Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-176

216 Az országgyűlés képviselőházának ezentúl Magyarország keresztény kurzus lesz. Azóta elmúlt közel 14 esztendő és bizony, keresztény kurzus van Magyarországon. Az urakat alkotó munkájukban sem a judaizmus, \ sem a marxizmus nem gátolja. (Ulain Ferenc: Alkottak is gyönyörű dolgokat!) A szocialista munkások mozgalmai sem nagyon gátolták az urakat abban, hogy megépítsék a legideálisabb keresztény és nemzeti államot Magyarországon. 1919 ősze óta a magyar munkásság ügye rendőri ügy, olyan rendőri ügy, mint a kóbor cigányok, vagy a prostitúció megrendszabályozásának kérdése. Sehol Európában nem tudnak nekem államot mutatni, amelyben annyira rendőri ügy volna a munkásügy, mint Magyarországon. A zsidók sem akadályozták meg az urakat abban, hogy megvalósítsák a keresztényés nemzeti egységet, azok örülnek, ha élnek, (Ulain Ferenc: Es hogy Gömbös uralkodik. — Derültség.) és most újabham, hogy Gömbös a miniszterelnök, sőt a statisztika szerint nem is szaporodnak annyira, mint azelőtt szaporodtak. (Derültég.) Semmiféle gátló ellenerő nem volt, amely megakadályozta az urakat abban, hogy megteremtsék a legideálisabb keresztény- és nemzeti egységet. A Ház majdnem ellenzékmentes, mert az óriási többséghez képest, — t. ellenellenzék nem veszi rossznéven, de őszintén meg kell mondanom — aránytalanul csekély számban vagyunk. A nyilt választójog, Európa legnyomorúságosabb választójoga, tetézve az ajánlási rendszerrel, tetézve a közigazgatási kijárással, amiről az utóbbi időben igen sok szó esett, gondoskodik arról, hogy az ellenzék ne kerüljön olyan számba a Házba, hogy az igen t. többséget és a többséggel együtt a kormányt kívülről támogató pártot megakadályozza abban, hogy itt egy ideális keresztényés nemzeti államot alkossanak meg. Még obstrukcióval sem tudjuk ezt megakadályozni, mert az igen szigorú és példátlanul kíméletlen házszabályok egyenesen lehetetlenné teszik, hogy az ellenzék obstrukcióval akadályozza meg az urak munkáját. Teremthettek és alkothattak tehát az urak kényük-kedvük és tetszésük szerint, mégis, ha közel 10 esztendős uralmukat összefoglalni akarom, akkor összefoglalhatom abban, (Ulain Ferenc: A deficitben!) hogy a hatalmonlevők öncélúságán, a hatalomhoz való ragaszkodásán és a gazdasági kérdésekben mutatkozó tehetetlenségén kívül nem változott semmi az elmúlt 14 év alatt, ellenben rettenetes kiszélesbült és elmélyült a dolgozó néprétegek kálváriás nyomorúsága. Petrovácz igen t. képviselőtársam már rámutatott a munkanélküliségre, de természetesen csak azoknak a statisztikai adatoknak alapján, amelyek birtokában vannak. En is leszek bátor pár adatot az ő állításának igazolására és a .kereszténykurzus gazdasági politikájának illusztrálására elmondani. Budapest székesfőváros polgármesterének legutóbbi jelentése szerint Budapesten 44.000 munkaképes munkanélküli férfi és 25 000 nő, ifjúmunkásokkal együtt 178.000 munkanélküli van. 59.352 közsegélyre szoruló család 154.115 személlyel él a város konyháján olyan ebéden, amelynek kalórius értéke 13 fillér naponta. Budapest környékén ezidőszerint körülbelül 120.000 munkanélküli és^ talajtvesztett exisztencia él olyan támogatással és olyan segélyezés mellett, amely egyenesen véres gúny arra a «okát hirdetett keresztény humanizmusra, .keresztény emberszeretetre. ' 17

è. ülése 193

S május 9-én, keddeú. T. Képviselőház! Kétségtelen, hogy a munkanélküliség nem egyedül a keresztény és nemzeti kormányzat bűne, igazságtalan lennék, ha ezt így megállapítanám. A kapitalista gazdálkodási rendszer az oka annak, hogy ma a munkanélküliség ilyen nagy, a kapitalista rendszer, amely hihetetlen mértékben fokozta a termelést, amely az önköltségek leszorításával újabb és újabb gépek beállításával, a legraffináltabb munkateljesítményre serkentő munkabérfizetési rendszerekkel hihetetlen mértékben fokozta a termelést, amivel szemben nem tudott lépést tartani a fogyasztás, annál kevésbbé tudott lépést tartani, mert hiszen minden új gép beállítása, minden új munkamódszer, minden új hajcsár-rendszer bevezetése csökkentette az alkalmazott munkások és alkalmazottak számát, ami természetesen a másik oldalon a fogyasztás csökkentésében jelentkezett. En tehát nem akarom a munkanélküliség szörnyű számait vádként a t. túloldal vagy a kormány fejéhez vágni, annyi azonban kétségtelen, hogy nevükhöz nem viselkedtek méltóan, mert mind a két párt, a kívültámogatópárt és az egységespárt is nevében hordja a keresztény-keresztyén jelzőt, ha pedig kereszténypárt akar lenni, legalább a munkanélkülieken, legalább a társadalomban elesetekkel szemben kellett volna keresztény módon gondolkozni, legalább ezeket kellett volna vagy munkaalkalmak teremtésével vagy szép és nagyarányú közmunkák elrendelésével vagy munkanélkülisegéllyel, de valamiképpen támogatni. A baj ott van, igen t. Képviselőház, hogy az után a hatalmas nagy farsang után, amely közel tíz esztendeig tartott, amelyet a krónika majd Bethlen-uralomnak fog elkönyvelni, ez után a hallatlan nagy farsang és ez után a pompás úri-muri után jött egy szörnyű bojt és ebben a böjtben, kifogyván a pénzekből, sem közmunkákat nem tudott a kormány elrendelni, sem nem tudja, talán nem is akarja a munkanélkülieket támogatni s ennek következménye azután az, hogy a munkanélküliek támogása olyan hihetetlenül silány és gyatra, mint amilyen talán sehol a világon. Petrovácz t. képviselőtársam rámutatott a vidéki állapotokra. Legyen szabad ehhez nekem is pár dolgot hozzáfűznöm. Győrnek 51.000 lakosa van, Budapest utáu a legnagyobb ipari városa az országnak. 46 gyártelepe van Győr városának, lakosai túlnyomó részt iparból és kereskedelemből élnek. Lakosságának a hivatalos statisztika szerint 22%-a van munkanélkül. Ha ezekhez hozzászámítom azokat, akiket még támogatni kellene, ha hozzászámítom az intellektuális rétegeket, akkor nem túlzás, ha azt mondom, hogy a város lakosságának 35% -a szenved ínséget. Mit tett a kormány? Amikor kivetette az adót, azzal indokolták az ínségadó kivetését hogy abból fogják majd támogatni az ínségeseket. Még a Károlyi-kormány idején valamiképpen csűr rántottak ezeknek a szegény Ínségeseknek. A Gömbös-kormány annak ellenére, hogy megpótlékolta az ínségsegélyt, a lehető leioiavényebbül viselkedik a vidéki városokkal szemben, úgy, hogy például Győr városa, hogy csak valamiképpen igen gyengén támogathassa a munkanélkülieket, kénytelen volt a villamosáram árát felemelni, tehát azon felül, hogy a város minden polgára fizeti a súlyos inségadót, kénytelen volt a közönségnek megdrágítani a villanyáramot, hogy valamiképpen víz felett tarthassa a munkanélküliek szörnyű nagy táborát. Építkezés csak