Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.
Ülésnapok - 1931-175
Az országgyűlés képviselőházának 1 nem támadási szerződése.) meg nem támadási szerződése, (Malasits Géza: Az orosz-lengyel barátkozás!) s az orosz-lengyel barátkozás. A hitleri Németország bázisa a fasiszta Olaszország 'maradt volna. Ebben a vonatkozásban azonban már azoknak a természetes körülményeknek a következtében, amelyeket én, mint a fasizmus lényegét vázoltam s az Anschluss kérdése és az egyéb súlyos és elkerülhetetlen okok miatt is kell, hogy Olaszországgal is megszakadjon viszonya. (Büehler József: A brenneri szomszédság miatt!) így végeredményben, mint mondottam, a hitleri Németországi külpolitikai csatavesztő lett, mielőtt elindult és egészen szimbolikus ennek a hitleri Németországnak a helyzete szempontjából, hogy ma ő egy olyan nagyhatalom, amelynek diplomáciai demarsait és jegyzékeit papírkosárba lehet dobni, (Ügy van! Ügy van! a szélsŐbaloldalon.) olyan nagyhatalom, amelyet olyan államférfiak, mint Churchill^ Chamberlain, Simon és mások leszólhatnak és leinthetnek, mint a csínytevő gyermekeket. (Peyer Károly: Csak egyet tudnak tenni: a dollárt kifizetni, amikor drága, és ráfizetni! Ezt értik!) így fizet Németország, fizet Mussolini, (Jánossy Gábor: Elég a magunk haja! Nem •kell a németekével törődni!) aminek alapján bátor vagyok felhívni a magyar kormányzat figyelmét arra, hogy vigyázzunk és szolgáljanak ezek a példák a magyar külpolitikai kormánvzat okulására. En idáig bizonyítani próbáltam, hogy a fasizmus felé való orientálódás nem megoldás számunkra a revízió szempontjából sem, és a a továbbiakban most, amikor látszat szerint a fasizmus in floribus, virágjában van, — amint mondani szokás — amikor ez bizonyára nehéz, én mégis azt állítom, hogy a demokratikus orientáció a járható út. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Erre .azért vállalkozhatom, mert igen sok körülmény ezt megkönnyíti számomra. Itt elsősorban hivatkozom ismét Pethő doktorra, akinek szavaiból, írásaiból, tehát magyar tanú írásaiból megállapítható, hogy egy demokratikus összefogás van és kezdődik. Ezen megállapítása többek között úgy szól, hogy (olvassa): «Megalakult, vagy megalakulóban van a demokratikus hatalmak szent szövetsége a diktatúrák szent szövetségével szemben, azzal a különbséggel, hogy most a hatalmi helyzet nem az utóbbiak — tehát nem a diktatúrák —- szent szövetsége mellett szól. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A kérdés csak az, hogy Mussolini meddig bírja ki ennek az ún egyensúlyi állapotnak a kockázatait és veszélyeit és mikor foarja mérlegelni azt, hogy a nemzeti szocialista Németország a maga készületlenségében és fegyvertelenségében megéri-e számára Anglia barátságának és rokonszenvének feláldozását.» (Jánossy Gábor: A Magyarság írjál) Igen. a Magyarság írja, (MalasHs Géza: Turáni árja ember írja!) méltóztassék kontrollálni (Jánossy Gábor: Elhiszem!) 1933 április 30-i számában «A római és a washingtoni kapitóliumon» című vezércikkben. (Propper Sándor: Fémjelzett turáni írta! — Jánossy Gábor: Nem turáni árja, hanem magyar!) Olyan erős ez a 'demokratikus összefogás, hogy világnézeteken, világnézetekből folyó állásnontokon tör keresztül. Errevonatko^ólag hivatkozhatnám a francia szocialistáknak a legutóbbi időben • tanúsított magatartására. A francia kamarában a mi szocialista frakciónk szónoka a legutóbbi budgetvitában álláspontKÉPVISEÍLÖHÁZI NAPLÓ XV. 75. ülése 1933 máj-us 5-én, pénteken. 161 ját így juttatta kifejezésre (olvassa): «A világ nyugtalansága az utóbbi hónapokban megnövekedett. A diktatúrákkal szemben látszólag békés nyilatkozataink ellenére is, ha nem is bizalmatlanoknak, de óvatosaknak kell lennünk. Mi szocialisták elismerjük a messzebbmenő leszerelés szükségességét, de ma a nemzeti védelem jogosultságát és lehetőségét sem hanyagolhatjuk el.» (Jánossy Gábor: A francia szocialisták a fegyverkezést helyesnek tartják! — Malasits Géza: Ugyan! Ugyan! — Propper Sándor: A nemzeti védelem szempontjából Hitler bandái ellen igen! — Kertész Miklós: Rablóval szemben jó puska nem árt!) Mélyen t. Jánossy kolléga, védik százesztendős demokratikus vívmányaikat, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) védik százesztendős demokratikus tradíciójukat, amely ott igazi demokrata tradíció, igazi demokratikus érdek, nemcsak jelszó, hanem igazi demokratikus tradíció. Olyan mély ez, mint nálunk 1848 tradíciója. (Propper Sándor: Védekeznek a könyvégetők ellen!) Ezt védelmezik a fasizmus ellen és a fasizmust joggal olyan nagy, olyan veszedemes ellenségnek tartják, hogy — mint mondottam — világnézleti szempontokon és határokon túlmenően foglalnak most állást egy olyan politika és olyan kormányzat mellett, amely a fasizmus ellen sorakoztatja fel az erőket. Ezért van ez a nagy demokratikus összefogás, igenis, a francia szocialistáktól Amerikáig, vagy Amerikától a francia szocialistákig és ezért van a gyűrű és az új blokád a fasizmus körül. A tanulság ebből az én szerény véleményem szerint az, hogy a magyar külpolitika legfőbb törekvése kell, hogy legyen, hogy ne rekedjünk ezen a gyűrűn belül. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ki a csapdából los von Berlin és los von Rom! (Taps a szélsőbaloldalon.) Neutralitásra, óyakodásra van szükség a nagyok hazárdjátékától és felismerésére annak, hogy a demokratikus és szocialista erők a mi ügyünknek is segítői. Végül adnunk és kapnunk kell a szomszédok meleg barátságából. (Helyeslés a szélsőbaloldalon ) Ez Benes legutóbbi beszédéből következük, amely ha nem is nyujta azt, amit nemzeti szempontból itt mint maximumot követelünk, de eléggé konciliáns arra vonatkozólag, hogy egy ilyen politikát kezdeményezhessünk^ és folytathassunk, annál inkább, mert gazdasági viszonyaink, gazdasági helyzetünk is ezt az új orientációt teszi szükségessé. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Felszólalásom elején a világválság egyik centrumának a gazdasági világválságot jelöltem naeg. Szemünk előtt viharzik végig a dollárkrízis formájában. Nem bízhatunk abban, hogy akár a nemzetgazdasági konferencián, akár egyéb módon belátható időn belül itt valamelyes javulás állhatna be, sőt ellenkezőleg, az^ angol font válságának legdöntőbb következ' menye az volt, hogy az angol exportra való törekvés következtében a nemzetek elzárkózása lett erősebb. Sajnos, az amerikai r dollárkrízisnek sem lesz végeredményben más rezultátuma, más következménye. Azok a barátaink, akiket a magyar kormányzat tart annak, egy ilyen helyzetben nem nagyon segítenek minket. Ha időm megengedné, erre vonatkozólag statisztikai adatokat is tudnék felhozni. Olasz kivitelünk nem javult (Malasits Géza: Még salátát sem vihetünk ki!), Németországra vonatkozólag pedig hadd hivatkozzam Albredht főhercegnek a Lloyd húsvéti számában közölt cikkére, annak egyik pasz23