Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.
Ülésnapok - 1931-173
Az országgyűlés képviselőházának 173. ülése 1933 május 3-án, szerdán. 9 hányada az 1932/33. évi 2.7% -kai szemben most 2*5%-ra csökkent. A bevételek előirányzásánál figyelembe vétetett egyrészt azoknak a kedvezőtlen gazdasági helyzet folytán várható csökkenése, másrészt pedig a már általam említett adóemelések hatása is. A bevételek egyes csoportjainak összehasonlítása az 1932/33. költségvetéssel a következőképpen alakul. Az egyenesadóknál 'az f apadás 2.6, a forgalmiadóknál 6'5, az illetékeknél 10'7, a fogyasztási adóknál 0"5, a vámjövedéknél 9*5, a dohányjövedéknél 19'5 millió pengő, A só jövedék többlete 0*1 millió. A tárcabevételeik apadása 4'2 millió pengő. Az egyenesadók közül a földadó 0*8 millió pengővel csökkent. Ez a csökkenés abban leli magyarázatát, hogy a kisgazdáknak, tehát a legkisebb birtokosoknak a folyó évi költségvetéshez hasonlóan a jövő költségvetési évre^ is bizonyos adókönnyítések helyeztettek kilátásba. A társulati adó 3'5, a jövedelemadó 4, a vagyonadó 0*5, az alkalmazottak külön adója 0*6, a nyilvános betegápolási pótadó 1, a kamatok, stb. 0*9 millió pengővel csökkentek. Ezzel szemben 1 millió pengővel emelkedett a háaadó, 6'7 millióval a rokkantellátási adó és 1 millió pengővel, az autó-adó. A forgalmiadók keretében az általános forgtalmladó 3.8, a cukorrépaforgalmiadó 0.2, az értékpapír forgalmiadó 0.2, a fényűzési forgalmiadó 2.5 millió pengővel • bökkent és e címnek csupán a vegyes bevételei emelkedtek körülbelül 0.2 millió pengővel. A vagyonátruházási illetékek csökkenése 4'7 millió pengő, a törvénykezési illetékeké 3 millió pengő, a közigazgatási illetékek 1 millió pengővel, a fuvarozási illetékek 2 millió pengővel csökkentek. Az okirati illetékeknél és kamatoknál a bevételek változatlan összegben irányoztattak elő. A fogyasztási adók közül csökken a szeszadó 2'5 millió pengővel, a söradó 1*3. az ásványolajadó 2*3, a gyujtószeradó 0*3 millió pengővel, míg ezzel szemben többletek jelentkeznek a cukoradónál: 1*5 millió pengő, továbbá a szivarkahüvely- és szivarkapapíradónál: 2'4 millió pengő. TTj tételként jelentkezik i villamosfényforrások, valamint az elektroncsövek adója, amely a költségvetésben 2 millió pengővel van előirányozva. A vám jövedék bevétele 9*5 millió pengő csökkentést mutat. Míg az elmúlt esztendőben 42*3 millió pengő volt e címen előirányozva, ebben a költségvetési évben a viszonyok változása következtében csak 33 millió pengő volt reálisan^ elő irányozható. De a legnagyobb visszaesést látjuk a dohányjövedéknél, ahol a csökkenés 19*5 millió pengőt tesz ki az elmúlt esztendővel szemben. Ez is természetesen a gazdasági élet romlásával áll szoros összefüggésben, annak ellenére, hogy — miként ismeretes t — a ddhányjövedék kiadásai jelentékeny mértékben csökkentek azáltal, hogy egyrészt a dohánytermelő területek apaszttattak, másrészt pedig a dohánybeváltási árak is csökkenttettek. (Propper Sándor: Nálunk van a legdrágább trafik!) Nem, talán az olasz sokkal drágább és rosszabb is. Nekünk magyaroknak természetesen a mienk drága. A mesterséges édesítőszerek állami egyedáruságának és az osztálysorsjátéknak bevétele éppen úgy, mint az előző esztendőben 2*1 millió pengőben irányoztatott elő. Csökkentetett végül a tárcabevételek előirányzata 4*2 millió pengővel. Ennek a csökkentésnek az oka az, hogy tudvalevőleg a vízitársulatok részére a korábbi esztendőkben igen jelentékeny összegek adattak kölcsön, és ennek a kölcsönnek visszafizetése hosszabb terminusra tolatott ki s ennélfogva a tárcabevételek a következő költségvetési évben jelentékeny összeggel csökkentek. Rátérve az állami üzemekre, itt a kiadási többlet oka főleg az, hogy az államvasutak költségvetésében ezúttal először irányoztattak elő a Duna—Száva—Adria vasútnak költségvetési kiadásai. Ezeknek előirányzata — miként az előbb is voltam bátor említeni — az eimult eszendőben 18 millió pengőt tett ki. Ezt figyelembe véve, az üzemek kiadásai valójában 10'7 millió pengővel csökkenték a múlt esztendőhöz képest. Az üzemek közül az Államvasutak, az Állami Vas-. Acél- és Gépgyárak, valamint a selyemtenyésztés előirányzata mutat deficitet, a többi üzemek azonban jelentékeny összegű bevételi többlettel irányoztattak elő. Az egyes üzemeket terhelő nyugellátásokat is hozzászámítva, a posta- és távirda, valamint a távbeszélő feleslege 9,566.000 pengő, az állami erdőgazdasági birtokok 74.000 pengő, az állami mezőgazdasági birtokok 661.000 pengő, a postatakarékpénztár 243.000 pengő, a kőszénbányászat 112.000 pengő többletet mutat. Ezzel szemben azonban — miként említettem — az Államvasutak hiánya 61*8 millió pengő, az Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak hiánya 12'7 millió pengő. (Propper Sándor: Nagyon drága a vasút!) a selyemtenyésztés hiánya pedig225.000 pengő. Végeredményben tehát az állami üzemek költségvetési hiánya 64,100.000 pengő. Az állami üzemek egyes kiadási csoportjai az 1932/33. évi költségvetéssel szemben a következő eltérést mutatják: a személyi járandóságok apadása 3*5 millió pengő, a nyugellátások többlete 11*3 millió pengő, a dologi, üzemi kiadások és üzemeket terhelő államadóssági kiadások apadása az elmúlt évvel szemben 4 millió pengő, a beruházások többlete 3*5 millió pengő. A Duna—Száva—Adria vasút magyarországi vonalainak költségeit figyelembevéve, az eltérések a következők: a személyi járandóságok apadása 10 millió pengő, a nyugellátások többlete 7 millió pengő, a dologi, üzemi és az üzemeket terhelő államadósságig kiadások apadása 11*2 millió pengő, a beruházások többlete pedig változatlanul 3*5 millió pengő. A személyi járandóságoknál az apadás természetesen az illetménycsökkentés következménye. A létszám 982 főnyi emelkedést mutat, aminek oka az, hogy a Duna—Száva—Adria Vasút magyar vonalaival kapcsolatban a Magy. Kir. Államvasutak^ 2385 főnyi személyzetet vettek át. Ezt is^ számításba yéve tehát, a létszám tulajdonképpen 1403 fővel csökkent. A személyi járandóságok aránya az üzemek egyéb kiadásaihoz képest az 1932/33. éyi 28*6%-kai szemben most 21'2%. A nyugellátásoknál mutatkozó 11*3 millió emelkedés is részben a Déli Vasút személyzetével áll kapcsolatban; itt a nyugdíjasok, özvegyek- és árvák létszáma 5329 főnyi emelkedést mutat, amiből 3231 fő a Dun a-Száva-Adria Vasút nyugdíjasaira esik. Az emelkedés a° nyugdíjasoknál 2814, a nyugb éréseknél 454, az özvegyeknél 1526, az árváknál 150. a kegydíjasoknál pedig 387 fő. Ezzel szemben ez életjáradékban részesülők száma 2 fővel apadt. A nyugellátások aránya az üzemek költségvetésében az 1932/33. évvel szemben, amikor az 19*4% volt, most 21*8%, ami természetesen a Déli Vasút átvételével áll összefüggésben.
