Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.
Ülésnapok - 1931-173
Az országgyűlés képviselőházának 173. ülése 1933 május 3-án, szerdán. 27 nyit kell fizetnem, mint fizettem akkor, (östör József: Ez kétségtelen!) Azt kérdezem, t. Ház, hogyan állunk a közterhekkel 1 ? A földet nyomó közterhek — talán azt méltóztatik hinni, hogy túlzok, pedig konkrét vizsgálatok alapján mondom — a magyar földet, főleg a kisbirtokot terhelő közterhek körülbelül kétszeresét teszik ki pengőben az 1928. évinek. (Ügy van! balfelöl,) A különböző járulékok, a különböző pótlékok következtében odafejlődött a helyzet — méltóztassanak megnézni az adókönyveeskéket — hogy a kivetett földadónak körülbelül tízszeresét teszi ki az a tözteher, amely a könyvecskékben elő var írva. Ha már most áruban számítom a közterhek súlyát, akkor azt kell mondanom: a közterhek súlya ma Magyarországon meghatszorozódott az 1928. évihez képest, mert háromszor annyi árut kell szállítani ugyanazért a pengőért ós kétszerannyi pengőt kell fizetni. (Éber Antal: A közterheket kell leszállítani, de nem a pengőt kell leszállítani. — Zaj.) Itt van azután az a helyzet, amely — mint említettem — a kartelárak változatlansága következtében áll elő. Azt kérdezem itt önöktől mindannyiuktól: ha az 1928. évi kartelárak ma még változatlanul érvényben, vannak, változatlan) helyzetet jelent ez a mezőgazdaság számárai A m>agyar mezőgazdaság legalább kétiszer annyi árut kénytelen ma forgalomba bocsátani, hogy ugyanazokat a szükségleteit fedezni tudja. Több mint hat hónap telt el azóta, hogy az igen tisztelt kormány átvette a hatalmat ebben az országban. A legelső kijelentések egyike volt a kormány részéről, hogy a kartel-dzsungeliben rendet fognak csinálni, hogy arányosítani fogják az árakat és nem tűrik az árdrágítást. Kérdem^ tisztelt Ház: milyen konkrét intézkedések történtek ebben a tekintetben'? A szomszéd Csehországban, ahol az ipari és mezőgazdasági árak között alig áll fenn diszparitás, ár diktátor szabályozza ma a kartelárakat, Magyarországon pedig még mindig kicsinyes pepecselésekkel, egy megközelítőleg sem elegendő törvényes felhatalmazással bíró kartelbizottsággal próbálunk teljesen eredménytelenül és reménytelenül hadakozni a kartelek ellen. (Zaj.) Nem tudok osztozni abban a pesszimizmusban és abban a lemondó hangban, amellyel Sztranyavszky^ Sándor igen tisztelt képviselőtársaim a telepítés kérdéséről itt szólott. Ha a telepítés problémája valaha aktuális és megoldható volt ebben az országban, ma az. Aktuális azért, onert a mostani borzalmas falusi munkanélküliség mellett egész vidékek, a matyó-vidékek, a kubikos-vidékek, ahol a lakosságnak sokszor 80%-a teljesen nincstelen, már nyáron is koplalnak, nyáron sem tudnak munkához jutni, inert az aratómunkát ma minden község saját községb elieknek adja, (Ügy van! balfelöl.) idegen munkást ma már nem alkalmaznak, — nagyon helyesen, mert hiszen elsősorban la saját községbeliekről kell gondoskodni. De ennek konzekvenciája az, tisztelt Ház, hogy egy-egy községben, mint például Szentistván községiben, Dél-Borsodiban, tavaly nyáron 2000 férfi maradt aratómunka nélkül. Ezt a helyzetet nem lehet tétlenül néznünk, nem lehet megvárnunk, míg a nyomor és a tönkremenés bolsevizálja ezeket a derék magyar embereket. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) Ha valaha volt rá szükség, most van szükség arra, hogy legalább annyi földet juttassunk ezeknek az embereknek, amelyen télire való kenyerüket maguk megtermelhetik. De én állítom azt is, igen tisztelt Ház, hogy soha könnyebb nem volt a kérdés megoldása, mint most. Mert ma a földtulajdonosokon is segít az az állam" és az a hatalom, tamely a földben jelentkező sürgető kínálatot felveszi, amely a piaci árakat alakító földárakat lehetőleg azzal csökkenti, hogy vevőt szerez ezekre a földekre. Amikor a mezőgazdasági adósságok kötvényesítéséről beszélek, adva van a telepítési lehetőség legnagyobb, legsúlyosabb tételének, a földszerzésnek a^lehetősége is, mert egyl 30 éves, olcsó atmortizációjú, a mai földárak mellett megszerzett földön az a magyar emher ,meg fogja teremteni magának azt a családi tűzhelyet, amelyen boldog, megelégedett és ómagyar polgári jövendőt fog a maga és családja számára biztosítani. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy végezetül néhány politikai kérdésről is megemlékezzem még. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Meg vagyok győződve arról, hogy egy általános, titkos választójog alapján összeült Képviselőház ezeket a gazdasági kérdéseket nem kezelné ilyen mostohán. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) Talán kevesebb hideg ész, de több meleg szív volna intézkedéseiben (Ügy van! Úgy van! bálfelöl) és talán emelkedettebb lélekkel nyúlna hozzá ezekhez a nagy nemzeti problémákhoz, amelyeket nem lehet csak rideg ész-alapon, csak a jövőbe való eltolással és elodázással hosszabb időn keresztül kezelni. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) Nagyon jól tudjuk az általános, titkos választójogról, hogy az nem orvoslása ugyan semmiféle nagy nyomorunknak és bajunknak, de lehetőséget, utat nyit az orvoslás felé. Nagyon jól tudom, hogy azzal az általános, titkos választójoggal is lehet jól és lehet rosszul élni, aazal a választójoggal azonban, amely ma van érvényben, t. Ház, csak rosszul lehet élni. (Ügy van! Ügy van! — Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az a körülmény, hogy követtek el hibákat az általános, titkos választójog jegyében is, nem érv az általános, titkos választójog ellen, mert mindent a világon kétféleképpen lehet csinálni: jól és rosszul. Ezért sürgetem és fogom sürgetni a jövőben is a iminiszterelnök urat, hogy jöjjön a nemzet elé ezzel az ő — legalább is — törvényjavaslatával és nyújtson módot arra, hogy amikor nem szorít a cipő, amikor nyugodt, békés atmoszférában lehetne még lerakni egy nemzeti politika alapjait .— és erre helyezem a súlyt — egy becsületes választójogi rendszert csináljunk ebben az országban. (Helyeslés balfelől.) Mert t. uraim, inné g a titkosságnál is fontosabb a becsületesség, a tisztességesség, (Jánossy Gábor: Ügy van!) az, hogy az a jog, amelyet megadunk, be is tartassék, (Ügy van! Űg*y van! balfelől.) hogy senki se mondhassa azt, hogy adtatok jogot, de nincs köszönet benne. (Ügy van! Ügy van! balfelől) T. Ház! A közigazgatás pártatlanságának biztosítása, az igen t. kormány által kiadott rendeleteknek egyforma elbánás szerinti alkalmazása előfeltétele minden egészséges belpolitikai atmoszférának. Elnök: A képviselő úr (beszédideje, lejárt, méltóztassék beszédét befejezni. Eckhardt Tibor: Egy mondat, és befejezem! Csak példaképp utalok arra, hogy ime, tegnap gyűlésen ültek össze a Belvárosi Körben az egységesipárti korifeusok. Semmi körülmények között sem menti a gyűléstilalom eme kijátszásának törvénytelenségét az a körülmény, hogy az ott hirdetett zászlóbontás nem sikerült. Ha azonban mi csináltuk volna
