzetbe került, azért kérik az iparosok, hogy a közmunkákban nagyobb százalékban részesüljenek. (Helyeslés a balközépen.) El is mondhatjuk azt, hogy az elmúlt esztendőkben a ruházati iparoknál, úgy a Máv.-nál, mint a postánál százszázalékig a kisiparosságnak adta a kormányzat ezeket a munkákat. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetén keresztül úgy a főváros, mint a vidék iparosságának osztották el ezeket a munkákat. A múlt évben azonban már ezen a százszázalékon csorba esett és; ezeket a mukákat sem kaphatta meg

1 egyedül a kisiparosság, hanem már itt is kiszakítottak 20%-ot egy nagy vállalat számára, az idei költségvetéssel kapcsolatban — amint hírlik — már 80%-ot sem kap meg a kisiparosság, hanem csak 55% -ot. sőt a Máv.-nál csak 30—35%-ot, a többit pedig a nagyvállalatok kapják. Meg kell említenem azt, amit a mai napon Usetty Béla képviselőtársam is szóvá tett már, hogy tudniillik itt van az Országos Ruházati Intézet, amely intézet ezelőtt 8—10 esztendővel sok •millió pengőt kapott a kormánytól, hogy forgótőkéjét emelhesse és rossz üzletpolitikája révén ezek a forgótőkék milliószámra elcsúsztak. Pontosabb számot most nem tudok mondani, az elmúlt évi költségvetésnél pontosan megemlítettem és most, hogy ezeket a milliókat valamiképpen az alap visszanyerje, mindent elkövetnek, hogy az Országos Ruházati Intézethez adják azokat az állami rendeléseket, amelyek tulajdonképpen a kisiparosságot illetik meg. (Ügy van! half elől.) Ezt az egész ország szabóiparossága sérelmezi, mert lehetetlenség . az, hogy itt állami pénzen fenntarsanak egy nagy ruházati intézetet, ^ennek igazgatóságába tábornok urakat és egyéb, magas fizetésű és nyugdí-