Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-171

Àz országgyűlés képviselőházának iï mon András: De gyanúsítani nem lehet. — Felkiáltások jobb felől: Halljuk, ki az!) Tessék folytatni, képviselő úr! Yázsonyi János: A hiteltúllépést a belügyminiszter úr is elismerte. Azt mondtam, hogy befúródott a füst. Hogy ez megtörtént, a miniszter úr maga is mondotta. Azt mondtam, hogy panaszok voltak a kosztra Hogy ez megtörtént, a belügyminiszter úr maga is mondotta. (Fráter Jenő: Kertelés!^ Kérdeztem, igaz-e, hogy ott szőnyeget vettek. Hogyan történt, azt nem tudtam, de hogy megtörtént, azt a miniszter úr maga is mondotta, (Zaj a jobboldalon.) A Kockefeller-pénzekről. csak elszámolást kértem; kérdeztem, hogyan történt az elszámolás. A miniszter elmondotta. (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! Vázsonyi János: Kértem, hogy a miniszter úr mindezen kérdésekre válaszoljon. A választ megkaptam és első mondatomban mondottam, hogy magam örülök ennek a válasznak a legjobban (Elénk ellenmondás ok a jobboldalon és a középen.) azért, mert — mint tegnap is mondtam — rövid politikai pályafutásom alatt sohasem pályáztam szenzációhajhászásrai. (Ellenmondások jobb felől és középen.) Mindig elítéltem azt, aki szenzációkat hajhász, (Zaj.) aki botrányokat keres. Magam ezt nem kerestem (Ellenmondások jobbfelől és a középen.) és képviselőtársaim tanúim rá, hogy ahányszor e Házban felszólaltam, mindig az objektív igazságot kerestem. (Ellenmondások jobbfelől és a középen.) Most sem gyanúsítottam, most sem vádoltam. örömmel, köszönettel veszem a belügyminiszter úr válaszát. (Felkiáltások jobbfelől: Kérjen bocsánatot.) Köszönöm azt, hogy.a miniszter úr fényt derített olyan kérdésekre, amelyek a köztudatban hamisan voltak megvilágítva. En köszönöm ezt neki a legjobban. (Zaj.) Elnök: Most előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését május 2-án, kedden délután 5 órakor tartsa és annak napirendjére a további teendők iránti intézkedést tűzze ki. (Felkiáltások jobbfelől Vázsonyi János felé: Nevezze meg, ki volt az? — Vázsonyi János : Ha valamire becsületszavam adom, akkor, ha keresztre feszítenek is, akkor sem 'mondom meg! — Nagy zaj.) Csendet kérek! A napirendhez fel van iratkozva? Dinich Ödön jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az elnök úr napirendi javaslatával szemben indítványozom, hogyha Ház: legközelebbi ülését folyó hó 19-én délután 5 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki a mentelmi bizottság jelentéseit. T. Ház! Nem okoz nekem örömet az, hogy azt kell indítványoznom, hogy a Ház a mentelmi bizottság jelentéseit tűzze ki napirendre «azért, mert mulasztások folytán nincs most a Ház abban a helyzetben, hogy olyan anyagot tűzzön ki tárgyalásra, amely anyagnak már régen előkészítve itt kellene lennie a Ház előtt. Engedjék meg nekem, hogy felhívjam a Ház figyelmét arra, hogy mégis csak különös jelenség az, hogy a múlt év végén a felsőház visszaküldte az összeférhetetlenségi törvényjavaslatot, ez a javaslat azután a bizottsághoz került, a bizottságnál fekszik és a bizottság KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV. 1. ülése 1933 április 7-én, pénteken. 575 ennek tárgyalását még meg sem kezdette. Ez az egyik^ dolog. •

r A Háznak jelentést kellett volna kapnia már több éven keresztül a belügyminisztertől az önkormányzati testületek kárpótlási vagyonának számadásáról. Ez sem történt meg. f A Háznak jelentést kellett volna kapnia már a minisztérium részéről azokról a rendeletekről, amelyeket az 1931 : XXVI. te, illetve az 1932: VII. te. alapján adott-ki. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Farkas Tibor: Az igen t. 33-iais bizottságnak pedig jelentést kellett volna tennie a törvény szerint, mert az 1932 : VII. te, 3. ^-ának 3. bekezdése szerint az országos bizottság az országgyűlésnek legalább hat havonként egyszer jelentést tenni köteles. Annak az országos bizottságnak egyik elnöke a magyar Kúriának elnöke, másik elnöke pedig, egy volt belügyminiszter. Azt kérdezem: ha a törvény világosan azt rendeli, hogy a 33-ias bizottság hat havonként az országgyűlésnek jelentést tenni köteles, hol van az ai jelentés? Érdeklődtem, hol van az a jelentés, de az a hathavonkén ti jelentés ehhez a Házhoz meg nem érkezett, pedig mindenesetre kívánatos volna, mert hiszen a 33-as bizottság dolgairól talán ebben a Házban is jó volna beszélni. (Szilágyi Lajos: Be kell menni a 33-as bizottságba!) Kérem, a 33-as bizottságnak meg kell tennie azt, amit a törvény előír. Ettől eltérés nincs. (Ugrón Gábor: Egészen nyugodt lehet, hogy megteszi!) A határidő hat hónap. (Ugrón Gábor: Meg fog történni! — Zaj.) Nem történt meg; ez majd megállapítható lesz. En az irattárban, az iratok közt kerestem és nem találtam. A hatos bizottság egy éven át nem működött, ami, azt hiszem, köztudomású dolog. Szeretném, ha megtörténnék, ami a törvényben elő van írva. (Ugrón Gábor: Megtörténik!) Akkor azután nem volnánk abban a helyzetben, hogy most egy hónapra elmenjen a Ház szabadságra, mert nincs olyan előkészített anyag, amelyet tárgyalhatnánk. De egyébként sem tartom helyesnek, hogy a mai viszonyok közt, amikor Európa helyzete általában nem látszik valami nyugodtnak, itt még a lehetőségét sem adja meg a Ház annak, hogy ezeket a kérdéseiket, amelyek az országot lényegében érintik, itt a Házban szóvá tegyék. A mai viszonyok közt nem tartom helyesnek, hogy négyhetes pauzák legyenek, mert márólholnapra állhat elő olyan helyzet, hogy a kormánynak is, de nemcsak a kormánynak, hanem a magyar képviselőháznak is állást kell foglalnia. Az események nagyon sokszor gyorsan történnek és azt hiszem, a mai helyzet éppen, nem olyan, hogy azok, akik felelős állásban vannak, ezt a kötelességüket úgy teljesítsék, hogy szabadságot vegyenek maguknak. Itt több kérdés merült fel, amelyekről azt hiszem, indokolt volna, ha azi igen t. kormány bővebben nyilatkoznék. Aki figyelemmel kíséri és olvassa a külföldi lapokat és a külföldi parlamentekben elhangzott beszédeket, az már több ízben meggyőződhetett arról, hogy a revízióval, a sokat emlegetett revízióval kapcsolatban azt a jogos megjegyzést tették, hogy tula jdonképen a revízió konkretizálására volna. szükség. Szükség volna már arra, hogy azok, akik a revíziót kívánják, konkretizálják, hogy a revízió alatt tulajdonképpen mit értenek. Mert nagyon könnyen előfordulhat, hogy revíziónak egyesek, még azok is, akik a revízió mellett 83