Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-173

Àz országgyűlés képviselőházának 17 ciáiját annak, hogy az önkormányzatok és elsősorban a főváros kebelén belül működő különböző üzemek megfelelő ellenőrzés alá vonatnak (Helyeslés jobbfelől.) és azok gaz­dálkodása az adófizetők jogos érdekeinek megóvásával olyan korlátok közé állíttatik, amelyek lehetetlenné fogják tenni az indoko­latlan álláshalmozásokat, (Helyeslés a jobb­és a baloldalon. — Egy hang balfelől: Mi in­dokolt?) egyes vezető tisztviselőknek és igaz­gatósági tagoknak horribilis díjazását, az ad­minisztrációnak túltengését, költségekben is túlméretezését, ezizel a vállalatok irrentábili­tását és általuk és rajtuk keresztül a polgá­roknak indokolatlan megterhelését. (Helyeslés a jobb- és. a baloldalon. — Rassay Károly: öt év előtt is helyes volt! — Gáspárdy Elemér: Én már akkor mondottam! — Eckhardt Ti­bor: Ez már megvan? — Rassay Károly: Ak­kor is helyes volt, akkor leszavazták!) Miután a kormányelnök úr ismételten ki­jelentette, hogy a jelenlegi törvényhozás man­dátumának lejárta előtt a titkosság elvének ér­vényesítése mellett új választójogi törvény­javaslattal fog a törvényhozás elé járulni, (Egy hang balfelöl: Mikor?) amelynek elfoga­dása esetén az új általános választások már ennek az új választójogi törvénynek alapján tartatnak meg, bizton gondoskodás tárgyát képezi a belügyminisztériumban ennek a vá­lasztójogi törvényjavaslatnak megalkotását megelőző előmunkálat. (Rassay Károly: Biz­ton!) Az új magyar választójogi törvényjavas­latnak megalkotói azonban nem fogják szem elől téveszteni azt a szempontot, hogy nem elég egy új választójogi törvényt alkottatni, hogy eleget tegyen a kormány annak a belpo­litikai oldalról sokat hangoztatott kívánalom­nak, hogy a nemzet léte és jövendője érdekében folytatott küzdelem közepette nincs fontosabb probléma, mint a választójog megalkotása, Es túlzás, tévedés azt is állítani, mintha a revízió kérdésére ez befolyást gyakorolna. (Zaj bal­felbl — Eckhardt Tibor: A mezőkeresztesi vá­lasztás szép kis vonzóerő az elszakított ré­szekre! — Zaj és ellenmondások jobbfelől. — Eckhardt Tibor: Akkor törölni kell a revízióra vonatkozó részt a felolvasásból!) Méltóztassanak megengedni, hogy tovább folytathassam. (Felkiáltások balfelől: Olvassa tovább!) A ma idegen impérium alatt élő óma­gyar testvéreinknek titkos választójogban < új helyzetükben bőven van részük, mégsem látjuk biztosítva a titkos választójogon keresztül a ki­sebbségi jogok és emberi alapigazságok védel­mét, amit titkos választójog nélkül is bírnak itt a csonka ország területén élő kisebbségeink. Es ma taz idegen impérium alatt élő magyar testvéreink szíve az ősi, ezeréves hazához nem a titkos választójogon keresztül vágyik vissza, hanem a vér és a faji összetartozandóság jogán, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.), az ezeréves tör­ténelem, az évezredes békés együttélés, a mult alapján. (Ügy van! Ügy van! Taps jobbfelől és a középen. — Propper Sándor: Öreg frázis hosz­szú szakállal!) A titkos választójogot igenis, meg kell alkot­nunk azért is, hogy egyszersmindenkorra leke­rüljön a politika napirendjéről ez az ott állan­dóan izzó és a kedélyek nyugtalanítására fel­használható anyag. A titkos választójog kell, hogy ne mondhassa senki, hogy a nyilt választó­joggal megmiásíttatik a nemzet akarata, (Ügy van! balfelől. — Eckhardt Tibor: Nagyon he­lyes! — Propper Sándor: Amikor ellenzékbevo­nult, követelte a titkos választójogot! Amikor '. ülése 1933 május e-án, szerdán. 19 itt volt vendégségben, akkor követelte. — Zaj. — Elnök csenget.) de úgy kell, hogy a titkos vá­lasztójog mellett is biztosi ttassék a valódi nem­zeti akarat érvényesülése (Ügy van! jobbfelől.). és egy biztos politikai bázis a parlamenti mun­kára, amely megkíméli a nemzetet a bizonyta­lanságnak, a hányattatásnak azoktól a keser­veitől, amelyeket a titkos választójogban tob­zódó nemzetek majdnem mindegyikénél tapasz­talni alkalmunk volt és van a közelmúlt idők­ben is. (Propper Sándor: Mit jelent ez ma­gyarra fordítva! — Peyer Károly: Érdekképvi­seletet!) Méltóztassanak megengedni, hogy ia föld­mívelésügyi tárca körében a miniszter úr elő­relátó és körültekintő munkássága nyomán tett intézkedésekről is mondjak néhány szót. A földmívelésügyi miniszter úr programm­adásakor már a telepítési akció megindítását kilátásba helyezte. Nem lehet azonban szemünk elől téveszteni, hogy bár a reális telepítési akció szerenesés keresztülvitelével a boldog magyar időknek legszebb álma valósulna meg, azonban ennek anyagi előfeltételeit ma bizto­sítani a kormány számára egyike a legnehe­zebb feladatoknak; éppen ezért nem szabad vérmes reményeket táplálnunk egy telepítési akcm gyors keresztülvitelét illetőleg, mert an­nak értéke csak akkor lenne, ha az egy abszo­lút egészséges és reális, biztos bázison épülne fel. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A földmí­velésügyi miniszter úr húsz faluja a nemzeti erő gyarapodása szempontjából értéket csak akkor fog jelenteni, ha a húsz falunak funda­mentuma a reális anyagi bázis sziklája lesz, amelyről az azon épült házakat és az abba tele­pített exisztenciákat a mai idők lépten-nyomon bekövetkező gazdasági viharai mem fogják tudni elsodorni. Megfontolandónak tartanám, hogy a telepí­tési akciónak folyamatba való tétele előtt a rendelkezésre vonható erők nem arra volná­nak-e felhasználandók, hogy az elmúlt földre­form folyamán házhelyhez és földhöz jutott exisztenciák legalább részben téhermentesíttes­senek és lehetővé tétessék az eddiginél még nagyobb számban házhelyek további juttatásá­val és az azokon való építkezés keresztülvitelé­nek reális lehetőségével újból önálló és földhöz kötött exisztenciák teremtése. (Erdélyi Aladár: A Fax. költségére lehetne egypár házat telepí­teni!) Nagyjelentőségűnek tartom exportunk és így kereskedelmi mérlegünknek a- jövőben kívána­tos alakulása szempontjából is a földmívelés­ügyi miniszter úrnak a búzatermelés egysége­sítésére irányuló akcióját. (Hegymegi Kiss Pál; Jaj, Istenem!) A búzatermelés egységesítésére irányuló akcióval párhuzamosan három állami birtokon olyan búzanemesítő telep létesítte­tett, amelynek rendeltetése az, hogy sikértar- * talom szempontjából értékes búza-feleslegek juthatnak vetőmagként a legutóbbi szerencsét­len magnemesítések folytán rossz minőségű búzavetőmaggal rendelkező vidékek, gazdasá­gok számára. A szőlőtermelés érdekeit és rendszerbe fogla­lását lesz hívatva szolgálni a hegyközségekről és szőlőgazdaságokról már készenálló törvény­javaslat és a bortörvénynovella több rendel­kezésének módosítására vonatkozó törvényja­vaslattervezet is. (Helyeslés balfelől. — Erdélyi Aladár: Inkább a szeszkartelt kellene egy ki­csit megrendszabályozni!) Az az akció is jelentékenyen hozzájárul a borárak tűrhető kialakulásához, mely a had-

Next

/
Thumbnails
Contents