Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-173

20 Àz országgyűlés képviselőházának sereg részére egymillió pengő értékben kizárólag közvetlenül a termelőktől való bor vásárlására vonatkozott. (Propper Sándor: Tejet a gyerekeknek, nem bort a katonáknak!) Elnök: Csendet kérek! Sztranyavszky Sándor: Hiányt pótol a gazdasági munkaszerződéseken alapuló követelések védelmére már a Ház által le is tárgyalt törvényjavaslat. A [Nemzeti Munkaterv 48. pontjának megfelelően a mezőgazdasági tudományos és Msérletügyi intézmény a gyakorlati mezőgazdaság célkitűzéseinek tengelyébe állíttatott. Az ország 320 helyén összehasonlító műtrágyazási kísérletek folynak és intézkedések történtek az állami márkázás és minősítés további kiépítésére. Méltóztassék megengedni t. Ház, hogy a kereskedelmi tárca körében a Nemzeti Munkaterv 59, pontjának megfelelően az iparrcikkek igazságos áralakulására is befolyást gyakorló intézkedésekre mutassak rá. A kereskedelemügyi miniszter újjáalakította (Rassay Károly: A minisztert? — Derültség.) a kartelbizottságot 'és új alapokon szervezte meg az árelemző bizottságot is. (Halljuk! Halljuk! • jobb felől) Mindkét bizottság megkezdte munkáját és ennek volt tulajdonítható a kenyér árának leszállítása és egyéb fontos cikkek árának mérséklése is. Több, az áralakulást és szabadversenyt károsan befolyásoló kartelt a kereskedelemügyi miniszter feloszlatott. A MAV. beruházásaira a 15 millió pengős kölcsönből 6.6 millió pengő fordíttatott és a MABI-kölcsönből 2.3 millió pengő áll e célra rendelkezésre, összesen tehát 9 millió pengő. A kereskedelemügyi miniszter az érdekképviseletekkel közvetlen kapcsolatot létesített azáltal, hogy az összes kereskedelmi és iparkamarák kiküldöttei minden hónap elején személyesen tárgyalják meg vele a felszínre kerülő problémákat. A szépen megindult idegenforgalom további fejlesztésére is számos olyan intézkedést tett a ormány, amelynek előnyös hatását éppen a közelmúltban is alkalmunk volt tapasztalni. A kereskedelemügyi miniszter eredményes lépést tett az állásnélküli^ if júság, különösen a mérnököknek álláshozjutása érdekében is. A MÁV-nál 36 forgalmi díjnoki állás betöltését engedélyezte. A gyáripar a kereskedelemügyi miniszter felhívására, nagyobbszámú fiatal mérnököt alkalmazott. (Propper Sándor: Százezren vannak még munkanélküli) Méltóztassék megengedni, hogy rámutassak, hogy a kultúrpolitika körében is lelkiismeretesen teljesíti a kötelességét a kormány és utaljak arra a munkásságra, amelyet a kultuszminiszter úr a nemzeti munkaterv elgondolásának megfelelően folytat. (Propper Sándor: Hánya* dik pont?) A középiskolák reformjára vonatkozó egységes kódex előkészítés lalatt áll. A fele'kezeti elemi iskolai tanítók legégetőbb, sérelmeit orvosolták olymódon, hogy a fenntartók által ki nem szolgáltatott helyi javadalmak pótlására a beíratási díjakból alapított internátusi alapból az iskolafenntartók megfelelő összegű kölcsönben részesültek. Az elemi népiskolai tankönyvek ára leszállíttatott. Az árleszállítás megközelíti az 50%-ot. Folyamatban van az elnéptelenedett, is így feleslegesnek minősíthető tanintézetek és iskolák összevonása, ami által a közvélemény köréből gyakran hangzott kívánalom nyer kielégítést. Az igazságügyi tárca körében szintén folyik a munka. Figyelemmel kíséri az igazságügy173. ülése 1933 májtts 3-án, szerdán. miniszter a jogszabályok hatását, számontartja az igazságügyi hatóságoknak a jogszabályok hiányaira és ezzel kapcsolatosan a jogszabályok érvényesítésére vonatkozó munkásságát és megteszi megjegyzéseit a jogegység biztosítására szolgáló igazgatási intézkedések körében. {

( Felkiáltások a baloldalon: Szegény Lázár! — 'Egy hang a baloldalon: Szegény Lázár, most ]

kapja a munkákat!) Méltóztassék megengedni, hogy rámutassak 'arra, hogy a miniszterelnök úr, mint honvédelmi miniszter a maga tárcája körében is hűen teljesítette kötelességét, amikor a rokkanttörvényjavaslattal a Ház elé járult (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) ós akkor, amikor a nemzet legnehezebb idejét éli és az anyagi javak a legkisebb mértékben állanak az államháztartás rendelkezésére, a Képviselőház elé hozta a rokkanttörvényt és ezzel olyan igényt elégített ki, amely régóta vár megoldásra. Ezzel a nemzet a maga háláját rója le (Propper Sándor: Havi két pengővel!) azok iránt, akik a nemzetért életüket és vérüket áldozták. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Méltóztassék megengedni, hogy itt rámutassak arra is, hogy a miniszterelnök a hadseregnek, honvédségünknek szelleme és fegyelme tekintetében teljesítette azt a kötelességet, ami reá, mint honvédelmi miniszterre várt. A nemzeti hadsereg elismerését érdemli ki a polgári társadalomnak. A polgári társadalom és a hadsereg tagjai közötti kapcsolat megadja honvédségünknek azt a karaktert, amely a nemzet mindegyik fiának szeretetét, büszkeségét váltja ki maroknyi honvédségünk iránt. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) A Gömbös kormánynak hét hónap alatt végzett munkája igazolja a nemzet többségének bizalmából itt helyetfoglaló többségi pártnak, a Nemzeti Egység Pártjának bizalmát Gömbös Gyula miniszterelnök és kormánya iránt. (Ügy van! Ügy van! jobb felől. — Farkas István: Erről sokat lehetne beszélni!) A kormány és pártja által közösen és megértéssel végzett, a nemzet érdekeit becsületesen szolgáló munka indokolja azt, hogy a Gömbös-kormány költségvetését, — elismeréssel eddig végzett munkája és bizalommal jövőbeli tevékenysége iránt — elfogadjuk azzal a biztos tudattal, hogy a nemzet érdekében cselekszünk. A nemzet jövendője érdekében bírja • majd az azért lelkiismeretesen dolgozó kormány a nemzet egyetemiének bizalmát, és legyen a nemzet törvényhozásának háza kézfogása és vállvetett munkája minden pártnak, a törvényhozás minden tagjának ia magyar jövendőért. (Hoszszantartó élénk helyeslés, éljenzés- és taps a jobboldalon és d középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Eckhardt Tibor! Eckhardt Tibor. T. Képviselőház! Parlamenti szokás szerint kedves kötelességemnek tartom az egységespárt igen t. vezérszónokának beszédére vonatkozó megjegyzéseimmel kezdeni mondanivalómat. Azt hiszem, hogy az igen t. felszólalt képviselőtársam, mint általában a klasszikus nagymesterek, a helyzetkép megfestésének ahhoz a megszokott módjához folyamodott, hogy a hátteret talán nagyon sötétnek, az előtérbe állított figurákat — nem akarom mondani, hogy staff ázst — túlságosan élesen és túlságosan megvilágítva, ragyogó fényben hozta ki. Nem tudok egyetérteni azzal a rendkívül lesújtó kritikával, amelyet a mostani kormány