Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.
Ülésnapok - 1931-177
Az országgyűlés képviselőházának 177. ülése 1938 május 10-én, szerdán. 289 zők játszottak közre abban, hogy elődöm elhatározta magát a tej kötött forgalmának bevezetésére. Annak a rendeletnek alapvető gondolata az volt, hogy csak azok szállíthassanak ezentúl is Budapestre tejet, akik addig is Budapestre szállítottak. Ez kiindulópontnak — el kell ismernem — helyes volt, mert másból, mint az adott helyzetből kiindulni nem lehetett. De most, ha revízió alá vesszük ezt a tejkérdést, nem állhatunk meg egy adott helyzetnél, amely adott helyzet mit jelentett? Azt, hogy 5—6 nagy tejtartó vállalat — nem is gazdaság — kezében volt Budapest tejellátása. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Ez nem egyeztethető öszsze a magyar mezőgazdaság érdekeivel. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Abszolút nem kifogásolom ezeknek az uraknak működését, akik nagyszerű üzleti energiával és szép munkával maguknak gyönyörű tehenészeteket alapítottak, de ha én a kötött forgalmat vezetem be, akkor kötelességem gondoskodni arról, hogy a kötött forgalomból előálló előnyöket a legszélesebb körök között oszszam meg. (Helyeslés a baloldalon.) Nem mehetek bele abba, hogy Budapestet, mint a legjobb magyarországi piacot, öt-hat vállalat fölözze le, ha még ezért bizonyos szabadkereskedelmi princípiumokon át is kell törnünk. Szociális irányban kell haladnunk, és gondolkoznunk, mindenkinek addig a mértékig, ahogyan azt saját mentalitása és a dolgok adottsága lehetővé teszi. En talán óvatos lépéssel megyek előre, de ezt az óvatos lépést a tejrendelet reformálásánál meg kellett tennem, és én nagyon sajnálom, hogyha itt magánérdekeket fogok érinteni, de nem rombolom szét a tehenészeteket, mert én nem veszem el a jogát senkinek, hogy annyi tehenet tartson, amennyit akar, én csak azt mondom, hogy & kedvezményes tejárat csak bizonyos mértékig élvezhesse. Olyan tejár, vagyis olyan tejértékesítés mellett tartsa tovább teheneinek egy részét, amely tejárak mellett Zala vagy Somogy megyében, vagy a Tiszántúlon tudják csak értékesíteni a tejet. így is még mindig jobb helyzetben lesznek, mert tejük nagyrészét a kedvezményes áron tudják értékesíteni. En nem akarom Budapest környékének adottságát elvenni, én csak azt nem tudom jó szemmel nézni, hogy hozzám is, aki járom a vidéket, jönnek emberek, és azt mondják, hogyan van az, hogy ez az uradalom szállít Budapestre ilyen és ilyen áron tejet és én 300 holdas kisgazdaság mellett egy litert sem szállíthatok, mert nem vagyok benne a kötött rendszerben. (Farkas Elemér: Vgy van, ez a kérdés lényege!) És ha szövetkezetbe tömörülünk is, egy litert sem tudunk Budapestre szállítani. (Dinynyés Lajos: Egy szót sem szóltunk ez ellen!) Elismerem, hogy a képviselő urak nem direkt ez ellen emeltek kifogást, de a szabadforgalom túlságos hangoztatása azt a látszatot kelti, vagy ha nem is kelti, de azt eredményezné, hogy kizárólag ezek a privilegizált helyzetben levők tudnának csak Budapestre szállítani. Ez estben megmentenők talán a Budapestre való szabad szállítás nagy elvét és a szabadforgalom nagy elvét, de az az igazságtalanság történnék, hogy 7—8 nagy uradalom és tejgyár uzurpálná magának az egész hasznot, amelyet Budapest piaca jelent. (Ügy van! a jobboldalon.) Ezek tények. (Gál Jenő: Ezek feltevések!) Nem, sajnos, ez a szomorú valóság. (Egy hang a jobboldalon: Ügy van, ezek tények! — Gál Jenő: A szabadforgalom mellett mindenki hozhat tejet! — Zaj.) De nem tud hozni! A képviselő úr már igazán az élet emKÉPVISKLÖHAZI NAPLÓ XV. bére, tudja, hogy a lehetőség és » poszibilitás között nagy különbség van a gazdasági életben és nekem kötelességem a kisembereket védenem és ettől nem engedem magamat eltántorítani. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Farkas Elemér: Ez a kérdés lényege! — Gál Jenő: A budapesti kisembereket tessék megvédeni! — Zaj. — Elnök csenget). A kisembereket a legjobban megvédtem akkor, amikor első tényem az volt, hogy 34 fillérről 32 fillérre szállítottam le a tej árát, amely a legolcsóbb az egész világon. Ennek a rendeletnek az a ténye, hogy az öszszes fővárosok közt Budapest tejfogyasztása nagyobb, mint Európa legtöbb városáé. Alig van 3—4 német város, ahol nagyob volna a tejfogyasztás. A német városok túlnyomó részében a fejenkénti tejfogyasztás kisebb, mint Budapesten és 1926—1931-ig és a kötött forgalom életbeléptetése óta, a mai évet is beleszámítva, nem csökkent Budapest fejenkénti tejfogyasztása. De itt bátorkodom még megjegyezni, hogy igenis, a fogyasztók érdekeit védem, még pedig avval, hogy idáig is a világ összes városai közt a legjobb minőségű tejet Budapest kapta, amikor minimum 3*2 fok zsírtartalmúnak kellett lennie a tejnek, szembeállítva például Berlinnel, ahol csak 2*7% ez a zsírtartalom. En ezt most kötelezően felemelem minimálisan 3'5%-nyi zsírtartalomra. Ezáltal 10%-kal emelem a tej minőségét és zsírtartalmát, ami árban átszámítva megint 3—4 filléres árkülönbséget jelent. Dinnyés képviselő úr szóvátette a pestkörnyéki gazdáknak, ezeknek a kisembereknek és községeknek dolgát. Először is disztingváljunk a milimári-forgalomban. En száz százalékig meg fogom védeni kiadandó végrehajtási utasításomban a kistejtermelők érdekeit, ellenben nem vagyok hajlandó és nem fektetek különös súlyt azon közvetítők érdekeinek védelmére, akik gyalázatos árat fizetnek -a kisembereknek tejükért és itt hallatlan spannunggal adják el a tejet. (Ügy van! jobbfelől.) Méltóztassék ezeket az adatokat figyelembe venni; a képviselő urak nagyon érdekes dolgokat láthatnak itt. A legmagasabb tejárat, 18 fillért, Soroksáron kapják a kisgazdák. Ez a legmagasabb ár a Budapest-környéki községekben. Van azután még néhány helyen 14 filléres ár, de a községek zömében 12 fillér körül van az ár. Ezek a termelők tehát kevesebbet kapnak ma, mint amennyit fognak kapni az új tejrendszer bevezetése kapcsán. Jelenleg ugyanis az összes pestkörnyéki kisgazdáknak 21.000 literre van tejszállítási igazolványuk; ezzel szemben ők még csempészve beszállítanak 29.000 litert. így összesen eladnak Budapest részére legálisan 21.000 litert, illegálisan pedig 29.000 litert és azonfelül van még 30.000 liter tejük, amely nem kerül be Budapestre, semmiféle formában sem értékesül, hanem ott pocsékolódik el falun. Eu a szövetkezetek útján a 21.000 liter legális tej mellett nemcsak azt akarom átvenni, amit ők illegálisan szállítottak Budapestre, hanem át akarom venni ezt a 30.000 litert is. Tehát 21.000 liter helyett 80.000 litert akarok átvenni ezektől a községektől, vagyis négyszeresét annak a mennyiségnek, amelyet idáig legálisan szállíthattak be, és majdnem a kétszeresét annak, amit illegálisan és legálisan együtt beszállítottak. Es fognak ezért kapni olyan árat, amely legalábbis annyi 41