Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-171

574 Az országgyűlés képviselőházának 171. ülése 1933 április 7-én, pénteken. elszámoltának. Ezek az elszámolások is telje­sen szabályszerűen eszközöltettek. Egy igaz: a Rockefeller-Foundation az ezekből az évi juttatásokból — nem az építési költségekből, hanem ezekből az évi juttatások­ból — eredő kamatjövedelem tekintetében el­számolást nem kíván, mert azt mondják, hogy ők nem számolhatnak el többet, mint amennyit adtak, tehát a plusz kamatot teljesen rábízzák Johan Bélára, (Friedrich István: Kiváló em­ber!), aki ezekkel az összegekkkel a miniszté­riumnak számol el és természetesen abból egy krajcár el nem tűnik és más célra, mint ren­deltetés céljára fel nem használtatik. Ezekben voltam bátor felelni azokra a vá­dakra, amelyek itt tegnap elhangzottak. Azt hiszem, a kormány és magam is bebizonyítot­tuk már, hogy mi soha semmiféle visszaélést vagy visszásságot eltussolni, elleplezni neon akarunk, hanem azon az állásponton vagyunk, hogy pattanjon ki ebben az országban minden és deríttessék ki minden, ami nem egyenes és nem becsületes, mert csak ezeknek megtorlása útján lehet a közvéleményből kiirtani azt a mételyt és fekélyt, amely már súlyos vesze­delmekkel fenyeget. En csak köszönettel tartozom mindenkinek, aki ebben a tekintetben a kormánynak segítsé­gére jön. De az ellen a metódus ellen, amelyet egyesek méltóztatnak itt követni, az ellen a metódus ellen, amely pletykák, hallomások alapján a Képviselőház és az ország nyilvá­nossága elé tár be nem bizonyított, konkrét alappal egyáltalán nem bíró dolgokat és amelynek célja nem lehet más, mint hogy a gyanúsítás békanyálával vonja be ennek az országnak egész kormányzatát (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) az igazgatásnak egész gépeze­tét és ezen keresztül lerombolja itt a köztekin­télyt és a közerkölcsöt, (Váry Albert: Es a polgári társadalmat!) a leghatározottabban til­takozom. (Elénk éljenzés es taps a jobboldalon és a középen. — Vázsonyi János szólásra jelent­kezik.) ' Elnök: Milyen címen kíván a képviselő úr szólani? (Vázsonyi János: Félreértett szavaim valódi értelmének helyreállítása címén és sze­mélyes kérdésben!) A képviselő úr a házszabá­lyok 143. §-ának b. pontja alapján kért szót. A szót megadom. Vázsonyi János: T. Képviselőház! Azok a képviselőtársaink, akik tegnapi felszólalásomat hallották, tisztában vannak azzal és tudják, hogy tegnapi felszólalásomat azzal kezdtem és azzal fejeztem be, hogy nem állítok semmit sem, csak kérdéseket teszek fel, (Zaj a jobbol­dalon. — Lukács Béla: Máskor utazzék el Mát­raházára és nézze meg személyesen! Szabad­jeggyel lehet utaznia!) amely kérdésekre vonat­kozólag az adatokat olyan helyről kaptam, amelynek komolyságában kételkedni egy pilla­natig sem volt okom (Folytonos zaj jobbfelől) és nincs is okom. T. képviselőtársaim ne ve­gyék tőlem rossznéven, ha nem nevezem meg azt, akitől adataimat kaptam, mert informá­toromat nem adom ki, (Zaj a jobboldalon.) de annyit megjegyzek hogy informátorom ennek a Képviselőháznak és az Önök pártjának tagja. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Tes­sék megnevezni Ki vele! Mondja meg a nevét! ~ Zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Felkiáltások a jobb­oldalon és a középen: Ki vele. Ki volt az? Mondja meg a nevét! — Folytontartó nagy zaj a jobbotdalon és a középen.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben maradni. Vázsonyi János: Semmi körülmények között nem mondhatom. meg a nevét, mert becsületszavamat adtam s azt meg­nem szegem. (Nagy zaj a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások: Üljön le! —• Kó­ródi Katona János: Mondja meg a nevét.) — Csendet kérek, Kóródi Katona képviselő úr! (Zsigmond Gyula: Tessék megnevezni!) — Folytontartó nagy zaj. —- Dinnyés Lajos: Majd meg fogják tudni! — Felkiáltások a jobbolda­lon: Tessék megnevezni! Mondja meg, hogy hogy hívják az illetőt! Ki vele! — Ulain Fe­renc: Olyan nagy bűn az, hogy valaki infor­mál? —Egy -hang a középen: Halljuk! Hall­juk! Hadd nevezze meg!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben maradni és nyugodtan meg­hallgatni a képviselő urat. (Nagy zaj a jobb­oldaton és a középen. —' F. Szabó Géza: Ez úri modor! Tessék az illető nevét kiszolgál­tatni! — Petro Kálmán: Igaza van! Képviselő­ről nem lehet ilyent mondani! Tessék meg­nevezni az informátorát! — Sztranyavszky Sándor: Tessék megnevezni, hogy ki volt és ne tessék egy egész pártot gyanúsítani. — Ügy van Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Csendet kérek, képviselő urak! (F. Szabó Géza: Tessék átadni a közmegvetésnek!) Vázsonyi János: En vállalom a felelősséget. Az a képviselőtársam semmiért sem felelős, (Nagy zaj a jobboldalon és a középen. — Egy hang a középen: Ez alattomosság! Gyanúsí­tott! — Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kerék, képviselő urak! Vázsonyi János: Mert nem ő volt az egyet­len, aki nekem ezekről a kérdésekről szólott. (Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben maradni. Vázsonyi János: Amikor vele is beszéltem, — mert többekkel is beszéltem — erről a kér­désről (Felkiáltások a jobboldalon és a kö­zfipen: Kikkel?) a többi már nem képviselő, amikor többször leveleket kaptam a betegektől, sohai ezt a kérdést szóvá nem tettem. Amikor azonban komoly emberrel is beszéltem, (Simon András: Beteg ez az egész felszólalás!) kény­telen voltam ezeket a kérdéseket idehozni és azt mondtam: magam leszek a legboldogabb ak­kor, ha a belügyminiszter úr feláll, ezeket az adatokat megcáfolja és azt mondjEI, hogy ezek a dolgok, iamiket elmondtam, nem felelnek meg a tényeknek, nem állnak fenn, mert elsősorban azoknak a tisztviselőknek érdekét szolgálom, akik ellen ilyen cikkek jelentek meg a sajtóban és egyebütt. (Nagy zaj.) T. Ház! Egy azonban bizonyos: hogy fel­szólalásom lényege az volt, hogy hiteltúílépés történt. (Zsigmond Gyula: Nevezze meg azt a képviselőt!) Elnök: Csendet kérek, Zsigmond képviselő úr. (Zsigmond Gyula: Ez a lényeg, ez; a fontos!) Zsigmond Gyula képviselő urat rendreutasítom. Méltóztassanak meghallgatni a szónokot. (Szi­lágyi Lajos: Egy egész pártot gyanúsít! — Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Csendet kérek! Szilágyi Lajos képviselő úr. (Egy hang a középen: Kérjen a párttól bocsá­natot. — ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) A házszabályok szerint köteles a Ház meghallgatni a képviselőt, aki beszél. (Sí-

Next

/
Thumbnails
Contents