Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-173

8 Az országgyűlés képviselőházának 10'7 millió pengő, végeredményben tehát öszszesen 52 millió pengő a csökkenés. Az 1933/34. évi költségvetés összeállításánál a kormányzat a lehető legnagyobb, legmesszebbmenő gondossággal járt el a kiadások' apasztása tekintetében is. Ennél az apasztásnál tovább már — szerény meggyőződésem szerint — az állami élet vitális érdekeinek veszélyeztetése -nélkül nem mehetett tovább. Ha már most figyelembe vesszük azokat a csökkentéseket, amelyek már az előző években is történtek, úgy megállapíthatjuk, hogy az utóbbi négy év alatt, vagyis az 1929/30. évi költségvetésben előirányzott kiadásokkal szemben az állami közigazgatás kiadásainál összesen 155'9 millió pengő, az üzemeiknél pedig 99*5 millió pengő, vagyis az egész államháztartás kiadásainál f ez idő alatt 255'4 millió pengő csökkenést látunk. Még jelentékenyebb ez ia csökkenés, ha figyelembe vesszük azt, hogy még az 1929/30. költségvetési évben az 1924. évi magyar állami kölcsönből fennmaradó részek is mind beruházásokra használtattak fel. Ha ezeket az összegeket is figyelembe vesszük, akkor a 255 millió pengő csökkenést jóval felülhaladja az a csökkentés, amelyet az 1929. évétől kezdve a mostani új költségvetési előirányzat összegei mutatnak. Ami mármost a bevételek alakulását illeti, itt rá kell mutatnom arra, hogy az 1933. évi február hó 1-ével kiadott rendeletben az egyenesadók közül a házadó után 20%-os pótlékot állapított meg, a jövedelmi adó után az előző év-í'e megállapított 100%-ról 30%-ra mérsékelt pótlékot ismét 60%-ra emelte, a magánalkalmazottak külön adóját 25%-kai pótlékolta, a rokkanteillátási adót megkétszerezte, a társulati adó utáni 25%-os pótlékot 40%-ra emelte, megkétszerezte a tehergépkocsik közúti adóját, továbbra is érvényben tartotta a vagyonadó után kivetett és az elmúlt évben is érvényben volt 100%-os pótlékot, a közvetett adók révén felemeltetett a szivarkahüvely-, valamint a szivarkapapíradó, a kávé, a tea, a fahéj stb. vámja, ezenkívül felfelé kerekíttetett ki a szeszadó tétele, új adónemként vezettetett be a villamos fényforrások, valamint az elektroncsövek adója. Ha mindezeket az adóemeléseket figyelembe vesszük és ezek figyelembevétele mellett mégis jelentkezik egyes adónemeknél visszaesés, ez semmi másra nem vezethető vissza, mint a gazdasági élet általános romlására és visszafejlődésére. A költségvetés két tagozatának, az • állami közigazgatásnak, valamint az üzemeknek részletes adatait a következők mutatják: A közigazgatás kiadásai az 1932/33. évi költségvetéssel szemben a következőkben térnek el. A személyi járandóságok apadása 14*5 millió pengő, a nyugellátások többlete 1*7 millió pengő. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulás apadása 19 millió pengő. A dologi és átmeneti kiadások apadása 24*2 milljió pengő. Az állami adósságok apadása 0-4 millió peng^ő. A békeszerződési terheknek többlete 01 millió pengő, a beruházások apadása pedig 2-1 millió pengő. A személyi járandóságok apadása természetszerűleg főleg az időköziben végrehajtott illetménycsökkentésre vezethető vissza, de hozzájárult még ehhez, hogy az 1930:XLVII. törvénycikkben elrendelt normál státusra való áttérést gyorsabb tempóban hajtotta végre a kormány. A létszámapasztás következtében 173. ülése 1933 május e-án, szerdán. az 1933/34. évi költségvetésben a tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak létszáma a közigazgatásnál 771 fővel kisebb, mint az előző esztendőben volt. A személyi járandóságok aránya az elmúlt esztendővel szemben azonos százalékkal, körülbelül 33-9%-kal jelentkezik, vagyis 339%-át teszi ki az egész állami közigazgatás^ 'összes kiadásainak. A nyugellátások előirányzásánál szintén kifejezésre jut az illetményeknek időközben végrehajtott csökkentése, de ennek ellenére emelkedik az előirányzás, mégpedig egyrészt azért, mert az ellátásban résziesülők száma emelkedett, másrészt pedig azért is emelkedtek a nyugdíjra szükséges összegek, mert — amint tudjuk — a régi nyugdíjasokat lassanként felváltják azok a nyugdíjasok, akik az 1924., valamint az 1927. évben történt illetményrendezés értelmében ma már nagyobb illetménnyel mennek nyugdíjba- A létszám a nyugdíjasoknál 710, az özvegyeknél 695, az árváknál 224, a kegydíjasoknál 29, az életjáradékban részesülőknél pedig 7 fővel emelkedett, a nyugbéreseknél pedig hat fővel csökkent, A nyugellátások arányszáma a múlt évi 16'6%-kal szemben ebben a költségvetésben 17'7%-ra emelkedett. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulások csökkenése túlnyomórészt természetszerűleg szintén az illetménycsökkentésre vezethető vissza. Itt a hozzájárulások aránya a múlt évi 6"l%-ról 6'2%-ra emelkedett. A dologi és átmeneti kiadások 24'2 millió pengővel csökkentek, ami az egész államháztartás területén érvényesített legszigorúbb takarékoskodásnak következménye, valamint következménye azoknak a szervezeti változtatásoknak iá, amelyeket a különböző racionalizálási intézkedésekkel a kormány már eddig is elért. De még folyamatban vannak most is ilyen átszervezési eljárások, amelyeknek eredményei szintén esökkentőleg fognak hatni már a következő költségvetési évben is. A dologi és átmeneti kiadások aránya az 1932/33. évvel összehasonlítva, a múlt évi 28%-ról 26.3%-ra csökkent. Az állami adósságok előirányzata az előző évvel szemben 0'4 millió pengővel csökkent. Az. állami adósságok között több olyan új kiadás jelentkezik, amelyre az előző évben előirányzás nem történt: így az 1930 : XXXI. te. alapján felvett váltókölcsön tőkésített kama.tainak, az 1931. évi 5%-os devizakölcsön többletének, az 1931: XXVI. te. 6. §-a alapján felvett pénztárjegy- és váltókölesönnek, valamint az 1933 : II. te. alapján felveendő és most folyamatban lévő kincstárjegykölcsönnek szolgálatára történő előirányzás. A kölcsönökből az üzemek céljaira szükséges összegek szolgálata mindenkor az érdekelt üzemeknél irányoztatott elő. Az állami adósságok az 1932/33. évvel összehasonlítva, a múlt évi 12'6%-kai szemben most 13"3%-ra emelkedtek, vagyis 13'3%-át képviselik az állami közigazgatás összes kiadásainak. A békeszerződési terhek szolgálatára ezúttal is az f eredetileg megállapított szolgálat 7.27%-a irány oztatott elő, ami kapcsloatban van a Hoover-moratórium intencióival. A beruházások előirányzata csökkenést mutat, mert az államháztartás mai helyzetében túlnyomórészt csak a már megkezdett és befejezés előtt álló építkezések további folytatására irányoztatott elő összeg. A beruházások