Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-173

Az országgyűlés képviselőházának 173. ülése 1933 május 3-án, szerdán. 27 nyit kell fizetnem, mint fizettem akkor, (östör József: Ez kétségtelen!) Azt kérdezem, t. Ház, hogyan állunk a köz­terhekkel 1 ? A földet nyomó közterhek — talán azt méltóztatik hinni, hogy túlzok, pedig kon­krét vizsgálatok alapján mondom — a magyar földet, főleg a kisbirtokot terhelő közterhek körülbelül kétszeresét teszik ki pengőben az 1928. évinek. (Ügy van! balfelöl,) A különböző járulékok, a különböző pótlékok következtében odafejlődött a helyzet — méltóztassanak meg­nézni az adókönyveeskéket — hogy a kivetett földadónak körülbelül tízszeresét teszi ki az a tözteher, amely a könyvecskékben elő var írva. Ha már most áruban számítom a közter­hek súlyát, akkor azt kell mondanom: a köz­terhek súlya ma Magyarországon meghatszo­rozódott az 1928. évihez képest, mert háromszor annyi árut kell szállítani ugyanazért a pengő­ért ós kétszerannyi pengőt kell fizetni. (Éber Antal: A közterheket kell leszállítani, de nem a pengőt kell leszállítani. — Zaj.) Itt van azután az a helyzet, amely — mint említettem — a kartelárak változatlansága kö­vetkeztében áll elő. Azt kérdezem itt önöktől mindannyiuktól: ha az 1928. évi kartelárak ma még változatlanul érvényben, vannak, változat­lan) helyzetet jelent ez a mezőgazdaság szá­márai A m>agyar mezőgazdaság legalább két­iszer annyi árut kénytelen ma forgalomba bo­csátani, hogy ugyanazokat a szükségleteit fe­dezni tudja. Több mint hat hónap telt el azóta, hogy az igen tisztelt kormány átvette a hatalmat ebben az országban. A legelső kijelentések egyike volt a kormány részéről, hogy a kartel-dzsungeliben rendet fognak csinálni, hogy arányosítani fog­ják az árakat és nem tűrik az árdrágítást. Kér­dem^ tisztelt Ház: milyen konkrét intézkedések történtek ebben a tekintetben'? A szomszéd Cseh­országban, ahol az ipari és mezőgazdasági árak között alig áll fenn diszparitás, ár diktátor sza­bályozza ma a kartelárakat, Magyarországon pedig még mindig kicsinyes pepecselésekkel, egy megközelítőleg sem elegendő törvényes fel­hatalmazással bíró kartelbizottsággal próbá­lunk teljesen eredménytelenül és reménytelenül hadakozni a kartelek ellen. (Zaj.) Nem tudok osztozni abban a pesszimizmus­ban és abban a lemondó hangban, amellyel Sztranyavszky^ Sándor igen tisztelt képviselő­társaim a telepítés kérdéséről itt szólott. Ha a telepítés problémája valaha aktuális és megold­ható volt ebben az országban, ma az. Aktuális azért, onert a mostani borzalmas falusi munka­nélküliség mellett egész vidékek, a matyó-vidé­kek, a kubikos-vidékek, ahol a lakosságnak sok­szor 80%-a teljesen nincstelen, már nyáron is koplalnak, nyáron sem tudnak munkához jutni, inert az aratómunkát ma minden község saját községb elieknek adja, (Ügy van! balfelöl.) ide­gen munkást ma már nem alkalmaznak, — na­gyon helyesen, mert hiszen elsősorban la saját községbeliekről kell gondoskodni. De ennek kon­zekvenciája az, tisztelt Ház, hogy egy-egy köz­ségben, mint például Szentistván községiben, Dél-Borsodiban, tavaly nyáron 2000 férfi maradt aratómunka nélkül. Ezt a helyzetet nem lehet tétlenül néznünk, nem lehet megvárnunk, míg a nyomor és a tönkremenés bolsevizálja ezeket a derék magyar embereket. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) Ha valaha volt rá szükség, most van szükség arra, hogy legalább annyi földet juttassunk ezeknek az embereknek, amelyen télire való kenyerüket maguk megtermelhetik. De én állítom azt is, igen tisztelt Ház, hogy soha könnyebb nem volt a kérdés megoldása, mint most. Mert ma a föld­tulajdonosokon is segít az az állam" és az a ha­talom, tamely a földben jelentkező sürgető kíná­latot felveszi, amely a piaci árakat alakító föld­árakat lehetőleg azzal csökkenti, hogy vevőt szerez ezekre a földekre. Amikor a mezőgazda­sági adósságok kötvényesítéséről beszélek, adva van a telepítési lehetőség legnagyobb, legsúlyo­sabb tételének, a földszerzésnek a^lehetősége is, mert egyl 30 éves, olcsó atmortizációjú, a mai földárak mellett megszerzett földön az a magyar emher ,meg fogja teremteni magának azt a csa­ládi tűzhelyet, amelyen boldog, megelégedett és ómagyar polgári jövendőt fog a maga és családja számára biztosítani. (Ügy van! Ügy van! bal­felöl.) T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy végezetül néhány politikai kérdésről is meg­emlékezzem még. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Meg vagyok győződve arról, hogy egy ál­talános, titkos választójog alapján összeült Képviselőház ezeket a gazdasági kérdéseket nem kezelné ilyen mostohán. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) Talán kevesebb hideg ész, de több meleg szív volna intézkedéseiben (Ügy van! Úgy van! bálfelöl) és talán emelkedettebb lélekkel nyúlna hozzá ezekhez a nagy nemzeti problémákhoz, amelyeket nem lehet csak rideg ész-alapon, csak a jövőbe való eltolással és elodázással hosszabb időn keresztül kezelni. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) Nagyon jól tud­juk az általános, titkos választójogról, hogy az nem orvoslása ugyan semmiféle nagy nyo­morunknak és bajunknak, de lehetőséget, utat nyit az orvoslás felé. Nagyon jól tudom, hogy azzal az általános, titkos választójoggal is lehet jól és lehet rosszul élni, aazal a válasz­tójoggal azonban, amely ma van érvényben, t. Ház, csak rosszul lehet élni. (Ügy van! Ügy van! — Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az a körülmény, hogy követtek el hibákat az ál­talános, titkos választójog jegyében is, nem érv az általános, titkos választójog ellen, mert mindent a világon kétféleképpen lehet csi­nálni: jól és rosszul. Ezért sürgetem és fogom sürgetni a jövőben is a iminiszterelnök urat, hogy jöjjön a nemzet elé ezzel az ő — legalább is — törvényjavaslatával és nyújtson módot arra, hogy amikor nem szorít a cipő, amikor nyugodt, békés atmoszférában lehetne még le­rakni egy nemzeti politika alapjait .— és erre helyezem a súlyt — egy becsületes választójogi rendszert csináljunk ebben az országban. (He­lyeslés balfelől.) Mert t. uraim, inné g a titkos­ságnál is fontosabb a becsületesség, a tisztes­ségesség, (Jánossy Gábor: Ügy van!) az, hogy az a jog, amelyet megadunk, be is tartassék, (Ügy van! Űg*y van! balfelől.) hogy senki se mondhassa azt, hogy adtatok jogot, de nincs köszönet benne. (Ügy van! Ügy van! balfelől) T. Ház! A közigazgatás pártatlanságának biztosítása, az igen t. kormány által kiadott rendeleteknek egyforma elbánás szerinti al­kalmazása előfeltétele minden egészséges bel­politikai atmoszférának. Elnök: A képviselő úr (beszédideje, lejárt, méltóztassék beszédét befejezni. Eckhardt Tibor: Egy mondat, és befeje­zem! Csak példaképp utalok arra, hogy ime, tegnap gyűlésen ültek össze a Belvárosi Kör­ben az egységesipárti korifeusok. Semmi kö­rülmények között sem menti a gyűléstilalom eme kijátszásának törvénytelenségét az a kö­rülmény, hogy az ott hirdetett zászlóbontás nem sikerült. Ha azonban mi csináltuk volna

Next

/
Thumbnails
Contents