Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-157
52 Az országgyűlés képviselőháziak 15 már olyan régen óhajt a magyar társadalom egy nagy része* amennyiben a törvényhozásra tartozik, törvényhozásilag elintézzük. Ennélfogva egy határozati javaslatot vagyok bátor beterjeszteni, amelyet több képviselőtársam is aláírj (olvassa): «A Képviselőház utasítja a kormányt, hogy a katolikus önkormányzatról törvényjavaslatot terjesszen be». T. Ház! Itt nem akarok újat mondani. Azok a képviselőtársaim, akik talán ismerik a magyar történelem utóbbi évtizedeit, megtalálhatják. JEgy ilyen javaslatot ugyanezzel a címmel gróf Apponyi Albert — annakidején kultuszminiszter — terjesztett be 1917 decemberében, azonban ez a javaslat még bizottsági tárgyalás alá sem került, mert nem kerülhetett bizottsági tárgyalás alá a háború alatt, ami érthető volt, azóta azonban sok idő elmúlt már s a viszonyok mégsem javultak, sőt sok tekintetben romlottak. Azt hiszem, ez a kérdés feltétlenül aktuális. Aktuális, annyiban, mert, a közigazgatás nagyrésze foglalkozik az ilyen egyházi, vallási ügyekkel összefüggő kérdésekkel, azonkívül egyszer r már tisztázni kellene s a törvényhozásnak is állást kellene foglalnia a tekintetben, hogy milyen határig engedi meg a különböző egyházaknak az adóztatást. Nem lehet azt tűrni, nem lehet elviselni, hogy e tekintetben teljesen szabad keze legyen, vagy bizonyos tekintetben a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulásától függően, intézkedési joga legyen olyan intézményeknek, amelyeknek szigorúan véve a jogi alapja ebben az országban még megalapítva nincs. Nem akarok ezzel a kérdéssel sem részletesen foglalkozni. Ez olyan elvi kérdés, amellyel — azt hiszem — a legtöbb képviselőtársam már szintén foglalkozott, én azonban azt hiszem, hogy e tekintetben is — ami szintén a közigazgatás egy része, mert hiszen ez a javaslat az egész közigazgatást fel akarja ölelni — mindenesetre itt volna az ideje annak, hogy ezzel is foglalkozzunk. T. Képviselőház! Most még csak néhány szóval akarok megemlékezni arról, hogy a javaslatban foglalt gyakorlati közigazgatási vizsgát a magam részéről nem tudom olyan nagy örömmel üdvözölni, mint ahogyan sokan tették. Attól félek, hogy Magyarországon általában, de talán azért is, mert a magyarok mégis csak kapcsolatban vannak a Kelettel, a rég elmúlt évszázadok, vagy évezredek előtti kapcsolatok tették talán lehetővé, hogy amint Kínában kifejlődött a mandarinizmus, úgy Magyarországon is sok tekintetben megvannak a közigazgatási mandarinizmusnak legalábbis u hajtásai. Azt hiszem, hogy a közigazgatásnál —' ahogy Kína példája mutatja, de mutatják más példák is — nem annyira az a fontos, hogy ki mennyit vizsgázik és mennyi vizsgaanyagot tud magába szedni, mert a legkitűnőbb vizsgázók is később a gyakorlati életben esetleg kevéssé állják meg helyüket. Mindenesetre a szelekciónak a vizsgáztatás is egy bizonyos neme, azt hiszem azonban, hogy talán nem éppen .. a legtökéletesebb neme és a szelekciónak talán más módszerét is lehetne alkalmazni. Mindenesetre, azt hiszem, gyors hatást a belügyminiszter úr sem vár ettől. Sokkal jobban szeretném, hogyha a belügyminiszter f úr gondoskodását elsősorban arra fordítaná, hogy a községi közigazgatás színvonalát emelje és itt beszélhetnék az előképzettségről is. A községi közigazgatásnál ma nagyon nagy eltérések vannak, amennyi'•?. ülése Î9ÉÉ március 9-en, csüiöriokoú, ben vannak kitűnő jó jegyzők, elismerem, — van mindenhol kevésbbé értékes és selejtesebb e]em is — de egy tekintetben nem tudom osztani a belügyminiszter úr újabb álláspontját, hogy nem gondoskodik a megfelelő szúkkreszcencióról. Azt hiszem, egy kicsit nagyon is korlátozzák azoknak számát, akik hajlandók volnának a közigazgatási pályára menni abból indulva ki, hogy nem lehet biztosítani elhelyezkedésüket. Azt hiszem, téves felfogás mind a közigazgatásnál, mind pedig a közoktatásnál, hogy figyelembe vesszük, hogy mennyit tudunk elhelyezni. Azt hiszem, szükséges volna arra is figyelemmel lenni, hogy azért, mert valaki elvégzi a tanfolyamot és megszerzi azt a kvalifikációt, még nem okvetlenül szükséges, hogy az illetővel egész életen keresztül boldogítsunk vagy boldogtalanítsunk egy hivatalt. Mindenesetre helyes, különösen akkor, ha a választási rendszert akceptáljuk általában az egész vonalon, ha gondoskodunk arról is, hogy legyen anyag, amelyből választani lehet, .mert hiszen tisztán csak az, hogy elhelyezzük azokat, akik itt végeztek, anélkül, hogy figyelembe vennénk az ő gyakorlati képességüket és kvalitásukat, azt hiszem, nem éppen szolgálja azt a célt, amelyet végeredményben mindnyájunknak , kell [szolgálnunk, hogy a közigazgatást ebben az országban lehetőleg magas színvonalra emeljük, anélkül, Ihogy felesleges költségekbe keveredjünk. Egy másik kérdést is, amely nem egészen érinti a javaslatot, vagyok bátor a belügyminiszter úr figyelmébe ajánlani, és ez a községi jegyzők magánmunkálata. Elismerem, és azon az állásponton vagyok, hogy a községi jegyzők magánmunkálatai nem a jegyző érdekét, hanem a, közönség érdekét szolgálják. (Jánossy Gábor: Ügy van!) Éppen ezért nem vagyok hajlandó azt az álláspontot magamévá tenni, hogy a jegyzőket a magánmunkálattól eltiltsuk. (Jánossy Gábor: Nem is lehet!) Egyre azonban felhívom a belügyminiszter úr figyelmét: ezeket a magánmunkálatokat fokozottabban kellene ellenőrizni és itt nagy baj, hogy azok a hatóságok, amelyek ilyen munkálatok ellenőrzésére formaliter hivatottak, nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, amelyek a komoly ellenőrzéshez szükségesek. Nagyon sok esetben magánjogi kvalifikáció kellene. (Jánossy Gábor: Tarifa van, szabályrendelet van! — Ulain Ferenc: Gábor bácsi nagy Pecsovics volt tegnap!) Tarifa van, de szakértelem is kell, Ezen a téren is felmerülhet az illető anyagi felelőssége. Általában az anyagi felelősség kérdésében kétségtelenül van bizonyos alapja azoknak az aggályoknak, amelyeket több képviselőtársam itt felhozott, hogy tulajdonképpen megnehezíti majd a törvény elfogadása azt, hogy az alsóbbfokú hatóságok anyagilag felelősségire vonathassanak olyan intézkedésekért, amelyekért egyébként felelősségre vonnák őket. Azt hiszem, e tekintetben bizonyos jogos aggály merül fel, mert hiszen az eddigi jogszabályok szerint is annak, ihogy a köztisztviselő közigazgatásilag anyagilag is felelősségre vonassék, a fegyelmi eljárás megindítása volt a szükséges előfeltétele. Az új törvény mellett ez bizonyos körülmények között kétségtelenül nehezebbé válik. 1 A javaslat anyaga az egész tárgyaláson 'eléggé ki volt merítve, csak még egyre hívom 'fel az igen t. Képviselőház figyelmét, (Jánossy Gábor: Halljuk!) arra, hogy megfontolandó, hogy a vármegyei önkormányzat kiegészítésénél elsősorban figyelembe jövő közigazgatási