Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-171

566 Az országgyűlés képviselőházának 1 A fogyasztási adókból a villamos fényfor­rások és elektroncsövek adójának bevezetése, valamint a szivarkahüvely- és szivarkapapír­adó felemelése ellenére az egyes adónemeknél így különösen a szeszadónál, a söradónál és az ásványolaj adónál figyelembe veendő csökkenés miatt 0'6 millió pengővel kevesebb bevétel volt előirányozható. A külkereskedelem visszaesése folytán igen mérsékelten irányoztuk elő a vám­bevételeket, mindössze 32-5 millió pengővel, ami az előző évvel szemben 9*5 millió pengő ki­esést jelent. A dohányjövedék bevételeinél szin­tén kieséssel kell számolnunk. Itt is a folyó költségvetési év bevételei szabtak irányt az előirányzatnak, úgyhogy 19*5 millió pengővel kisebb az előirányzat. A tárcabevételek előirányzatánál a tapasz­talatok alapján szintén 4*2 millió pengő csök­kenésre számítunk. Az állami költségvetés keretében tehát a bevételek végösszege 752*8 millió pengő. (Hall­juk! Halljuk!) Mint január 31-iki beszédemben jeleztem, ezzel az összeggel szembe kell állítani a külföldi államadóságok szolgálatánál tervbe­vett tranzakció megvalósulása esetén az állami közigazgatás keretében tényleg jelentkező pénz­tári szükségletet, tehát kereken 715 millió pen­gőt, úgyhogy ennek figyelembevételével elég tekintélyes, mintegy 37—38 millió pengő többlet jelentkezik, amelyet az állami üzemek deficit­jének részbeni fedezésére kell fordítanunk. Az üzemek költségvetésénél a tiszta realitás mezején igyekeztünk mozogni, anélkül, hogy bármely tekintetben önámításba esnénk. (Hall­juk! Halljuk!) A 9-9 millió pengőt kitevő be­ruházás beszámításával a kiadások összege 408*5 millió pengő, amivel szemben a bevételek előirányzata 344-3 millió pengő. Az előző év­vel szemben való összehasonlítás azt mutatja, hogy a kiadások az előző évieket 7-3 millió pengővel haladják meg. Ennek oka azonban az, hogy az idei költségvetési évben jelentkezik először a Duna-Száva-Adria Vasút átvételéből eredő kiadás, amely a személyi- és dologi ki­adásoknál együttesen 18 millió pengőt tesz ki, (Egy hang balfelől: Miért kellett ezt átvenni?) úgyhogy ennek figyelembevételével tulajdon­képpen 10*7 millió pengő apadás jelentkezik az üzemek kiadásaiban. Sőt, ha figyelembe vesz­szük, hogy a beruházások a tavalyi évvel szem­ben 3-4 millió pengővel magasabb összegben iranyoztattak elő, akkor tulajdonképpen 14-1 millió pengő az a megtakarítás, mely az üze­mek költségvetésében eléretett. (Zaj a bal­középen. — Fábián Béla: Ügy, mint ahogy a főváros átvette a Hév.-et] — Héjj Imre: Vár­jon, míg pénzügyminiszter lesz! — Halljuk! Halljuk!) Bizonyos további emelkedés a kiadásoknál részben annak is tulajdonítható, hogy azoknak a kölcsönöknek szolgálata, amelyek az üzemek részére vétettek fel, illetőleg az üzemek deficit­jének fedezésére használtattak fel, az üzemek­nél irányoztatott elő, aminek következtében az üzemek költségvetésében »mintegy 4-3 millió pengő kiadási többlet mutatkozik az előző év­vel szemben; ezenfelül 2-5 millió pengő több­letet jelent az is, hogy egyes adósságok tőke­törlesztésére is előirányoztunk bizonyos ösz­szegeket. Az üzemi hevételeket a gazdasági helyzet­ben beállott változás következtében számotte­vően alacsonyabb, a tavalyi évhez viszonyítva 56'8 millió pengővel alacsonyabban irányoz­tuk elő, 1. ülése 193S április 7-én, pénteken. Ami a kiadások főbb csoportjait illeti, itt a nyugellátások emelkedése tűnik fel, amely nagyrészt a déli vasúti nyugdíjteher átvételé­vel, de viszont a racionalizálási intézkedések folytán történt nyugdíjazásokkal is összefüg­gésben áll. A nyugdíjaknál ennek folytán 11-3 millió pengő emelkedés áll elő. A személyi já­randóságok tétele 3*5 millió pengős vissza­esést mutat; hogy a visszaesés nem nagyobb, ennek oka szintén a Délivasút átvételében rej­lik. (Mozgás a baloldalon. — Friedrich István: Jó kis üzlet!) A dologi kiadások terén szám­szerűleg csak 4 millió pengő megtakarítás mu­tatkozik; az előbb említett körülmények figye­lembevételével azonban, ha itt az államadóssági szolgálatnak emelkedését is figyelembe vesszük, mintegy 18 millió pengő a dologi megtakarítás. Ennél nagyobbat a forgalom biztonságának, illetőleg a termelés biztosításának veszélyezte­tése nélkül nem lehetett keresztülvinni. A beruházásoknál a tavalyi évvel szemben 3-5 millió pengő az emelkedés. A teljes összeg­ből, a 9-9 millió pengőből 3-4 millió pengő postai beruházásokra esik, elsősorban a táviró, telefon és rádió fejlesztésére, 6*5 -millió pengő pedig az államvasúti beruházásokra, amelyből 3 millió pengő a villamosítási munkálatokra jut. Ha az egyes üzemek költségvetését nézzük, az Államvasutak hiánya 61*8 millió pengőben van előirányozva, az állami vas-, acél- és gép­gyáraknál 12'7 millió pengő a kiesés, a selyem­tenyésztésnél 0-2 millió pengő. Ezzel szemben felesleg mutatkozik a postánál 9*6 millió pengő, az erdőgazdasági birtokoknál 0-1 millió pengő, a 'mezőgazdasági birtokoknál 0-7 millió pengő, a postatakarékpénztárnál 0 -2 millió pengő, a kőszénbányászatnál 0*1 millió pengő, úgy, hogy az összes üzemek hiánya együttvéve 64-1 millió pengő. (Egy hang balfelől: Borzasztó!) A deficitnek tekintélyes része, mint mél­tóztatnak tudni, az üzemeknél is arra vezethető vissza, hogy a nyugdíjteher rendkívüli mérték­ben felszökött és igen jelentős összeg esik a menekült alkalmazottak és nyugdíjasok nyug­díjára. Ha az összképet vesszük, amely az állami közigazgatás és az állami üzemek budget-jéből együttesen alakul ki, akkor az összes bevételt 1097-1 millió pengőben, a kiadást 1173*3 millió pengőben látjuk előirányozva. Ha azonban figyelembevesszük a tranzakciót, amelyet a külföldi adósságok szolgálata tekintetében kom­binációba kell vennünk és amelyre már beszé­dem bevezető részében rámutattam, tulajdon­képpen mintegy 28 millió pengő az a deficit, amelynek fedezetéről. — ha kiküszöbölésére más alkalmas eszközöket az év közben nem ta­lálunk —• hitelművelet útján kell gondoskod­nunk. Erre a felhatalmazási törvényjavaslat keretében fogok kérni felhatalmazást. Ez az összeg azonban, ha teljes mértékben is kölcsön­művelet útján kellene fedezni, olyan csekély, hogy annak fedezése még a mi hitelviszonyaink közepette sem fog komoly problémát okozni. Egyébként bátor vagyok arra utalni, hogy több külföldi állam 1933, illetve 1933/34. évi költségvetésében deficitek jelentkeznek. Utalok így Belgiumra, Hollandiára, Lengyelországra. Mindezekben az országokban, amelyek konszo­lidált gazdasági és pénzügyi viszonyoknak ör­vendenek, az államigazgatás keretében a szük­séglet teljes fedezéséről gondoskodni nem le­hetett. (Pakots József: Ne legyen több nálunk sem!) Azt reméljük azonban, hogy az említett

Next

/
Thumbnails
Contents