Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-173

Az országgyűlés képviselőházának 173. ülése 1933 május 3-án, szerdán. 9 hányada az 1932/33. évi 2.7% -kai szemben most 2*5%-ra csökkent. A bevételek előirányzásánál figyelembe vétetett egyrészt azoknak a kedvezőtlen gazda­sági helyzet folytán várható csökkenése, más­részt pedig a már általam említett adóemelé­sek hatása is. A bevételek egyes csoportjai­nak összehasonlítása az 1932/33. költségvetés­sel a következőképpen alakul. Az egyenes­adóknál 'az f apadás 2.6, a forgalmiadóknál 6'5, az illetékeknél 10'7, a fogyasztási adók­nál 0"5, a vámjövedéknél 9*5, a dohányjöve­déknél 19'5 millió pengő, A só jövedék több­lete 0*1 millió. A tárcabevételeik apadása 4'2 millió pengő. Az egyenesadók közül a föld­adó 0*8 millió pengővel csökkent. Ez a csök­kenés abban leli magyarázatát, hogy a kis­gazdáknak, tehát a legkisebb birtokosoknak a folyó évi költségvetéshez hasonlóan a jövő költségvetési évre^ is bizonyos adókönnyítések helyeztettek kilátásba. A társulati adó 3'5, a jövedelemadó 4, a vagyonadó 0*5, az alkalma­zottak külön adója 0*6, a nyilvános beteg­ápolási pótadó 1, a kamatok, stb. 0*9 millió pengővel csökkentek. Ezzel szemben 1 millió pengővel emelkedett a háaadó, 6'7 millióval a rokkantellátási adó és 1 millió pengővel, az autó-adó. A forgalmiadók keretében az álta­lános forgtalmladó 3.8, a cukorrépaforgalmi­adó 0.2, az értékpapír forgalmiadó 0.2, a fényűzési forgalmiadó 2.5 millió pengővel • bökkent és e címnek csupán a vegyes bevéte­lei emelkedtek körülbelül 0.2 millió pengővel. A vagyonátruházási illetékek csökkenése 4'7 millió pengő, a törvénykezési illetékeké 3 millió pengő, a közigazgatási illetékek 1 mil­lió pengővel, a fuvarozási illetékek 2 millió pengővel csökkentek. Az okirati illetékeknél és kamatoknál a bevételek változatlan összeg­ben irányoztattak elő. A fogyasztási adók közül csökken a szesz­adó 2'5 millió pengővel, a söradó 1*3. az ás­ványolajadó 2*3, a gyujtószeradó 0*3 millió pengővel, míg ezzel szemben többletek jelent­keznek a cukoradónál: 1*5 millió pengő, to­vábbá a szivarkahüvely- és szivarkapapíradó­nál: 2'4 millió pengő. TTj tételként jelentkezik i villamosfényforrások, valamint az elektron­csövek adója, amely a költségvetésben 2 millió pengővel van előirányozva. A vám jövedék bevétele 9*5 millió pengő csökkentést mutat. Míg az elmúlt esztendőben 42*3 millió pengő volt e címen előirányozva, ebben a költségvetési évben a viszonyok vál­tozása következtében csak 33 millió pengő volt reálisan^ elő irányozható. De a legnagyobb visszaesést látjuk a dohányjövedéknél, ahol a csökkenés 19*5 millió pengőt tesz ki az elmúlt esztendővel szemben. Ez is természetesen a gazdasági élet romlásával áll szoros összefüg­gésben, annak ellenére, hogy — miként isme­retes t — a ddhányjövedék kiadásai jelentékeny mértékben csökkentek azáltal, hogy egyrészt a dohánytermelő területek apaszttattak, másrészt pedig a dohánybeváltási árak is csökkenttet­tek. (Propper Sándor: Nálunk van a legdrá­gább trafik!) Nem, talán az olasz sokkal drá­gább és rosszabb is. Nekünk magyaroknak természetesen a mienk drága. A mesterséges édesítőszerek állami egyed­áruságának és az osztálysorsjátéknak bevétele éppen úgy, mint az előző esztendőben 2*1 mil­lió pengőben irányoztatott elő. Csökkentetett végül a tárcabevételek elő­irányzata 4*2 millió pengővel. Ennek a csök­kentésnek az oka az, hogy tudvalevőleg a vízi­társulatok részére a korábbi esztendőkben igen jelentékeny összegek adattak kölcsön, és ennek a kölcsönnek visszafizetése hosszabb termi­nusra tolatott ki s ennélfogva a tárcabevételek a következő költségvetési évben jelentékeny összeggel csökkentek. Rátérve az állami üzemekre, itt a kiadási többlet oka főleg az, hogy az államvasutak költségvetésében ezúttal először irányoztattak elő a Duna—Száva—Adria vasútnak költség­vetési kiadásai. Ezeknek előirányzata — miként az előbb is voltam bátor említeni — az eimult eszendőben 18 millió pengőt tett ki. Ezt figye­lembe véve, az üzemek kiadásai valójában 10'7 millió pengővel csökkenték a múlt esztendő­höz képest. Az üzemek közül az Államvasutak, az Állami Vas-. Acél- és Gépgyárak, valamint a selyemtenyésztés előirányzata mutat deficitet, a többi üzemek azonban jelentékeny összegű bevételi többlettel irányoztattak elő. Az egyes üzemeket terhelő nyugellátásokat is hozzászá­mítva, a posta- és távirda, valamint a távbe­szélő feleslege 9,566.000 pengő, az állami erdő­gazdasági birtokok 74.000 pengő, az állami mezőgazdasági birtokok 661.000 pengő, a posta­takarékpénztár 243.000 pengő, a kőszénbányá­szat 112.000 pengő többletet mutat. Ezzel szem­ben azonban — miként említettem — az Állam­vasutak hiánya 61*8 millió pengő, az Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak hiánya 12'7 millió pengő. (Propper Sándor: Nagyon drága a vasút!) a selyemtenyésztés hiánya pedig225.000 pengő. Végeredményben tehát az állami üze­mek költségvetési hiánya 64,100.000 pengő. Az állami üzemek egyes kiadási csoportjai az 1932/33. évi költségvetéssel szemben a követ­kező eltérést mutatják: a személyi járandósá­gok apadása 3*5 millió pengő, a nyugellátások többlete 11*3 millió pengő, a dologi, üzemi kia­dások és üzemeket terhelő államadóssági kiadá­sok apadása az elmúlt évvel szemben 4 millió pengő, a beruházások többlete 3*5 millió pengő. A Duna—Száva—Adria vasút magyarországi vonalainak költségeit figyelembevéve, az elté­rések a következők: a személyi járandóságok apadása 10 millió pengő, a nyugellátások több­lete 7 millió pengő, a dologi, üzemi és az üze­meket terhelő államadósságig kiadások apadása 11*2 millió pengő, a beruházások többlete pedig változatlanul 3*5 millió pengő. A személyi já­randóságoknál az apadás természetesen az illet­ménycsökkentés következménye. A létszám 982 főnyi emelkedést mutat, aminek oka az, hogy a Duna—Száva—Adria Vasút magyar vonalaival kapcsolatban a Magy. Kir. Állam­vasutak^ 2385 főnyi személyzetet vettek át. Ezt is^ számításba yéve tehát, a létszám tulajdon­képpen 1403 fővel csökkent. A személyi járandóságok aránya az üze­mek egyéb kiadásaihoz képest az 1932/33. éyi 28*6%-kai szemben most 21'2%. A nyugellá­tásoknál mutatkozó 11*3 millió emelkedés is részben a Déli Vasút személyzetével áll kap­csolatban; itt a nyugdíjasok, özvegyek- és ár­vák létszáma 5329 főnyi emelkedést mutat, amiből 3231 fő a Dun a-Száva-Adria Vasút nyugdíjasaira esik. Az emelkedés a° nyugdíja­soknál 2814, a nyugb éréseknél 454, az özve­gyeknél 1526, az árváknál 150. a kegydíjasok­nál pedig 387 fő. Ezzel szemben ez életjára­dékban részesülők száma 2 fővel apadt. A nyugellátások aránya az üzemek költségveté­sében az 1932/33. évvel szemben, amikor az 19*4% volt, most 21*8%, ami természetesen a Déli Vasút átvételével áll összefüggésben.

Next

/
Thumbnails
Contents