Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.
Ülésnapok - 1931-178
342 Az országgyűlés képviselőházának 178. vét kell, hogy biztosítsa. A magyar revízió szent ügye ennek a nemzetnek s akármilyen erőfeszítéssel próbálkozunk ebből a gazdasági válságból kibontakozni, ez csak akkor történhetik meg, ha Magyarország ismét azok között a »határok között tudja .a: maga életét folytatni, melyek biztosítják a gazdasági életlehetőségeket számára. A diplomáciának mindig erre a gondolatra kell szögeznie a maga figyelmét, s nem szabad azt az eshetőséget felidézni, hogy azok, akik a magyar revízió iránt most cmár rokonszenvvel viseltetnek., a^ok ta nyugati államok, mint Anglia éa Franciaország, amelyek már ki is fejezték véleményüket, hogy a magyar revízió helytálló és napirendre tűzihető, elforduljanak tőlünk, s ez a revízió most veszélyeztetve legyen azért, mert olyan odaállást látnak a magyar hivatalos küloolitika részerői Németország mellett, amely az ő ellenőrzésüket könnyen előidézi, és ezzel a mafvar revízió ügye szenved. Ebből a szempontból nézve ezt a kérdést, kárhozatosna'k és veszedelmesnek tartom. De még egv veszedelemre kell rámutatnom. Az igen t. Ház bölcsen tudja azt, hogy az az expanzív törekvés, amel^ Németországból Kelet felé indul, nem mai keletű, hanem miár a háború előtt is megvolt, s egészen formális térképekben nyilvánul meg Bagdadig, az nem szünetel, sőt az aiz úi —*litikai irányzat, amelyet Hitler képvisel, ezt az expanziós törekvést olyképpen fejezi ki, ihogv egészen Törökbálintig jelöli meg a német terjeszkedés határát. Az ő hivatalos lapjuk, a Völkischer Beobachter erről egészen nyíltan ír. Arra is rá akarok mutatni, hogy az a szerencsétlen vita, amelyet Bleyer képviselő úr itt provokált, már nia a németországi lapokban erős visszhangra talált és Magyarországot megvádolja többek között a Vossische Zeitung is és több más német birodalmi lap, azzal, hogy elnyomja a nemzeti kisebbségek nyelvi és egyéb jogait. Furcsa játék folyik itt a magyar érdekkel, a magyarság szent ügvével, ami ellen nekünk tiltakoznunk kell ebből a teremből, és azokat az urakat, akik mernek kockát játszani a nemzet rongyos palástján, ebből a parlamentből el fogjuk távolítani. Kérem a t. külügyminiszter urat, legyen figyelemmel a nemzeti érzékenységre, erre a féltett kicnsre, amelyet a magyar társadalom a maga erejéből fényesen adott át a kormányzatnak. Mert volt Magyarországon idő, amikor a hivatalos politika —• azt lehet mondani — a revízióról nem engedett beszélni. Akkor a magyar társadalomra volt utalva ez a kérdés. Bethlen István idejében külpolitikai vonatkozásban alig lehetett revízióról beszélni. Végire a jelenlegi kormány feje hivatalosan is programmjába vette a revízió kérdését. (Héjj Imre: Lassabban! Nem értjük! — Gáspárdy Elemér: Nyugodtabban beszéljen!) Igen t. képviselőtársam, ha ön olyan nyugodtan tudja magában ezeket az ügyeket elraktározni, ezt nagyon sajnálom. (Petracsek Lajos: A gyorsírók sem tudják írni! — Úgy van! Úgy van! jobbfelől.) ülése 1933 május 11-én, csütörtökön. A mostani miniszterelnök úr javára írtuk mindnyájan, hogy férfiasan, őszintén és becsületesen állást foglalt a revízió mellett. (Buchinger Manó: A külügyminiszter kiszolgálja, Hitlert! — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! (Buchinger Manór Kiszolgálja Hitlert! — Zaj.) Kérem a képvi^ selő urakat, maradjanak csendben. Nem hagyják szóhoz jutni a szónokot. Pakots József: Megvoltak azi ő külpolitikai állásfoglalásában azok a szerencsés indiciumok, amelyek reménységet nyújtottak arra, hop-v ezt a kormánypolitikát a legkomolyabb helyeken, a nemzetközi fórumon teljes értékében mérlegeljék. Mérlegelték is, legalább f is azt kell megállapítanom abból az atmoszférából, amely a nemzetközi politikában megnyilvánul Magyarország kánt. Ezt az atmoszférát megzavarni, itt bizonytalanságot teremteni a magyar ügy körül, igen végzetes baklövése volna a í magyar külpolitikának. (Simon András: Ez nem is történik!) Minthogy nem bízom a külügyminiszter úr elhangzott nyilatkozatai után abban, hogy itt valami olyan természetű lépés ne történnék, amely veszedelmet ne jelentsen, szükségesnek tartottam figyelmeztetéssel élni a t. Ház előtt és az ország közvéleménye előtt, hogy a t. külügyminiszter úr, ha van neki egy érzületből származó külpolitikai felfogása, ezt revideálja és hozza összhangba a magyar 1 nemzet lelkületével, a magyar nemzet érdekével. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Az nem lehet! —• Zaj.) Mert ez a német barátság, ez a német érzület ma, amikor a német események miatt az egész világ ellenszenvvel nézi a Németországban berendezkedett uralmat, Magyarországnak nem használhat. Az, ami ma délután történt, nagyon félő, hogy a magyar ügyet ferde világításba helyezte. Elvárom a külügyminiszter úrtól, hogy a legközelebbi alkalommal teljes magyarázatát adja annak, hogy ki bízta meg katonai szakértőnket azzal, hogy ő legyen az iniciálója egy olyan javaslatnak ebben az úgynevezett hadsereglétszám-megállapító bizottságban, amely javaslat Németország rohamosztagai katonai jellegének biztosítását kérelmezte. Ezt voltam Dátor az igen t. Képviselőház figyelmébe ajánlani. (Helyeslés balfelöl. —• Egy hang a jobboldalon: Hol van a napirend?) Elnök: T. Képviselőház! Miután napirendi javaslatom meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének, felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíveskedjék. Héjj Imre jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik éjjel 11 óra 59 perckor.) Hitelesítették : Kabók Lajos s. k Báró Urban Gáspár s. h naplóbírálő-bizottsági tagok.
