Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-157

Az országgyűlés képviselőházának 157. ülése 193

S március 9-én, csütörtökön. 49 is és már, amikor megalkotják, viselős. Viselős, mert hoz magával újabb ilyen törvényeket, amelyek ennek a törrvénynek a baklövéseit újabb novellával fogják kiigazítani, azonkívül hozza magával a céltalan és észszerűtlen közigazgatási intézkedések egész sorozatát, mert azok a közigazgatási tisztviselők, akiknek a felei ott vannak a hivatalban, várakoznak és szinte már sort állanak, e törvény alapján az egyes eseteket nem tudják elintézni. Ez a 'bürokrácia diadala! En nem ajánlom senkinek, hogy szakvizsgára jöjjön ebből a törvényjavaslatból, mert azon a szakvizsgán meg fog bukni! (Jánossy Gábor: A cenzorok is?) Megbukik az igen t. előadó úr, a miniszter urat is meg lehet buktatni és azt hiszem, hogy Jánossy Gábor képviselőtársammal mi nem is merünk jelentkezni, mert biztos, hogy megbukunk ebből a zavaros torvényből. (Jánossy Gábor: Eszem ágában sincs! — Rakovszky Tibor: De azért jobb lenne megint olyan fiatalnak lenni! — Jánossy Gábor: Az megint más lapra tartozik! — Derültség.) Hol van ebben a törvényben az egyszerűség, a gyorsaság, az olcsóság, az élettel való kapcsolat? Most azonban méltóztassanak megengedni, (Halljuk! Halljuk!) hogy rátérjek arra a részre, amely az 1901 : XX. tc.-kel, tehát magával a jogorvoslati résszel foglalkozik. A közigazgatásban kétségtelenül sok fórum van,. Ezt egyszerűsíteni akarták 1901-ben is és az akkori törvény a felülvizsglálati kérelmet azért ihlozta be, hogy egyfelől gyorsítsa a közigazgatási intézkedéseket, másfelől réparámatóvá tegye a közigazgatási intézkedéseket abban az esetben, ha a helyi hatóságok törvénytelenül és igazságtalanul jártaik volna el. A felülvizsgálati kérelemre vonatkozó rendelkezés az 1901. évi XX. tc.-ben 'úgy szól, hogy äz alsófokú 'hatóságok két egybehangzó határozatával befejezett ü^veket^ érdemben, már a harmadik fok nem bírálhatja fdl.nl

. do ha törvénysértés., szabálysértés van, akkor a benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján megsemmisít'lieti, — nem köteles megsemmisíteni, de megsemmisítheti — az alsóbbfokú határozatokat. Erre szükség volt, mert az igazgatási rendszerünkben előforduló törvénysértéseket, (Turchánvi Egon: És a helyi mellékszemoontokat!) éa a helyi mellékszempontokat ilyeinmódou kívánták reparálni. Ha tehát egy ilyen felülvizsgálati kérelem feÜött a belügymini sztérinmba, ott voltak simlik és azok szerint intézték el ezt. Az előadóknak azt^ kellett megvizsgálniuk, hogy vam-e törvénysértés, olyan törvénysértés, amelyet az állam rendje nem tűrhet meg. Ha akadt ilyen törvétnysértés, akkor megsemmisítették az alsófokú határozatokat abban az esetben, ha az érdemi intézkedés nem. volt jó. De ha az érdemi intézkedés jó volt, akkor nem semmisítették meg a határozatokat, bamem az igazgatási szerveket figyelmeztették a törvény betartására, vacy esetleg- fegyelmi eljárást indítottak ellenük, mert az érdemi intézkedés maga jó volt és azt az éle+viszoinyt nem akarták rendezetlenül hagyni. Ezt azért kontemplálták így, 'hogy ne állítsa be a közigazgatás működését a harmadfokú jogorvoslattal de másfelől lehessenek figyelemmel a főfelüpyeleti hatóságok. Ezt az eljárást ez a törvényjavaslat most megszünteti. Hiszen ezt meg is kellene szüntetni, ha megvolna az a középfoka közigazgatási bíróság, ha megvolna a szolgálati pragmatika, am elvnek értelmében azt a tisztviselőt a törvénysértésért felelősségre lehetne vonni, vagy ha az a tisztviselő nem volna köteles akár politikai, akár más szempontokból intézni a közigazgatási ügyeket. De ezek a feltételek nincsemek meg. Marad a két alsófokú hatóság és ezektől további felebbvitelnek helye nincs. A magánféllel szemben elkövethetik a legnagyobb igazságtalanságot, nincs neki jogorvoslati módja, ellenben' a főispánoknak ez megadatik. Mindazoknak a maigánfeleknek, akik saját erdekeiket védik, el kell menniök például a politikai hatósághoz, (Jánossy Gábor: A. tiszti ügyész közérdeket képvisel! — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Hát a főispán mit képvisel?) hogy kikömyöirögjék a maguk számára a fellebbezést. Ilyen módon gondolják tehermentesíteni idefenn a belügyminisztériumot. Hát itt törököt fognak, mert nem tehermentesítik & minisztériumot. Az állampolgárok az igazságtalan elbánás érzetében a panaszok légióját fogják a miniszter elé vinni és kívánni fogják, hogy az 1886 :XXI. te. 10. §-a alapján — ez a rendkívüli beavatkozás joga — avatkozzék be a konkrét ügyekbe. Divatos jogorvoslat lesz az újrafelvételi kérelem, mert az igazság akármilyen módon utat akar magának törni és nem bírja el, hogy ilyen módon ilyen injuriák történjenek. Ebben a tekintetben tehát nem lesz segítség, mert óvóintézkedések nincsenek. Másfelől, mélyen t. Ház, az igazgatásnak most már nemcsak egyszerű közigazgatási kérdéseket kell elintéznie, hanem ipari téren is és más szakkérdésekben is az intézkedéseknek egész sorozata hárul rá. Hol lesznek a szakszempontok biztosítva, ha ezek a kérdések nem kerülhetnek fel az alsófokú helyi hatóságtól? Az a szolgabíró és alispán nem- tud mindent, annak egyoldalú közigazgatási műveltsége van. Hol van a szakértők meghallgatása biztosítva? (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Vagy vegyük a vagyoni^ ügyeket, ahol a fórumoknak olyan trifurkációja állhat elő, hogy például a törvényhatósági városok ügyeiben öt szerv intézkedik: a polgármester külön, a kisgyűlés külön, a törvényhatósági közgyűlés külön, a pénzügyminiszternek is van beleszólása, a belügyminiszternek is van beleszólása. Ha a vagyoni kérdések nincsenek egy rendszer alapján összefoglalva és ha nincs biztosítva az együttes áttekinthető intézkedés, akkor a szerveknek legjobb akarata mellett is Csákv szalmájává válik a közvagyon. Vagy itt vannak a fegyelmi ügyek. Emlékszik Jánossy képviselőtársam, hogy az 1929. évi XXX. te. vitája során milyen harcot vívtunk, hogy a törvényben a rendbírság ne legyen benne? (Jánossy Gábor: Ügy van! Mi ketten! Azért maradt meg, mert csak ketten voltunk ellene!) Ezt szégyenének tartom a közigazgatási tisztviselői karnak. Tudja most mi a helyzet, képviselőtársam? Ha nem főbenjáró büntetést kap az a közigazgatási tisztviselő, akkor ott helyben elintézik, akármilyen is az igazsága. Addig fél vihette az 1886 :XXL te. szerint a belügyminiszterhez és igazságot kaphatott, most azonban kap valami büntetést, amely nem a legmagasabbfokú, s az ezzel a büntetéssel járó capitis deminutio-t egy életen keresztül viseli. (Zaj.) Felháborító ez. Vagy itt vannak az építési ügyek, ahol a törvényhatósági városokban vagy Budapest székesfővárosban a vagyoni érdekeltségeknek egész komplexusát jelenti egy építési engedély 8*