Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-171
Az országgyűlés képviselőházának 171 ugyanakkor figyelemmel voltunk arra is, hogy , egyrészt bizonyos kártalanítást nyújtsunk azokért a befektetésekért, amelyekkel a dohánytermelés jár és amelyek a terület elvonása következtében meddőkké váltak, és a másik oldalon azokat a dohánykertészeket, akik a területek csökkentése^ folytán kenyér nélkül 'maradnak, szociális támogatásban részesítsük addig, amíg más foglalkozási ágat tudnak találni. Az idevonatkozó rendelet a közelmúlt napokban látott napvilágot, miután a 33-as bizottság kebelében letárgyaltuk. Ugyanakkor azonban, amikor a dohánytermelés mennyiségi problémájába ezzel belenyúltunk, a 'minőségi probléma megoldásához is hozzáfogtunk.^ fHelyeslés.) A területek csökkentése nem történt lineárisan, hanem azoknak a jobb dohányfajtáknak a területeit, amelyeknek értékesítési lehetőségei megvannak, fenntartottuk, (Helyeslés.) sőt lehetőség szerint még fokozni is fogjuk és csak a kevésbbé értékesíthető dohányfajták termelését csökkentjük. • (Helyeslés.) Ami a dohány neműeknek és különböző dohánytermékeknek értékesítését illeti (Halljuk! Halljuk!) a tekintetben a bel- és külföldi érdekeltség bevonásával egy megfelelő összeköttetésekkel és megfelelő tőkeerővel rendelkező kommerciális szerv létrehozásán fáradozom. Az' erre vonatkozó . tárgyalások folyamatban vannak. A kultusztárca keretében az államháztartás mai nehéz helyzetében nem zárkózhatunk el az elől, hogy_revíz,ió alá ne vegyük a felső oktatás, elsősorban az egyetemek kérdését. A ma fennálló négy egyetem még normális gazdasági viszonyok között is súlyos megterhelést jelentene, (Ügy van! Ügy van a baloldalon.) de kultúrpolitikai szempontból sem kívánatos (Erődi-Harrach Tihamér: TJgy van!) & diplomáknak túlnagy mértékben való szaporítása. (Helyeslés.) Ezért a kérdést egy általános kultúrpolitikai programra megoldása keretében óhajtjuk megoldani, ami jelenleg tárgyalás alatt áll. Hogy vájjon egy egyetem megszüntetésére vagy pedig karok összevoná- ; sara kerül-e sor, ez még nincs eldöntve, de két- ! ségtelen, hogy ennek a döntésnek, amelynél a kultúrpolitikai szempontok lesznek elsősorban irányadók és nem financiális szempontok, a j legközelebbi jövőben meg kell történnie. (He- > lyeslés a baloldalon. — Friedrich István: Hányszor mondottam!) Az összes egyetemek mai fenntartása ugyanis szükségessé t tenné ezeknek lineáris elsorvasztását, ami végeredményben az egész felső oktatás cső'djével járna. Hasonló szempontból kell foglalkoznunk a közgazdaságtudományi karnak és egyéb főis- ; kóláknak kérdésével is, — ideértve a külön- j böző művészeti főiskolákat is. — Itt is szükség lesz összevonásokra, esetleg egy-két feleslegesnek bizonyult intézmény megszűntetésére(Ügy vaû! Ügy van!) Bizonyos túldimenzionáltsággal találkozunk a középfokú oktatás terén is. Itt is talá- '. lünk elnéptelenedett vagy feleslegessé vált iskolákat, (Friedrich István: Üres iskolákat!) esetleg iskolatípusokat, úgyhogy ebben a tekintetben is megfelelő reform előkészítése — esetleg- e^yes iskolák beszüntetése^ vagy felső tagozatuk leépítése útján — szintén küszöbön áll. (Friedrich István: Ez, nagyon helyes.) A felekezeti népiskolák ügye sem kerülte el a figyelmünket. A felekezeti tanítók súlyos helyzete (Ügy van! Ügy van!) igen komoly 1Q, ülése 1933 április 7-én, pénteken. 565. kális probléma, és bár a rendelkezésre álló anyagi eszközök nagyon szegényesek-, mégis igyekezni fogunk e téren is kielégítő megöl-" dást találni. (Farkasfalvi Farkas Géza: Rendkívül fontos ez a jövőre nézve!) A kultusztárca egyik legnehezebb és legvitatottabb problémája az állami színházak kérdése. (Halljuk! Halljuk!) A költségvetés Összeállításánál igen komoly megfontolás tárgya volt, hogy ezen a téren nem kellene-e esetleg bizonyos gyökeres intézkedéseket tenni. A kultúrpolitikai •• megfontolások azonban győztek (Helyeslés.) és úgy határoztunk, hogy legalább is erre az esztendőre (Friedrich István: Természetes, hogy csak egy esztendőre!) a további végleges döntés természetesen a körülmények alakulásától függ — fenn kell tar-i tani ezt a két kultúrintézményt. (Helyeslés.) A Nemzeti Színház kulturális jelentőségét nem kell külön ecsetelnem. Ami pedig az Operát illeti, az egéra zenei kultúrának, a filharmonikus zenekar jelentősége, de az idegenforgalom szempontjából is fenntartása komoly szükségességnek mutatkozik. (Elénk helyeslés.) Most legyen szabad áttérnem a bevételi oldal ismertetésére. (Pakots József: Az irodalomról szó sem esik!) A bevételi előirányzatnál figyelembe f kellett venni egyfelől a kedvezőtlen gazdasági helyzet következményeit, .mas," felől azoknak az adókulcsemeléseknek hatását, amelyeket a legutóbb kibocsátott rendeletekben hajtottunk végre. Ha az 1932/33. évre megállapított költségvetési adatokat a most benyújtott költségvetés adataival összehasonlítjuk, akkor a következő megállapítást tehetjük. Az egyenes adók közül a földadó előirányzatát az időközben biztosított kedvezményekre való tekintettel — a sokgyermekes családapák, rokkantak, stb. kedvezményei — 0*8 millió pengővel csökkentettük. A házadó 20%-os rendkívüli pótlékolása ellenére a házadó irányzatát mindössze egy millió pengővel emeltük, figyelemmel a házadó eredményének, különösen az általános bérszínvonal csökkenése folytán beállott apadására. A társulati adó kulcsát 25%-ról 40% -ra emeltük fel, de ennek ellenére a társulatok üzleti eredményeir nek visszaesése folytán 3"5 millió pengővel kisebb előirányzatot kellett beállítani. A jövedelmi adóta30%-os rendkívüli pótléknak 60%-rá való felemelése ellenére négy millió pengővel kisebb Összeggel irányoztuk elő. A vagyonadó előirányzatát 0*5 millió pengővel kellett apasztani. Az alkalmazottak külön adójából várható bevételt, annak ellenére, hogy itt is bizonyos kulcsemelések történtek, 0*6 millió pengővel kellett csökkenteni. . , '... Az alapadók csökkenése folytán a pótadók, nevezetesen a nyilvános betegápolási, pótadó előirányzatát egy millió pengővel csökkentettük, a rokkantellátási adó kulcsának megkétszerezését pedig természetszerűleg nem vehettük teljes mértékben figyelembe, úgy hogy az előző évi 8*8 millió pengővel szemben 6-7 millió pengő emelést foganatosítottunk. A gépjármüvek közúti adóijánál a teherjárművek közúti adójának 100%-os felemelése folytán egy millió pengő többlet mutatkozik. A forgalmi adók előirányzatát (Halljuk! Halljuk! balfelől.) a gazdasági helyzet szabja meg és ezérta folyó költségvetési év adatainak figyelembevételével 65 millió pengővel-kisebb összeget irányoztunk elő. Ugyancsak jelentékeny a csökkenés az illetékeknél, 10*7 millió pengő. (Ulain Ferenc: Csak tovább emelni őket!). V- u : "-;-V5iÍi!Í!
