Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-171
566 Az országgyűlés képviselőházának 1 A fogyasztási adókból a villamos fényforrások és elektroncsövek adójának bevezetése, valamint a szivarkahüvely- és szivarkapapíradó felemelése ellenére az egyes adónemeknél így különösen a szeszadónál, a söradónál és az ásványolaj adónál figyelembe veendő csökkenés miatt 0'6 millió pengővel kevesebb bevétel volt előirányozható. A külkereskedelem visszaesése folytán igen mérsékelten irányoztuk elő a vámbevételeket, mindössze 32-5 millió pengővel, ami az előző évvel szemben 9*5 millió pengő kiesést jelent. A dohányjövedék bevételeinél szintén kieséssel kell számolnunk. Itt is a folyó költségvetési év bevételei szabtak irányt az előirányzatnak, úgyhogy 19*5 millió pengővel kisebb az előirányzat. A tárcabevételek előirányzatánál a tapasztalatok alapján szintén 4*2 millió pengő csökkenésre számítunk. Az állami költségvetés keretében tehát a bevételek végösszege 752*8 millió pengő. (Halljuk! Halljuk!) Mint január 31-iki beszédemben jeleztem, ezzel az összeggel szembe kell állítani a külföldi államadóságok szolgálatánál tervbevett tranzakció megvalósulása esetén az állami közigazgatás keretében tényleg jelentkező pénztári szükségletet, tehát kereken 715 millió pengőt, úgyhogy ennek figyelembevételével elég tekintélyes, mintegy 37—38 millió pengő többlet jelentkezik, amelyet az állami üzemek deficitjének részbeni fedezésére kell fordítanunk. Az üzemek költségvetésénél a tiszta realitás mezején igyekeztünk mozogni, anélkül, hogy bármely tekintetben önámításba esnénk. (Halljuk! Halljuk!) A 9-9 millió pengőt kitevő beruházás beszámításával a kiadások összege 408*5 millió pengő, amivel szemben a bevételek előirányzata 344-3 millió pengő. Az előző évvel szemben való összehasonlítás azt mutatja, hogy a kiadások az előző évieket 7-3 millió pengővel haladják meg. Ennek oka azonban az, hogy az idei költségvetési évben jelentkezik először a Duna-Száva-Adria Vasút átvételéből eredő kiadás, amely a személyi- és dologi kiadásoknál együttesen 18 millió pengőt tesz ki, (Egy hang balfelől: Miért kellett ezt átvenni?) úgyhogy ennek figyelembevételével tulajdonképpen 10*7 millió pengő apadás jelentkezik az üzemek kiadásaiban. Sőt, ha figyelembe veszszük, hogy a beruházások a tavalyi évvel szemben 3-4 millió pengővel magasabb összegben iranyoztattak elő, akkor tulajdonképpen 14-1 millió pengő az a megtakarítás, mely az üzemek költségvetésében eléretett. (Zaj a balközépen. — Fábián Béla: Ügy, mint ahogy a főváros átvette a Hév.-et] — Héjj Imre: Várjon, míg pénzügyminiszter lesz! — Halljuk! Halljuk!) Bizonyos további emelkedés a kiadásoknál részben annak is tulajdonítható, hogy azoknak a kölcsönöknek szolgálata, amelyek az üzemek részére vétettek fel, illetőleg az üzemek deficitjének fedezésére használtattak fel, az üzemeknél irányoztatott elő, aminek következtében az üzemek költségvetésében »mintegy 4-3 millió pengő kiadási többlet mutatkozik az előző évvel szemben; ezenfelül 2-5 millió pengő többletet jelent az is, hogy egyes adósságok tőketörlesztésére is előirányoztunk bizonyos öszszegeket. Az üzemi hevételeket a gazdasági helyzetben beállott változás következtében számottevően alacsonyabb, a tavalyi évhez viszonyítva 56'8 millió pengővel alacsonyabban irányoztuk elő, 1. ülése 193S április 7-én, pénteken. Ami a kiadások főbb csoportjait illeti, itt a nyugellátások emelkedése tűnik fel, amely nagyrészt a déli vasúti nyugdíjteher átvételével, de viszont a racionalizálási intézkedések folytán történt nyugdíjazásokkal is összefüggésben áll. A nyugdíjaknál ennek folytán 11-3 millió pengő emelkedés áll elő. A személyi járandóságok tétele 3*5 millió pengős visszaesést mutat; hogy a visszaesés nem nagyobb, ennek oka szintén a Délivasút átvételében rejlik. (Mozgás a baloldalon. — Friedrich István: Jó kis üzlet!) A dologi kiadások terén számszerűleg csak 4 millió pengő megtakarítás mutatkozik; az előbb említett körülmények figyelembevételével azonban, ha itt az államadóssági szolgálatnak emelkedését is figyelembe vesszük, mintegy 18 millió pengő a dologi megtakarítás. Ennél nagyobbat a forgalom biztonságának, illetőleg a termelés biztosításának veszélyeztetése nélkül nem lehetett keresztülvinni. A beruházásoknál a tavalyi évvel szemben 3-5 millió pengő az emelkedés. A teljes összegből, a 9-9 millió pengőből 3-4 millió pengő postai beruházásokra esik, elsősorban a táviró, telefon és rádió fejlesztésére, 6*5 -millió pengő pedig az államvasúti beruházásokra, amelyből 3 millió pengő a villamosítási munkálatokra jut. Ha az egyes üzemek költségvetését nézzük, az Államvasutak hiánya 61*8 millió pengőben van előirányozva, az állami vas-, acél- és gépgyáraknál 12'7 millió pengő a kiesés, a selyemtenyésztésnél 0-2 millió pengő. Ezzel szemben felesleg mutatkozik a postánál 9*6 millió pengő, az erdőgazdasági birtokoknál 0-1 millió pengő, a 'mezőgazdasági birtokoknál 0-7 millió pengő, a postatakarékpénztárnál 0 -2 millió pengő, a kőszénbányászatnál 0*1 millió pengő, úgy, hogy az összes üzemek hiánya együttvéve 64-1 millió pengő. (Egy hang balfelől: Borzasztó!) A deficitnek tekintélyes része, mint méltóztatnak tudni, az üzemeknél is arra vezethető vissza, hogy a nyugdíjteher rendkívüli mértékben felszökött és igen jelentős összeg esik a menekült alkalmazottak és nyugdíjasok nyugdíjára. Ha az összképet vesszük, amely az állami közigazgatás és az állami üzemek budget-jéből együttesen alakul ki, akkor az összes bevételt 1097-1 millió pengőben, a kiadást 1173*3 millió pengőben látjuk előirányozva. Ha azonban figyelembevesszük a tranzakciót, amelyet a külföldi adósságok szolgálata tekintetében kombinációba kell vennünk és amelyre már beszédem bevezető részében rámutattam, tulajdonképpen mintegy 28 millió pengő az a deficit, amelynek fedezetéről. — ha kiküszöbölésére más alkalmas eszközöket az év közben nem találunk —• hitelművelet útján kell gondoskodnunk. Erre a felhatalmazási törvényjavaslat keretében fogok kérni felhatalmazást. Ez az összeg azonban, ha teljes mértékben is kölcsönművelet útján kellene fedezni, olyan csekély, hogy annak fedezése még a mi hitelviszonyaink közepette sem fog komoly problémát okozni. Egyébként bátor vagyok arra utalni, hogy több külföldi állam 1933, illetve 1933/34. évi költségvetésében deficitek jelentkeznek. Utalok így Belgiumra, Hollandiára, Lengyelországra. Mindezekben az országokban, amelyek konszolidált gazdasági és pénzügyi viszonyoknak örvendenek, az államigazgatás keretében a szükséglet teljes fedezéséről gondoskodni nem lehetett. (Pakots József: Ne legyen több nálunk sem!) Azt reméljük azonban, hogy az említett
