Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-177

Az országgyűlés képviselőházának 177. ülése 1933 május 10-én, szerdán. 259 A mi pártunk társadalmi osztályra való tekintet nélkül mindenkinek érdekeit egyfor­mán képviseli. Mi, akik a gazdatársadalmat szintén védjük, mert nekünk is érdekünk, az országnak is érdeke, hogy védjük és kívánsá­gaikat támogassuk, mi nem mondjuk ma sem, nogy amíg a gazdatársadalom részére volt idő, amikor nagyon jól ment a sora, — sajnos, ma nem megy olyan jól a sora — addig a közszol­gálati alkalmazottak helyzete évtizedekre visz­szamenőleg az volt, — emlékezzenek vissza velem egykorú barátaim — hogy a háború előtt mindig vártak, vártak és vártak. Mindig ígéreteket és ígéreteket kaptak, ditirambuso­kat zengtek róluk az egész vonalon, hogy ők milyen nagyszerűen, becsületesen és tisztessé­gesen dolgoznak, és amikor jött az ellenszol­gáltatás ideje, ennek az értékes társadalmi osz­tálynak, a mindenkori kormányzat nemcsak bőségesen, de még igazságosan sem juttatta azt az ellenszolgáltatást, amelyet kiérdemelt. Amint mondottam, egyik képviselőtársunk itt a Házban is úgy állította be a dolgot, hogy a nyugdíjak Magyarországon 100%-ot tesznek ki. Ezzel szemben megállapíthatom, hogy Magyarországon a nyugdíjak maximálisan 59%—79%-ig terjednek, míg Franciaországban és a Balkánáliamokban 80%-ig, sőt azon is túl. De nehogy valaki tévedésbe essen és azt mondja, hogy a nagy, hatalmas Franciaország csak egy százalékkal fizet többet, meg kell ál­lapítanom, hogy elkezdve Ausztriától vagy a Balkánállamoktól, végig a nyugati államokig minden egyes ország közszolgálati alkalmazot­tainak illetményeit békeparitásra, aranypari­tásra emelte és nagy különbség van az arany­paritásos illetménynek 80%-os nyugdíja és a nagyon is lecsökkentet illetményeknek — mint nálunk — 59%-os nyugdíja között. Látom, hogy nem túl nagy az érdeklődés ezek iránt a kérdések iránt a Házban, de mégis kénytelen vagyok egy kevés időt elrabolni és — 'ha kissé száraz is leszek — egy-két szám­adatot ide a Ház elé hozná, tisztán és kizáró­lag azért, hogy előbbi állításomat cáfolhatat­lanul bizonyítsam és kérjem a kormányt, mél­tóztassék adataimat megcáfolni, akkor meg fogok hajlani előtte. Hogy az aktív alkalmazottaknál kezdjem, például (Jánossy Gábor: Mondjad talán fej­ből!) Nem szeretek számokkal dobálózni; Wekerle óta nem dobálóztak a Házban számok­kal és ő maga is tévedett annakidején... (Já­nossy Gábor: Azért mondtam, hogy időt nyer­jünk!) Nem jövök én olyan hamar zavarba (.Jánossy Gábor: Tudom!) Kezdjük az aktív alkalmazottaknál, például a segédtiszteknél. A segédtisztek zöme az Államvasutaknál 128—180 pengő illetményt kap, az altisztek kapnak 91—121 pengőt, a tisztviselők átlag 146— 254 pengőt. Ezeknek az átlagos életkora 45 esztendő, átlagos szolgálati idejük pedig 25 év. Ha ezeket az adatokat szembeállítjuk az osztrák adatokkal", akkor azt látjuk, hogy míg náljunk a tisztviselői átlagfizetés 281 pengő : addig az osztrákoknál 304 schillinges, a sváj­ciaknál pedig 655 schilling, A MÁV-nál az előhaladás éppúgy, mint a miniszteriális po­zíciókban, úgyszólván teljesen megakadt. A Máv.-nál 4538 tisztviselő közül a IX., VIII. VII. és VI. fizetési osztályban 3861 alkalma­zott van, vagyis az összes alkalmazottaknak 85%-a. Ezeknek túlnyomó része hosszú eszten­dők óta, 9—12 esztendő óta várja a törvényben . biztosított előléptetését, — mert én nem va­gyok hajlandó a törvényben biztosított jogok­ról lemondani, és mindaddig, míg ebben nem lesz visszatérés a kormányzat, vagy ia jövő kormányzatok részéről, ezt a kérdést semmi­féle kormányzatnak vagy bárkinek kedvéért nem engedem levenni a napirendről. Azt mondják különösen azok, akik a tiszt­viselőkkel szemben nagy averzióval viseltet­nek;, hogy ezeknek a tisztviselőknek rendkívül nagy fizetésük van s ezek nem áldoznak any­nyit, mint például mások. Mi a helyzete A VIII. fizetési osztályban 255 pengő fizetés helyett 204 pengőt kap a tisztviselő, a XI. fizetési osztályban pedig 144 pengő helyett 119 pengőt. A II. osztályú al­tiszt 84 pengő helyett 75 pengőt kap. Az iroda­igazgatóJs és hasonló rangban levő urak, akik már mégis csak kenyerük ja'vát megették, Budapesten havi 93 pengő lakáspénzt kapnak, az ir'odaségédtiszt pedig 50 pengőt. Egy IL osztályú altiszt havi 30 pengő lakáspénzt kap Igen t. uraim, azok, akik velünk együtt kimennek a jó vidékre, állandóan azt hallják hogy a társadalmi osztályok között bontsuk le a válaszfalat és ne állítsunk fel új válasz­faiakat. Azoknak, akik a lelkeket akarják koncentrálni odaát, — mi is ezt akarjuk, de mi alulról kezdjük, mások pedig felülről sze­retik kezdeni, — én azt mondom, hogy világo­sítsák fel ez ország jobbmódú társadalmi osz­tályainak polgárait, hogy nem arany az élete lannak a közszolgálati alkalmazottnak, aki szintén teljesíti olyan becsületesen a felada­tát, mint ahogy az a gazda teljesíti igen elis­merésreméltó módon az ekeszarva mellett. (Tankovics János: Akiknek az 50%-át árvere­zik!) Igen 1. képviselőtársammal egy alkalom­mal^ személyes barátságunk ellenére, ha jól emlékszem, ebben a kérdésben volt szerencsém ellenvéleményen lenni. (Tankovics János: Tu­dom, emlékszem; rá!) Elismerem, hogy a gazdatársadalmat, sajnos, árverezik, de hát az urak vannak kormányon: méltóztassanak eb­ben az irányban bizonyos határidőkitolásokat kieszközölni és a földmívelésügyi kormányzat­tal szemben ebben az irányiban párthatároza­tot hozni, nemleges esetben pedig a konzek­venciákat levonni és hozzánk átsétálni. (Tan­kovics János: Akkor jobb lesz? Akkor lesz értéke a termésnek, ha átmegyünk oda?) Er­ről szeretnék beszélni, de nem lesz rá időm. Most a lakbérekről van szó: Budapesten egy háromszobás lakás ára 1200—1500 pengő. amivel szemben például Párizsban ugyanilyen lakás ára, pengőre átszámítva, 300—330 pengő. Az igen t. ellenvéleményen levőknek szem­beállítani kívánom a Magyarországon fizetett tisztviselői illetményeket a külállamokban fizetett tisztviselői fizetésekkel. Ma még, saj­nos, csak a Máv-ra vonatkozólag állanak ren^ delkezésemre abszolút autentikus adatok, a többieket később fogom megkapni, talán lesz szerencsém erről majd az egyes tárcáknál cse­vegni. Nézzük meg, hogy mennyi egy vasúti al­tiszt illetménye. A tényleges vasúti altiszt . illetménye nálunk 142, a cseheknél 222, a bel­gáknál 375, a franciáknál 242, a németeknél 189 pengő, a nyugdíjas vasúti altiszt illetmé­nye pedig Magyarországon 134 pengő. A se­gédtiszt kap Magyarországon 232, Csehország­ban 357, Belgiumban 433, Franciaországban 463, Németországban 238 pengőt, nyugdíja pe­dig nálunk 221 pengő, tehát 79%. A felügyelő kap nálunk 357, a cseheknél 433, a belgáknál 632, a franciáknál 720 és a németeknél 850 pen­gőt. A teljesen kiszolgált felügyelő nyugdíja 37*

Next

/
Thumbnails
Contents